nlc.hu
Életmód
Akár ki is lehet gyógyulni a parlagfű-allergiából

Akár ki is lehet gyógyulni a parlagfű-allergiából

Itt a parlagfűszezon. Légköbméterenként 30 pollen már allergiát okoz, de nálunk az enyhe napokon is 400 van a levegőben. Így éld túl a nehéz napokat.

 A szemünk viszket, az orrunk folyik, egyetlen mondatot sem tudunk végigmondani tüsszentés nélkül, és ahelyett, hogy a szabadban élveznénk a nyarat, a lakásban gubbasztunk, és még az ablakot sem merjük kinyitni. Egyszóval megérkezett a rettegett parlagfűszezon, az életünket megkeserítő minden tünettel együtt. Akit csak érint, az bármit megtenne, hogy szabaduljon tőle.

Megkérdeztük tehát a szakértőt, hogy mit tehetünk a parlagfű virágzásának ideje alatt, hogy az allergia ne vegye át teljes mértékben az uralmat a mindennapjaink felett. Dr. Csoma Zsuzsanna allergológus főorvos tanácsai következnek.

Miért kínoz minket az allergia?

Kezdjük egy rövid magyarázattal: miről is van szó? Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek az egészséges embernél semmilyen választ nem váltanak ki. Azokat az anyagokat, melyek a szervezetben ellenanyag-termelődést váltanak ki, antigéneknek nevezzük, az allergiás reakcióhoz vezető antitest-termelődésért felelős anyagokat pedig allergéneknek.

A leggyakoribbak a légúti allergének például a pollen, az állati szőrök és a poratka, ezeket követik sorban az élelmiszerek, a gyógyszerek, valamint a nehézfémek.

Az allergia tünetei attól függnek, hogy az allergén elsődlegesen milyen szervet vagy szervrendszert érint, a panaszok megjelenése pedig attól, hogy az allergének mikor vannak jelen. A poratka és a hobbi háziállatok allergénjeinek jelenléte folyamatos, míg a pollenek csak bizonyos időszakokban, úgynevezett pollenszezonokban jelennek meg.

A felső légutakban az allergének elsősorban tüsszögést, orrfolyást, orrdugulást váltanak ki, de okozhatnak fül-, torok- vagy szájpadviszketést is. Gyakran a kötőhártya sem marad ki, ilyenkor szemviszketést, könnyezést és a szem pirosodását kénytelen elviselni, aki allergiás.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Az alsó légutakba eljutva az allergének még asztmát is kiválthatnak, jellegzetes tünetként rohamszerű köhögés, sípoló légzés lép fel. A panaszok nem ritkán az esti vagy hajnali órákban jelentkeznek, de nagyobb mennyiségű allergén bármikor kiválthatja ezeket a reakciókat.

Az allergiás nátha hazánkban a lakosság 15-25 százalékát kínozza.

A parlagfű júliustól egészen az első fagyokig rettegésben tarthat

A pollennaptár szerint a parlagfűszezon augusztus közepétől október közepéig tart, az időjárás azonban itt is közbeszólhat. Ha például a júniusi esőzéseket hirtelen érkező és tartós meleg követi, mint idén, akkor a parlagfű hamarabb kivirágzik, és érkeznek is a pollenek. Ha pedig az ősz enyhe, a pollenek akár az első fagyokig is jelen lehetnek – mondja dr. Csoma Zsuzsanna.

A parlagfű-allergia a szénanáthások több mint felét, egyes felmérések szerint akár 70 százalékát is érintheti, jóllehet a több pollenre mutatott allergia is gyakori. A parlagfűvel nagyjából egy időben más gyomnövények pollenjei is okozhatnak tüneteket, a szénanáthások egy részénél pedig tavasztól őszig is fennállnak a panaszok. 

Ahhoz, hogy az allergiás tünetek kialakuljanak, egy köbméter levegőben 30 pollennek kell legalább jelen lennie. Magyarországon rendszerint ez bőven megvan, ha éppen alacsony a koncentráció, akkor is legalább 400 virágpor van egy légköbméterben, ha pedig magas koncentrációról beszélnek, vagy parlagfűvel erősen szennyezett területen járunk, akkor a pollenszám ennek két-háromszorosa is lehet. 

A gyermekkori túlzott higiénia allergia kialakulására hajlamosít

Az allergiás betegségek kialakulásánál a genetikai hajlam mellett környezeti hatások is közrejátszanak. Gyermekeknél elsőként általában az ételallergia, az allergiás bőrtünetek jelennek meg, a légúti allergiák gyakran csak ezek után alakulnak ki.  

A gyermekkorban kezdődő allergia mindemellett gyakran „kinőhető”. Minél később kezdődik egy allergiás megbetegedés, annál valószínűbb, hogy a tünetek tartósan megmaradnak.

Az allergia kialakulásával kapcsolatban az immunrendszer érési folyamatának alapvető szerepe van. Gyermekkorban a környezeti tényezőkkel való érintkezés során alakul ki az az egyensúlyi helyzet, ilyenkor tanulja meg a szervezet, hogy a kártékony faktorokkal szemben védekezzen, az ártalmatlanokkal pedig toleranciát mutasson. Ha a gyermekkori túlzott higiénia nem engedi, hogy a szervezet az élet természetes kihívásaival szembekerüljön, az így nevelt gyermekek, a fenti elmélet szerint, hajlamossá válnak az allergiára.

