Halászlé, töltött káposzta, kacsasült, rántott hal, kocsonya, mézeskalács, borleves, zserbó, bejgli… Azok a bizonyos „kötelező” karácsonyi ételek. Azonban ahogy az év többi napján, úgy az ünnepekkor sem vagyunk egyformák. Különböző az ízlésünk és bizony nem feltétlenül szeretjük a hagyományos karácsonyi menü összes fogását és azok minden egyes hozzávalóját. Egyáltalán nem szentségtörés egy-egy ételt kihagyni a sorból vagy épp eltérni a megszokottól és más alapanyagokból, fűszerezéssel elkészíteni.
Nekem például a mézeskalács az, ami kimaradt. Jócskán iskolás voltam már, amikor egyáltalán tudatosodott bennem, hogy ehető dologról van szó. A mi családunkban ugyanis soha, senki nem sütött karácsonyra mézeskalácsot, így nálam ez egyszerűen nem épült be az ünnep elemei közé. Amikor aztán később megkóstoltam, a legkevésbé sem voltam tőle elragadtatva, így visszamenőleg sem okozott semmiféle hiányérzetet. Egyik évben azonban mégis megpróbáltam mézeskalácsot sütni, igaz, elsősorban dekorációs célra. Nos, maradjunk annyiban, hogy azzal, ami akkor a sütőből kikerült, nem lehetett dekorálni. Sem.
A minap az nlc. szerkesztőségében is körbekérdeztem, kinél milyen ételek, hozzávalók maradnak ki az ünnepi menüből…
A kötelező töltött káposzta (Fotó: Getty Images)
A megosztó hal
A halászlé, illetve a különféle halas fogások igencsak megosztónak bizonyultak.
„HAL! Utálom a halat” – szögezte le meglehetősen sommásan Péter. Olga valamivel árnyaltabban fogalmazta meg a hallal, egészen pontosan a ponttyal kapcsolatos ellenérzéseit: „Én nem tudom, minek erőltetik. Egyébként szeretem a halat, a halászlét pláne, csak ne abból a béna pontyból csinálnák, amiből nem lehet egy jót enni a szálkák miatt, meg hát az íze is olyan satnya. Egye fene, lepasszírozva mehet a halászlébe, de egészben soha.”
Szonja imádja a halat és a tengeri herkentyűket is, ám egy karácsonykor épp halászlé készült, ő pedig a passzírozáskor lett nagyon rosszul. „Nyilván inkább influenza volt, de a passzírozás és halészlé szaga arra emlékeztet, azóta nem tudok halászlevet enni. Inkább rántva vagy tejszínesen készül azóta harcsa.”
„A szüleimnél, mióta az eszemet tudom, a halászlé a legfontosabb ünnepi étel. Képtelen vagyok megenni, de mindig az van ilyenkor. Meg húsleves. Mert én utálom a halászlevet” – mondta Éva, akinek az édesapja még így is minden évben rácsodálkozik, hogy miért nem eszik halászlevet. „Kislányom, hát miért nem eszel? Tényleg nem szereted? Nem tudod, mit hagysz ki, isteni lett megint! Nálunk ez a párbeszéd is hagyomány több évtizede. Minden évben. Minden karácsonykor.”
Minden családban van egy halászlégyűlölő (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
Snassz-e a töltött káposzta és ehetnek-e a vegák kocsonyát?
Judit elárulta, hogy bár szereti a töltött káposztát, de karácsonykor szóba sem jöhet: „El nem tudom képzelni, hogy az ünnepi asztalnál töltött káposztát egyek. Szerencsére ezzel a család is így van, nálunk ez nem szerepel az étlapon. A rántott hús a másik központi elem: anyuéknál kirobbanthatatlan, nekem unalmas és snassz karácsonykor, így nem is készítek.”
„Tavaly óta a töltött káposzta illatától is rosszul vagyok, mert pont karácsonykor sikerült elkapni egy jó kis gyomorvírust, ami a vegán töltött káposztás, anyós-féle vacsora után eszkalálódott” – mesélte egy másik kolléganőm.
Eszter viszont újra vegetáriánus lett, ez pedig számos kérdést felvet a karácsonyi menüvel kapcsolatban. „Például nagy dilemmában vagyok a kocsonyával, aminek eddig is csak a levét ettem, a húst kipiszkáltam belőle. Vajon ér kocsonyalevet enni vegaként? Persze amúgy tuti nem, de karácsonykor lehet, ezzel kivételt teszek.”
A bejgli sem jön be mindenkinek
„Sosem voltunk bejglisek. Magunktól sosem veszünk, szóval csak néhány évente lesz a menü része, amikor valakitől épp kapunk egyet” – árulta el Csaba. És nem is ő az egyetlen „nem bejglis” a csapatban. Vivi például szintén nincs oda a bejgliért, még az illatát is elviselhetetlennek tartja, ám mégis minden karácsonykor süt diósat és mákosat is, ugyanis a családban rajta kívül mindenki szereti.
Enikő pontosan megfogalmazta azt is, mi az, amit nem kedvel a begjliben: „Nem igazán értem, miért jó. A tészta unalmas, a töltelék sok.” Hozzátette azt is, hogy a zserbótól sem jön izgalomba, viszont a habcsók, a rétes és a nagyija Diós Sárika nevű sütije annál inkább része az ünnepi menünek.
Te szereted a bejglit? (Illusztráció: MTI / Sóki Tamás)
Eszter nem általában véve a bejglivel, csupán annak mákos változatával nincs kibékülve: „A mákosgubát szeretem, a bejglit viszont valamiért rühellem – talán túl tömény benne a mák, ezért mindig csak a diós jöhet szóba.”
Az igazi grincs
„Én vagyok az igazi grincs, mert én utálom az összes bejglit, a szaloncukrokat, a halászlevet, plusz bármilyen sült, panírozott halas dolgot, és a fahéjas, mákos, gesztenyés dolgoktól is irtózom, úgyhogy semmi ilyesmi alapanyaggal nem sütök, főzök. Igazából én karácsonykor is azt enném, amit máskor. Chipset, hamburgert, tortillát, sajtszószt, sült krumplit, kólát innék, esetleg valami jó mexikói, kínai kaját küldenék még utána. Anyuéknál nincs tipikus karácsonyi vacsora, mindig van valami finom hús és sokféle köret, saláta, és persze valami finom sütike is, amibe a fentiek közül semmi sem kerül” – fejtette ki Anett.
Gabiék azóta nem igazán esznek hagyományos karácsonyi ételeket, mióta a nagymamája elhunyt. „Elkészíteni sem akarom őket, és ráadásul még nem is szeretjük. Amikor anyukám jön, aznap szokott lenni rántott hal, halászlé meg majonézes krumpli, de hál’ istennek ezeket ő hozza. Bejgliből is csak a mamáét szerettem, szoktam venni a sarki zöldséges Karcsitól egy mákosat és egy diósat, amit az ő anyukája süt, de az nem az igazi, csak a gyerekek kedvéért veszem meg, mert a stresszmentes karácsony híve vagyok, amibe nem fér bele, hogy egy hétig csak a konyhában álljak.”
