Így törődj önmagaddal a legszürkébbnek tűnő hétköznapon is – 10 lépésben (x)

Gyakran előfordul, mindent és mindenkit magunk elé tolunk, illetve magunkat, saját érdekeinket helyezzük háttérbe a felénk jövő valós vagy látszólagos igények, kérések kapcsán.

De vajon feltetted-e már magadnak a kérdést, hogy amikor valamire igent mondasz, mire mondasz nemet? Sokszor könnyebnek tűnik egy újabb igennel megoldani a helyzeteket, és elintézni annyival, hogy „valahogy elfér”, „na jó valahogy megcsinálom”, mint feltenni a fenti kérdést, és átgondolni azokat a válaszokat, amik a lelkünkből érkeznek.

Képesek vagyunk elvinni hátunkon a világot, emellett viszont sem idő, sem energia nem marad arra, hogy magunkkal is törődjünk. Önzőségnek tűnhet egy-egy rohanó hétköznapon magunkra szánni az időt. De valóban ez-e az önzőség? Már azzal, hogy átgondoljuk ezeket a kérdéseket, megváltoztathatjuk a magunkról alkotott képet, ami afelé visz, hogy még inkább megszeretjük és elfogadjuk azt az egyedi és megismételhetetlen önmagunkat, akik valójában vagyunk.

Törődj magaddal! Fotó: Getty Images

1. Fedezd fel, ki vagy! 

Életünk legnagyobb részét szerepek határozzák meg. Mivel tiszta tudattal, és feltétel nélküli szeretettel, bizalommal, elfogadással és fogalmak nélkül érkezünk ebbe a világba, így érthető, hogy születésünktől kezdve mintegy kódként magunkba építhetjük a különböző életkorokhoz, nemekhez, iskolákhoz vagy foglalkozásokhoz tartozó szerepek által érzékelt mintákat, hitrendszereket, hogy épp mi a dolgunk, és mi az elvárt viselkedés felénk. Ráadásul hajlamosak lehetünk egyes mintákhoz, hitrendszerekhez könnyebben és szorosabban kapcsolódni, kötődni, mivel ezek a régmúltat is rejtő tudattalanunk számára ismerősek lehetnek. Mintáinkat, hiedelmeinket, értékítéleteinket első sorban az egyes életkorokban számunkra meghatározó személyeken keresztül építjük be, akikről az az érzésünk lehet, hogy sorsunk tőlük függ, így a lehető legjobb szándékkal, és önmagunk védelmében is igyekszünk megfelelni a vélt vagy valós elvárásoknak, értékeknek. Akár végig is nézheted, össze is gyűjtheted, hogy mik azok a szabályzók, hiedelmek, minták, amik jelenleg az életedet, döntéseidet meghatározzák, és miközben mindezt végig gondolod, figyelhetsz rég nem hallott belső hangod jelzéseire, hogy mik azok, amikre már esetleg nincs szükséged, és mik azok, amiket tovább vihetsz, vagy átalakíthatsz, fejleszthetsz. Talán ez lehet egy lépés a most újjászülető Önmagad felé.

2. Fogadd el az érzelmeidet – legyenek akármilyenek! 

Bár a körülöttünk lévő – főleg a virtuális – világ szinte mindenhol azt tolja az arcunkba, hogy csak a „tökéletes boldogság” érzése a helyénvaló, mégis érdemes átgondolni azt, hogy a felénk közvetített „tökéletes boldogság”-nak mik a jellemzői, feltételei? A „tökéletes boldogság” ha mindenki mosolyog, ugrál, extrém dolgokat művel, szóval minden cool, minden happy. Persze a „tökéletes boldogság” csak akkor érhető el igazán, ha birtokodban vannak a reklámok által kínált legújabb eszközök, beépültek az újra és újra ismételt sematikus gesztusok, mondatok, kifejezések. Szóval ez a világ egyre nehezebben tud bármit kezdeni az érzelmekkel, a valódi örömmel, bánattal, szeretettel, mivel a környezet egyre inkább a semleges, már-már digitális reakciókat, gesztusokat díjazza. A smile-k és like-ok világában már egyre inkább fogalmunk sincs az érzelmekről, ezért ezek félelmetesek lehetnek számunkra.

