Feldmár András, Kanadában élő pszichológus egyik okfejtését idézi a Relax Caféblog. Az idézet így szól:
„Az én szempontomból csak az a fontos, hogy én hogyan érzem magam a másik társaságában. Ha bánt engem, miért vesztegessek időt arra, hogy miért bánt? Nem akarom, hogy bántson, és kész. Nem akarom, hogy bárkit is bántson. Engem nem érdekel, miért teszi.
Ha meg akarod érteni az okát, odaragasztod magad a helyzetbe, felelősséget vállalsz valakiért, aki nem a te felelősséged. Ahelyett, hogy keresnél magadnak valaki mást, aki már úgy viselkedik, ahogy te szeretnéd, ahogy neked is jó.
Akiről nem kell gondoskodni, hanem esetleg gondoskodik rólad. Rövid az élet. Ha valaki bánt engem, akkor miért próbáljam megváltoztatni?”
Feldmár András 2011-ben (MTI Fotó: Kollányi Péter)
A pszichológus arra utal, hogy könnyű benne maradni a bántalmazó kapcsolatokban, mert a megszokás nagy úr. Érdemes ezt észben tartani, ha úgy érezzük, egyszerűen nem komfortos nekünk valakinek, akár egy hozzánk közel állónak a társasága.