További tényezők, melyek allergiára hajlamosíthatnak

  • az anya dohányzása a terhesség alatt vagy után
  • bizonyos vírusfertőzések csecsemőkorban
  • helytelen gyermek- és felnőttkori életmód és étrend
  • ritkán szellőztetett lakás, belvárosi környezet, szennyezett levegő
  • túlzott mértékű antibiotikum-fogyasztás
  • korai tápszeres táplálás vagy túl korai elválasztás
  • túl korán bevezetett allergizáló élelmiszerek a gyermekek étrendjében

A stressztől az időjárásig sok az ellenség

Az allergiás tünetek súlyosságát több tényező határozza meg, ezek közül a legfontosabb az allergének aktuális mennyisége. Nem hanyagolhatók el ugyanakkor a beteg szervezetéből, annak aktuális állapotából fakadó körülmények sem, mint például az általános egészségi állapot, hormonális hatások, stresszfaktorok, de a környezeti tényezők is képesek befolyásolni, mint például a légszennyezettség aktuális mértéke.

Az időjárás is nagy mértékben meghatározza a pollenkoncentrációt, ami száraz, meleg időben általában magasabb, míg reggel, illetve csendes esőzésnél alacsonyabb. Nyári viharoknál pedig sok esetben tapasztalják a betegek a tünetek hirtelen romlását, akár asztmás roham kialakulását is.

Az allergiából van kiút, de évekig is eltarthat végigjárni

Az allergiás betegeknél általában a tüneteket kezelik, de optimális esetben sikerülhet megszüntetni is a problémát. Szemtünetek, náthaszerű tünetek esetén különböző szemcseppeket, orrcseppeket javasolnak, de a helyileg alkalmazható szereken túl rendelkezésre állnak az allergiaellenes antihisztamin-tabletták is, allergiás asztmában az első vonalbeli terápia pedig az inhalációs kezelés. Tablettás vagy injekció formájában bejuttatott szteroidot csak súlyos allergiás, asztmás esetekben alkalmaznak a gyógyszer számos mellékhatása miatt.

Létezik egy másik módszer is, a tüneteket kiváltó allergénnel végzett immunterápia, mely gyakorlatilag az okokat szünteti meg.

Ebben az esetben egyfajta „hozzászoktatásról” van szó, amely során az érintett allergént ellenőrzötten juttatják be a szervezetbe, és így próbálják meg a toleranciát visszaállítani. Ennek a kezelésnek az időtartama azonban sajnos több év.

Vigyázat, keresztallergia!

A keresztallergia lényege a különböző anyagok, így elsősorban a légúti allergének és a különböző zöldség-gyümölcsfélék allergénszerkezetének hasonlósága. Emiatt előfordul, hogy a pollenre allergiás beteg szervezete allergénként ismer fel bizonyos zöldség-gyümölcsféléket is, amikre így szintén allergiás reakciót ad.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Az egyik leggyakoribb és talán legismertebb a görögdinnye–parlagfű keresztallergia: a parlagfű-allergiások csekély százalékánál görögdinnye fogyasztása után szájüregi viszketés, ajak-, nyelv-, garatvizenyő, néha hasi görcsök is előfordulnak. A tünetek általában a száj körül jelentkeznek, de az emésztőtraktusban továbbhaladva az allergének módosulhatnak, így ritkán súlyosabb tünetek is kialakulnak.

Parlagfű-allergiásoknál ugyancsak keresztreakciót adhat például a sárgadinnye, a paradicsom, a banán, az uborka, a cukkini, az articsóka, a paprika, a napraforgómag és a belőle készült olaj.

Az érintett zöldség, gyümölcs fogyasztását kerülni kell, ha valaki a keresztreakció tüneteit tapasztalta korábban. A főzés, párolás, sütés segíthet a tünetek megelőzésben, mert módosíthatja a fehérjék szerkezetét.  

Hasznos tanácsok az allergológustól

  • Mielőbb keressük fel kezelőorvosunkat, és lehetőség szerint még az allergiás tünetek megjelenése előtt kezdjük el a gyógyszerszedést.
  • Ismerjük fel a parlagfüvet, és kerüljük a parlagfüves területeket.
  • Kövessük a pollenkoncentráció-előrejelzést!
  • Ha magas a pollenterhelés, minél kevesebb időt töltsünk a szabadban!
  • Csak kora reggel (6-8 óra között) és este (6 óra után) menjünk ki a szabadba.
  • Kora reggel vagy késő délután, éjszaka szellőztessük a lakást.
  • Gyakran porszívózzunk a lakásban, a port pedig nedves ruhával töröljük le.
  • Ha tehetjük, menjünk el szabadságra a szezon alatt olyan területekre, ahol a parlagfű-pollenkoncentráció alacsony. Ilyenek például magashegységek, erdős területek és a tengerpartok.
  • Kerüljük a dohányzást, mert fokozza az allergia tüneteit,
  • Kerüljük az aktív, magas légzésszámmal bíró szabadidős tevékenységeket, mint amilyen a futás és a kerékpározás.
  • A ruhákat ne a szabadban szárítsuk.
  • Gyakran váltsuk ágyneműt, főleg párnahuzatot.
  • Minden este mossunk hajat, mert rátapadnak a pollenszemek.
  • Autóban utazva ne húzzuk le az ablakot, inkább kapcsoljuk be a szellőztetőt, és olyan légszűrőt használjunk, amely kiszűri a pollenszemeket is. Nyáron pedig többször kell cserélni a szűrőbetétet.
  • Maszk viselésével jelentősen csökkenthető a belélegzett pollen mennyisége.
  • Hosszabb esőzések után csökken a pollenszint. Használjuk ki a lehetőséget szellőztetésre, sétára.
  • Jelentsük be a parlagfüves területet, hogy lekaszálják.
  • Fűnyírás, kaszálás, aratás során sok pollen jut a levegőbe. Ilyenkor ne tartózkodjunk a közelben!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top