Tegnap délután csontfáradt voltam, amikor kisfiam – megunva legújabb könyve lapozgatását – odalopakodott hozzám, majd szorosan átölelve suttogta a fülembe, hogy ő bizony játszani szeretne. Velem. Mivel nincs testvére, az évek alatt megszokta, hogy mindig anya játszott vele, amikor éppen gyerektársaság-deficitben voltunk. Hirtelen eszembe jutott egy ragyogó megoldás: lefekszem ide a kanapéra, te hozzál egy csomó apró játékot mellém, ráteszek egy takarót a hasamra és a játékokra, te pedig megpróbálod kitalálni, melyik tárgyat fogtad meg a kezedbe a takaró alatt – adtam neki az instrukciókat, hogy legalább egy kicsit szusszanni tudjak. Gyanítottam azonban, hogy ezzel nem úszom meg, így próbáltam gyorsan felpörgetni az agyamat, hogy olyan játékot javasoljak neki, amelyhez cseppet sem kell felnőtt jelenléte.
Amikor a gyerekek egyedül játszanak, sok értékes dolgot tanulnak, amelyeket egész életük során magukkal hordoznak. Azok a gyerekek, akik önmagukban játszanak, megtanulják, hogyan érezzék jól magukat anélkül, hogy rá lennének szorulva másra. Ahogy nőnek, megértik, hogy nem mindig lesz valaki mellettük ébredésük pillanatától kezdve, főleg nem fogják őket minden percben szórakoztatni. Magabiztosabbak és elégedettebbek lesznek azok, akik ezt már korán elfogadják.
Önállóvá neveled
Lehet, hogy már úgy gondolod, gyermeked képzelete határtalan. Csak várj, amíg magára marad, és elragadja magányos képzelete. Szuperhősök, királylányok, olyan parádés játékhelyzetek, melyek létéről nem is álmodnál. Ő igen. Hiszen játszik. Egyedül a képzeletével.
Az egyedüli játék növeli és fejleszti a gyermek függetlenségérzetét, identitását. Nem kell mindig, hogy egy másik személy vagy személyek zsongjanak körülötte. Ez segíteni fogja őt a jövőben abban, hogy bármilyen helyzetben jól érezze magát. A másokkal való játék során sok az interakció, az egyedül játszó gyermek nyugalmat érez saját hangulata és habitusa szerint.
A gyerekek szeretik tudni, hogy ott vagyunk velük, amikor szükségük van ránk, de a tanulás, hogyan kell játszani önmagukban, azt is tanítja, hogyan tudja önmagát megnyugtatni. Mindig számítanak ránk, de megtanulják, hogy befelé nézzenek, hogy saját problémamegoldóik legyenek.
Képünk illusztráció (Forrás: iStock)
Hogyan játsszon veled, de mégis egyedül?
Játssz orvosost!
Akár tényleg beteg vagy, akár nem, ha a gyermeked a „kis orvosod”, ez talán csak a legegyszerűbb módja annak, hogy boldog maradjon, miközben te pihensz. „Jelenleg a harmadik csípőműtétemből lábadozom, bár ez az első, mint szülő – mondja egy anya, Kriszta. – A lányom két és fél éves, és minden bizonnyal ez a legkeményebb lábadozásom, mégis leginkább pozitív pillanataink voltak, például amikor orvosost játszottunk. Hihetetlenül gondoskodó volt, és örömmel ápolt engem.” Friss víz anyunak, párna felfrissítése – ezek mind felelősségteljes feladatok egy gyermeknek.
Táncparti
Akkor is, ha az egész napot végigugrálták, a gyerekeknek még mindig kiapadhatatlan energiakészletük van, melyet muszáj elégetni ahhoz, hogy jól aludjanak. Dobj össze egy 90-es évek lejátszási listáját a Spotify-on, és hagyd, hogy a gyerekek megmutassák a legjobb, legmenőbb táncmozgásukat. Ha a gyerekek azt akarják, hogy részt vegyél benne, játszd el a bíró szerepét.
Macskajáték
Ha valaha is volt macskád, tudod, hogy mennyire szeretnek lézerfényeket üldözni. Szerezz be te is egy ilyen fényt, és találj ki különböző játékokat a fény üldözésére.
Matricamánia
Sosem találkoztam még olyan kisgyermekkel, aki ne szeretné a matricákat. Tarts otthon egy halom matricás füzetet, és dobd be a köztudatba, amikor tényleg nem tudsz játszani gyermekeddel.
Vizes játék
A legtöbb gyerek megszállottan játszik a vízzel. Adj a gyerekre fürdőruhát, pakolj ki neki néhány mérőedényt, vizesvödröt, és hagyd, hogy méricskéljen, öntözzön, pancsoljon. Nemcsak hogy ügyesen el tudja magát foglalni, de még érdekes megfigyeléseket is tehet a folyadékok tulajdonságaival kapcsolatban.
Nem kell a gyerekeket mindig szórakoztatni. Az unalom arra kényszeríti a gyerekeket, hogy lelassítsanak, és használják kreativitásukat arra, hogy magukat elfoglalják, ahelyett, hogy az anyára vagy az apára támaszkodnának az állandó szórakoztatás érdekében. Ha a gyerekek megszokták, hogy szórakoztatják őket, időbe telik, hogy alkalmazkodjanak az egyedüli játékhoz. Adj neki néhány napot, meg fogsz lepődni, hogy milyen kreatív ötletek bukkannak fel.
