Hány női miniszter van a kormányban? Mennyi a nő a parlamenti képviselők között? Hány női vezető dolgozik az állami tulajdonú médiában? A nők vagy a férfiak foglalkoznak többet a gyermekneveléssel? Ki végzi a házimunkát? Milyen az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás, és kinek jutnak a jól fizető munkahelyek?
Ilyen mutatók alapján határozta meg a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) azt, hogy melyik európai ország hol áll a férfi–női egyenlőség terén.
Talán nem meglepő, de Magyarország nemhogy nem teljesít jól, de az utolsó előtti helyen áll az összesítésben – Görögország előtt. Igaz, magát az Uniót sem dicsérték meg: a kedden közzétett jelentés szerint az EU egészének pontszáma csupán egy ponttal nőtt a 2017. évi mutató óta, így most 67,4 ponton áll a 100-ból – írja a hvg.hu.
Az európai ranglistát továbbra is Svédország vezeti, 83,6 ponttal, majd Dánia következik, 77,5 ponttal, és a legtöbb javítanivalója Görögországnak és Magyarországnak van: egyik ország sem éri el az 52 pontot.
Magyarország összesen 51,9 pontot ért el a 100-ból, ez pedig 15,5 ponttal alacsonyabb az EU-átlagnál.
Amiben különösen gyengék vagyunk, az a „hatalom” területe, annak a kérdése, hogy milyen arányban foglalnak el nők vezető pozíciókat.
A jelentés szerint a magyar nők 55,8 százaléka főz vagy végez házimunkát naponta, míg a férfiaknak csak 13,8 százaléka foglalkozik ilyesmivel, és a gyereknevelésből, gondozásból is nagyobb arányban veszik ki a részüket a magyar nők (30,1 százalék), mint a magyar férfiak, akik egyébként nagyjából az uniós átlag körül teljesítenek ezen a téren (24,5 százalék).