Kialakulhat az a képzet, hogy az érzelmek megélése, kimutatása miatt a környezetünk kivet magából, ami végzetes lehet, ezért „életösztönünk” arra vihet bennünket, hogy egyre inkább rejtjük az érzelmeinket, és elutasítjuk mások érzelmi megnyilvánulásait. Légy kíváncsi magadra, az érzéseidre, engedd, hogy megjelenjenek úgy ahogy jönni akarnak. Lehetünk dühösek, elcsigázottak vagy épp csalódottak. Lehetünk haragosak, és ha kell, kiordíthatjuk magunkból a fájdalmunkat. Ez a feldolgozás, a transzmutáció első lépése, hogy megengedjük magunknak. Mindeközben azonban megfigyelhetjük, hogy a megélt, átélt érzelmeink nyomán hogyan teremtődik és növekszik lelkünkben a megnyugvás, és béke és a szeretet tere, ami az életünket a számunkra helyes irányba terelheti.

Fotó: Getty Images

3. Jól hallgasd a belső kritikusod! 

„Soha ne fogadj el olyantól kritikát, akitől nem fogadnál el tanácsot” – tartja a mondás. Alapvető fontosságú, hogy külső kritikusainkat nagyon komolyan megszűrjük, azonban mi a helyzet azzal a bizonyos belső hanggal? Nálunk jobban senki sem képes bántani önmagunkat, azonban érdemes a belső kritikust is a megfelelő módon kezelni. Nem az a jó megoldás, ha nem veszünk róla tudomást, vagy netán erővel akarjuk elhallgattatni. Elgondolkoztál-e más azon, hogy minden belső hangod, így a kritikus hangok mögött öngyógyító szándék rejtőzik? Lehetséges, hogy kritikus részünk nem a legmegfelelőbb módon, és formában jelzi, hogy mi a szándéka. De megtehetjük azt a belső lépést ilyenkor, hogy ahelyett, hogy elnyomnánk kritikus részünk hangját, nyitottan fordulnánk felé. és először is megköszönnénk jelentkezését, jelzését. Majd feltehetjük neki legalább háromszor azt a kérdést, hogy: – Mi a szándékod, mit akarsz elérni ezzel? Köszönöm, és ha mindez megvalósul akkor ezzel mi a magasabb cél, amit el akarsz érni számomra?

Így tehetjük belső kritikus részeinket saját szövetségesünkké, tanítónkká, gyógyítónkká.

4. Engedd meg, hogy szeressenek! 

Szeretni és szeretve lenni az ember alapvető szükséglete, és mégis sokszor a legnagyobb kihívás. Összefügg önmagunk elfogadásával, és azzal, mennyire hisszük, hogy megérdemeljük a jót az életben. A szeretet az egyik olyan jó, mellyel hegyeket vagyunk képesek megmozgatni, ha eljutunk odáig, hogy egyáltalán beengedjük a szeretetet az életünkbe. Legyünk nyitottak a kedvességre és törődésre, amikor valaki őszintén felajánlja. Észrevehetjük, hogy minden pillanat mennyi kincset rejt magában. Akár most is megállhatunk egy percre és összegyűjthetünk legalább 10 olyan dolgot, ami itt és most ebben a pillanatban értékes számunkra, amiért hálásak lehetünk, ami örömmel és szeretettel tölt el bennünket.  

Fotó: Getty Images

5. Állj ki önmagadért úgy, hogy mindeközben a másikkal erősödjön a kapcsolatod! 

A konfliktus az életünk szerves része, és akármennyire próbáljuk néha kerülni, mindig is az lesz. A konfliktus azonban önmagában, rajtunk kívül nem létezik. „Ha nincs belül harag, nincs kívül ellenség!” – tartja a Kelet bölcsessége. Rengeteget javíthatunk életminőségünkön, ha megtanuljuk a vitás helyzeteket jól kezelni, asszertíven, hatékonyan kommunikálni és megfelelően képviselni azt, ami fontos számunkra. Kiváló tréningek közül választhatunk, ahol ezeket a képességeket újra felfedezhetjük magunkban, és fejleszthetjük őket.

