Az instacash és a milpay kutatásában résztvevők több mint egyharmada (36,3%) szerint karácsonykor nem az ajándék a lényeg, hanem az együttlét. Majdnem ugyanennyien (29,5%) az élményeket, közös programokat teszik az első helyre. 29,2% inkább kevesebb, de minőségi ajándékot adna szeretteinek.
Ezzel párhuzamosan azonban továbbra is tömeges jelenség az utolsó pillanatban történő túlköltekezés és azt ezt követő januári megbánás. A felmérésben 37,9% mondta azt, hogy időnként, 21,2% szerint pedig szinte minden évben előfordul, hogy túl csúszik a tervezett kereten. Majd januárban a válaszadók több mint egyharmadánál (35,4%) előfordult, hogy megbánta, mennyit költött karácsonyra, a válaszadók negyede (25,3%) pedig szinte minden évben így érez.
Nézd meg a diagramokat a válaszokról itt:
11 fotó
Tudatos tervezéssel elkerülhető a januári feszültség
Bruzsa Géza, fintech szakértő, az instacash és a milpay vezérigazgatója szerint a tudatos pénzügyi tervezés kulcsa a prioritások kezelése.
„A számokból az látszik, hogy a kerettúllépés tipikusan az utolsó napokban történik, ezért aki most rögzít egy reális ajándékkeretet, és ehhez ragaszkodik, az már fél siker. Különösen a gyermekek esetében működhet jól ez a megközelítés, mert az ő irányukba a legnagyobb a költési hajlam. A cél nem az, hogy szűkmarkúak legyünk, hanem hogy a decemberi öröm ne forduljon át januári pénzügyi feszültségbe” – fogalmaz a szakértő.
A kutatásban résztvevők legnagyobb csoportja, 38,4%-a úgy látja, hogy kellemetlen, de néha szükséges a hitelfelvétel az ünnepek előtt, sőt a válaszadók negyede ezt teljesen természetesnek is tartja. A megkérdezettek több mint ötöde (21,5%) többször is vásárolt hitelből, áruvásárlási kölcsönből vagy hitelkártyával karácsonyi ajándékot. Jelentős a nyitottság az úgynevezett BNPL konstrukció, illetve a halasztott fizetés iránt is, a válaszadók harmada (33,9%) még nem élt a lehetőséggel, de fontolgatja, hogy kipróbája, 17,8% pedig már használta többször is ezt a megoldást.
Az instacash és a milpay vezérigazgatója szerint a részletfizetés akkor jó döntés, ha egy már régóta tervezett, valóban szükséges kiadásról van szó, amelyre a háztartás előre kalkulált egy keretet.
„Egy nagyobb háztartási gép, egy régen kinézett műszaki cikk vagy egy régóta halogatott csere tipikusan ilyen kategória. Tehát nem a hirtelen, impulzív „még ez is akciós, bedobom a kosárba” vásárlások esetén lehet racionális döntés” – fogalmazott Bruzsa Géza.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a felelős BNPL-használat kulcsa, hogy a fogyasztó ne tekintse „ingyen pénznek” a szolgáltatást.
„A kutatás is azt mutatja, hogy a fogyasztók egy része nem impulzív hitelfelvevőként, hanem mérlegelő, óvatos döntéshozóként közelít a „Buy Now, Pay Later” típusú kamatmentes megoldásokhoz. Mindamellett, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a kiszámítható, rövid távú, átlátható részletfizetési formák iránt” – tette hozzá.
Részletes adatok a magyarok karácsonyi értékrendjéről
Az instacash 641 ember megkérdezésén alapuló, a karácsonyi vásárlási szokásokról készült felmérésében összesen 11 kérdésre kereste a választ:
A „Mennyire érzi meg a családi költségvetés a karácsonyi kiadásokat?” kérdésre 56,9% azt válaszolta, érezhető, de belefér a büdzsébe. 27,3% szerint jelentősen megterhelő, de valahogy megoldja. 9,7% egyáltalán nem érzi meg. 6,1% mondta azt, hogy csak hitellel vagy halasztott fizetéssel tudja megoldani.
