Kétféle ember van, ha a ruhák szelektálásáról van szó. Van a rendes, aki minden este elpakol, élre hajtogatva tárolja a ruhákat és ha van egy felesleges ruhadarabja, azt rögtön elajándékozza vagy eladja. És van az olyan, mint amilyen én is vagyok, aki azt sem tudja, mit rejt a szekrény mélye, mert három évvel ezelőtt odatuszkolt valami „majd belefogyok” ruhadarabot, és alig fér a sok holmitól, de nincs mit felvennie reggelente.
Aztán néha kampányszerűen rendet akar tenni, és nekiveselkedik, rámegy két napja, hogy szelektáljon a ruhák között, hogy aztán pár hónap múlva ugyanoda jusson és a káoszt nézze a szekrényben. Az utóbbi csoportnak jöhet jól Olivia Muenter trükkje, amivel túljárt a saját eszén.
Olivia életében azért vált kardinális kérdéssé a szelektálás, mert egy divatmagazin főszerkesztőjeként rengeteg ruhát kapott folyamatosan ajándékba a cégektől, amiket szépen a hegyként tornyosuló kupac tetejére helyezett a gardróbjában. Kipróbálta természetesen ő is Marie Kondo módszerét, ahogy mi mindannyian, de csak nem sikerült hosszútávon megoldást találnia a szekrényekben uralkodó káoszra. Majd rájött, hogy ha egy üres dobozt tesz a szekrénye mellé, akkor egy csapásra minden gondja megoldódik.
Képünk illusztráció (Forrás: Profimedia)
Mire jó a gardróbban egy üres doboz?
Olivia egy évvel ezelőtt találta ki, hogy mindig tart egy dobozt a gardróbban, és amikor felpróbál reggel egy ruhát, amiben nem tetszik saját magának, azt nem visszateszi a szekrénybe, hanem a dobozba dobja. Ha olyan ruha akad a kezébe, amire azt mondja, hogy majd valamikor felveszi, az is a dobozba kerül azonnal, gondolkodás nélkül. Ha pedig megtelik a doboz, akkor átnézi, de általában már nem tart meg azok közül a ruhák közül semmit, hanem inkább elviszi az adományos konténerbe vagy eladja online.
Az a doboz a gardróbban azzal szembesíti mindennap Oliviát, hogy a felesleges ruhák csak teherként ülnek a nyakán, bűntudattal töltik el, ezért aztán kevesebbet is vásárol azóta, és sokkal jobban érzi magát, hogy nem kell kerülgetnie a ruhatornyot a gardróbban. Az is jó érzéssel tölti el, hogy néha keres a ruhákból némi pénzt, ahogy az adományozás is boldogságot hozott az életébe.
Miért legyen neked is egy üres dobozod?
Olivia is aggódott az elején, hogy mégis hogyan tudja majd elengedni a ruháit, hiszen sok emlék kötődik hozzájuk, és attól tartott, hogy meg fogja bánni, és két hét múlva biztos pont azt a ruhát akarja majd felvenni, amit elajándékozott. De aztán pár hónap után rájött, hogy semmi sem hiányzik neki, ami a dobozban landolt a szelektálás során.
Cserébe pedig kevesebb stressz számára az öltözködés, nagyobb rend van a gardróbban, ami kihat az életére is: könnyebben szabadul meg más területeken is tárgyaktól, emberektől, ha tehernek érzi a jelenlétüket. Egy egyszerű, üres doboztól még az életünk is megváltozhat? Miért ne próbálnánk ki?