6. Bölcsen fektesd be az időd! 

Az egyik legjobb dolog, amit önmagunkért tehetünk, az az, ha időnket, vagy annak lehető legnagyobb részét olyan dolgokkal és emberekkel töltjük, amik, és/vagy akik örömet okoznak számunkra, és amivel mi is örömet okozunk másoknak. A régi görögök is több fogalmat használtak az idővel kapcsolatban. A Kronosz inkább a kronológiai időt, az idő folyamatosságát, míg a Kairosz a minőségi időt, a jelen pillanatot, a végtelen időt jelölte. Igyekezhetünk minél többet „időt” a Kairoszban eltölteni.

7. Tápláld a tested! 

Bár közhelynek tűnhet, ám alapvető fontosságú, hogy fizikailag jó állapotban legyünk. A mai felgyorsult világban sokkal könnyebb reggelente bedobni egy vitamin koktélt tabletta formában, ám nem is gondolnánk, a vitalitásunk mennyit változhat, ha valóban természetes forrásokkal óvjuk egészségünket. Ismerjük meg testünk igényeit, és aszerint egészítsük ki étrendünket olyan tápanyagokkal, melyekre testünk vágyik. Az egyoldalú vagy hiányos, táplálkozás, a rohanás közben bekapott, mesterséges falatok mind felhalmozódó méreganyagokhoz és vitaminhiányhoz vezethetnek, márpedig ép testben a léleknek is könnyebb a dolga.  

Fotó: Getty Images

8. Tápláld az elméd! 

Nem csak egészségének megőrzése érdekében kell egész életünkben táplálni elménket. Ha megnyílunk az új nézőpontok, új dolgok megtanulása és új emberek megismerése felé, a puszta egészségnél sokkal többet fogunk nyerni. Olvassunk, folytassunk mély, tartalmas beszélgetéseket, figyeljünk szeretteink életének minden apró részletére, és mindig legyünk nyitottak az értelem felé. 

9. Tápláld a lelked! 

Mindennap adjunk magunknak egy kis időt arra, hogy összpontosítsunk: töprengjünk az álmainkon, vágyainkon, bátran adjuk át magunkat a „mire vágyom” érzésnek. Akár 15 perc is elég lehet, hogy tudatosan összeszedjük gondolatainkat, akinek szüksége van egy erősebb kifejező erőre, bátran le is írhatja a megfogalmazott vágyakat egy naplóba vagy füzetbe. Ha ebben az időben valóban magunkkal vagyunk, sokkal biztosabban leszünk ott másoknak is a nap további részében. Reggelente magunk elé képzelhetjük a napunkat, úgy,ahogy leginkább szeretnénk eltölteni, lépésről lépésre. Felkelthetjük figyelmünket, érdeklődésünket arra vonatkozóan, milyen kincseket hoz felénk a mai nap. Majd este elalvás előtt, mint mikor egy filmet visszafelé pörgetünk, végignézhetjük, mi minden történt velünk aznap.

10. Tanulj meg elengedni 

„Ma már semmi sem ugyanaz, mint tegnap volt”– tartja a mondás. Vajon, ha így nézünk önmagunkra, a világra, ha nap mint nap megújult kíváncsisággal tekintünk az életünk szereplőire, történéseire, mindez vajon milyen változásokat hozhat számunkra? Ez a nézőpont és módszer mindenképpen segíthet abban, hogy magunk mögött hagyjuk mindazt, ami akadályoz vagy hátráltat az életünkben, ami lelki terhet jelent számunkra. Önmagunk és a világ rendszeres újrafelfedezése segíthet feloldani korlátozó hiedelmeinket, és teret engedhet régen nem használt, eddig akár nem is ismert képességeinknek, erőforrásainknak.