Az „Érezte már úgy januárban, hogy bánta, mennyit költött karácsonykor?” kérdésre adott válaszok alapján, 35,4% szerint néha előfordult ilyen. 11,9% szinte minden évben így érez. 25,3% ritkán bánkódik utólag. 27,5% még soha nem érzett ilyet.
A „Vásárolt már valaha hitelből, áruvásárlási kölcsönből vagy hitelkártyával karácsonyi ajándékot?” kérdésnél a válaszok kiegyensúlyozottak. 21,5% többször is vásárolt így, 29,6% egyszer-kétszer. 18,1% még nem, de gondolkodott rajta. 30,7% nem, és nem is tenné.
A „Használt már halasztott fizetést vagy BNPL-t karácsonyi ajándékokhoz?” kérdésre a legtöbben azt mondták, hogy nem, és nem is tervezik, ez 44%. Jelentős ugyanakkor a nyitottság is, 33,9% még nem használta, de fontolgatja azt. 17,8% már próbálta a lehetőséget egy-két alkalommal. A maradék alapján nagyjából 4,3% lehet azok aránya, akik többször is használták a konstrukciót.
Az „Ön szerint tabu vagy természetes, ha valaki hitelből vásárol ajándékot?” kérdés esetében a legnagyobb csoport, 38,4% úgy látja, hogy kellemetlen, de néha szükséges így tenni. 25% teljesen természetesnek tartja. 25,7% azt mondta, hogy attól függ, kinek vásárol, 10,9% szerint ez tabu, kerülendő.
A „Mi a fontosabb Önnek karácsonykor?” kérdésnél a válaszadók 36,3% azt választotta, hogy nem az ajándék a lényeg, hanem az együttlét. 29,5% számára az élmények és közös programok a fontosak. 29,2% inkább kevesebb, de minőségi ajándékot adna. A maradék alapján körülbelül 5% gondolja azt, hogy sok kisebb ajándék a jó irány.
A „Kinek költ a legtöbbet karácsonyi ajándékra?” kérdésre elsöprő többséggel, 64,1% a gyerekekre költik a legtöbbet. 21,1% a párját jelölte meg. 7,6% saját magára költ a legtöbbet. A maradék 7,2% oszlik meg a szülők vagy nagyszülők, illetve a barátok vagy kollégák között.
Az „Előfordul, hogy az utolsó napokban többet költ, mint tervezte?” kérdésnél 37,9% mondta azt, hogy időnként igen. 21,2% szerint ez szinte minden évben előfordul. 30,6% ritkán csúszik túl a kereten. 10,3% pedig soha.
Az „Érez valamilyen társadalmi vagy családi nyomást, hogy ‘illik’ bizonyos értékű ajándékot adni?” kérdésnél 48,5% azt válaszolta, hogy egyáltalán nem érez ilyen nyomást. 25,4% közepes mértékűt érez. 20,7% alig. A fennmaradó, visszaszámolt arány alapján kb. 5,4% érez erős nyomást.
A „Ha őszinte, milyen mértékben befolyásolja, ki mit szól majd az ajándék értékéhez?” kérdésnél 40,9% azt mondta, hogy egyáltalán nem befolyásolja. 27,3% közepesen érzi ezt a hatást. 21,7% alig. 10,1% számára nagyon fontos, mit szólnak majd mások.
A „Mennyire érzi úgy, hogy az ajándék értéke tükrözi a szeretet mértékét?” kérdésnél a jelentős többség, 74,3% azt válaszolta, egyáltalán nem a pénz mutatja a szeretetet, hanem a gesztus. 17,3% néha így érzi. A maradék 8,4% oszlik meg azok között, akik szerint a drágább ajándék nagyobb figyelmet mutat, illetve azok között, akiknél ez változó, nehezen általánosítható.
Fotó: Unsplash
