Dekor

Világok karácsonya: Ahány nép, annyi mikulás és karácsonyi édesség

Ahány ország, annyiféle karácsonyi édesség... Kíváncsi vagy, mit hoz a puttonyában a finn, az orosz vagy éppen a holland Mikulás?

Santa Claus Amerikában, Gyed Maroz Oroszországban, Sinterklaas Hollandiában, Joulupukki Finnországban, Fekete Péter Dél-Afrikában, Pelznickle Norvégiában és Mikulás Magyarországon. Habár a hagyomány számos országban különböző, a név mégis mindenhol ugyanazt a személyt rejti: a gyermekek és felnőttek által egyaránt várt Mikulást, akinek érkezése világszerte egybeforrt a finomabbnál finomabb édességek ajándékozásával.

Rénszarvas-szán és repülő ló

Habár a keresztény kultúrkör Mikulás legendája Szent Miklósra, a kis-ázsiai Myra városának szegényeit megsegítő püspökre vezethető vissza, a Mikulás alakját és történetét a világ minden népe a saját történelméhez és kultúrájához igazította az évszázadok során. A holland Mikulás, Sinterklaas például fehér lovon érkezik Spanyolországból és mézes kalácsot osztogat, az orosz Fagy Apó és segítője, Hóleányka édes tejjel vagy gyümölcsökkel töltött cukorkát ad a gyerekeknek. Az amerikai Santa Claus, aki a kéményen át lopózik a házakba, cukor rudacskákat tesz a kandallókra akasztott zoknicskákba, míg a finn lappföldi Mikulás, Joulupukki tradicionális finn karácsonyi édességet, fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges kekszet ajándékoz a gyermekeknek. A világ Mikulásainak sorában talán a norvég Pelznickle („Szakállas Miklós”) a legtöbb érdekes jellemzővel bíró Télapó, aki kék ruhában, rongyos kalapban és kenyérrel teli hátizsákkal járja az utcákat, útja során pedig Sleipnir nevű, nyolclábú, repülő lova kíséri.

Világok karácsonya: Ahány nép, annyi mikulás és karácsonyi édesség


Szaloncukor és csoki betű

A világ országainak szokásai eltérők a karácsonyi édességek tekintetében is. Amíg a hollandok csoki betűket, az oroszok töltött cukorkát, az amerikaiak cukor rudacskát, a finnek fűszeres kekszet, az ausztrálok pedig lángoló pudingot fogyasztanak, addig mi magyarok a szaloncukrot részesítjük előnyben. Ebből, az igazi hungarikumnak számító édességből, a magyar családok minden évben megközelítőleg 5 és fél ezer tonnányit, azaz családonként kb. 1,7 kilogrammnyit vásárolnak, amelyre több mint 6 milliárd forintot költenek.

A szövetség tájékoztatása szerint, a mindössze 4-5 hetes ünnepi édesség szezonban, 2008-ban 943 tonnányi különböző kiszerelésű csokoládé figurát vásároltunk, szemben a 2007-ben kosarainkba kerülő 821 tonnányi Mikulás édességgel. Ezen termékekre tavaly közel 2,7 milliárd forintot, 2007-ben pedig alig 2,2 milliárd forintot költöttünk. A növekvő mennyiségi és költés adatok nemcsak azt mutatják, hogy mi magyarok édesszájúak vagyunk, de azt is jelzik, hogy a csokoládét igazi örömforrásnak tekintjük a válság közepette is.
A szezonális figurás édességekre költött 2,7 milliárd forintból a legtöbbet, mintegy 1,8 milliárd forintot, a gyerekek csizmáiba kerülő csokoládé figurákra költjük, mintegy 500 millió forintért játékkal kiegészített ajándékcsomagokat, adventi naptárakat és speciális ajándékcsomagokat, további 370 millió forintért pedig klasszikus Mikulás csomagokat vásárolunk.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége tájékoztatása szerint, mi magyarok tavaly például minden karácsonyi szezonban mértnél többet, összesen mintegy 943 tonnányi figurás édességet tettünk gyermekeink és szeretteink kiscsizmáiba, amelyre a válság ellenére is minden eddiginél többet, közel 2,7 milliárd forintot költöttünk.

Örvendetes tény, hogy az utóbbi években hazánkban, mind a figurás édességek, mind pedig a szaloncukrok választásának közös szempontja a minőség: a figurás édességekből a valódi csokoládéból készült, magas kakaótartalmú Mikulás-, krampusz- és csizmafigurákat, a szaloncukrokból pedig elsősorban a márkás, esztétikus kiszerelésű, állótasakos vagy dobozos kiszerelést választjuk.

Hasonlóan pozitív tendencia figyelhető meg a hungarikumnak számító szaloncukor tekintetében is, ahol a fogyasztók elsősorban az ismert gyártók, márkás, minőségi, kedvező ár-érték arányt nyújtó termékeit részesítik előnyben. Ezt a tendenciát jól mutatja, hogy amíg a sajátmárkás szaloncukrok iránti kereslet stagnál, addig a dobozos illetve állótasakos, minőségi termékek közkedveltsége és értékesítése évről, évre növekszik. Ezen karácsonyi édességből háztartásonként mintegy 1,7 kilogramm, összesen pedig több mint 5 és fél ezer tonna, elsősorban zselés, vajkaramellás, marcipános, kókuszos, diós, mandulás, mogyorós, újabban pedig feketeerdős ízesítésű édesség kerül a magyar családok karácsonyfájára. Szaloncukorra 6 milliárd forint felett költünk, vásárlásaink mintegy kétharmadában tasakos terméket választunk, kisebb hányadában kimérve vagy dobozban vesszük meg a fáravalót, amely 1870 óta, a világon egyedülálló módon díszíti a karácsonyfákat a magyar családok otthonában.

A www.edestenyek.hu honlapon megtalálható Minőség ABC továbbra is segíti a fogyasztókat eligazodni az olyan alapvető, a termék minőségét meghatározó kérdésekben, mint például a bevonómassza és a valódi csokoládé közötti különbség, és praktikus tanácsokkal szolgál a termékcímkék tartalmával, a minőség-megőrzési idővel és a tápanyagjelöléssel kapcsolatban is.

További információ: www.edestenyek.hu »

Mikulás.lap.hu »
Karácsonyi sütemények.lap.hu »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top