Ezt tanulhatjuk a karácsonyi mesékből

Mit lehet tanulni a karácsonyi mesékből? Szeretetet, szeretetet és szeretetet – természetesen. Na, azért ennél árnyaltabb a kép. Mert van itt szülői szeretet, meg testvéri szeretet, és baráti szeretet. Sőt, a szeretet fogalmán túl is sok kérdést feszegetnek a szezon legnépszerűbb rajzfilmjei. Például azt, hogy miben hiszünk, hiszünk-e esetleg a csodákban? Hogy mikor növünk fel – felnövünk-e egyáltalán? Hogy fontos-e a tárgyi ajándék, vagy van, ami sokkal lényegesebb? Hogy mit jelent nekünk a család, hogy segítünk-e egymáson vagy épp a világon, ha az bajba kerül? De ha semmit nem szeretnénk tanulni ezekből a történetekből, csupán jól érezni magunkat, a karácsonyi mesék erre is igazán alkalmasak. Hiszen árad belőlük a melegség, akárcsak egy forró csésze teából, amit a kandalló mellett fogyasztunk el, miközben bámuljuk a hóesést az ablakon át.

Ott vannak a nagy klasszikusok a Diótörőtől A kis gyufaáruslányon át a Hókirálynőig, de ha nem akarunk túl sokat sírni, akkor maradjunk a kortársaknál! Persze a vadhajtásokat is átugorhatjuk – ugyanis ne gondoljuk, hogy nem létezik karácsonyi változat MINDENBŐL Mickey egértől a Hupikék törpikéken át Barbie-ig – lássuk most az utóbbi idők leginkább szerethető, mondanivalóval bíró, kevéssé sablonos kedvenceinél!

Polar Expressz – Őrizzük meg a hitünket, mert az jó dolog!

Polar Expressz

Az egyik legszebb, felnőtteknek is élvezetes darab. Aki nem hisz a Mikulásban, mert például már menthetetlenül felnőtt, az nem hallja a csengettyű hangját. Főszereplő kisfiúnk már-már kezd erre az útra lépni, gyanakszik, hogy tán csodák az életben nem is történhetnek, amikor megáll házuk előtt egy mesebeli vonat annak ellenére, hogy addig sínek sem voltak arrafelé… Innen indul az izgalmas és rejtélyes utazás, amelyen csupa váratlan dolog történik – méghozzá szellemes és látványos – olykor zenés-táncos – formában. A végállomás persze, hogy a Mikulás birodalma, persze az sem olyan, amilyennek eddig elképzeltük. Vigyázat, nyomokban Tom Hanks-et tartalmaz!

Karácsonyi lidércnyomás – Nem baj, ha nem minden rózsaszín

Karácsonyi lidércnyomás

Már-már felnőttmesének mondanánk, hiszen Tim Burton rendező látványvilága érdekes, lenyűgöző, vagány – messze áll az ünnepkör giccses vonalától. Sokan gondolhatják, hogy egy olyan film, aminek már a címében is ’lidérc’ van, nem való gyerekeknek, de ilyet csak azok mondanak, akiknek nincs gyerekük. A kicsik ugyanis kimondottan szeretnek félni, rettegni – mármint védett környezetben, anya, apa ölében. Vagy épp úgy, ha a csontvázak voltaképpen viccesek. Itt nagyon is azok, különösen Jack, aki megunja a rémisztgetést, és inkább elraboltatja a Mikulást, hogy átvegye a feladatkörét. Így nem csoda, hogy a karácsony hirtelen egészen más színezetet ölt… mindez elég jó zenével körítve, és naná, hogy a vége jó!

A Grincs – Szívük mélyén a rosszak is jók

A Grincs

Rosszcsont Jack rokona Grincs, aki jelképe lett mindennek, ami ünneptagadás. A Kobakhegyen élő zöld izé… lény ugyanis utálja a karácsonyt, és minden felhajtást, ami vele jár. Vannak követői ma is jó páran, talán őket is célozza az a bizonyos mondanivaló. Merthogy – és persze ez is kiderül – a karácsony lényege nem a sok-sok fény, csillogás, dísz és drága ajándék, hanem a hangulat, a megbékélés és az egymásra figyelés. Az meg olykor még a legzsémbesebb, legkérgesebb lelkű egyedek szívét is megnyitja. Így lesz ezzel Grincsünk is, persze ehhez is egy kislány kell. Végül nem sikerül fenekestül felforgatni az ünnepet, pedig a főszereplő mindent megtesz érte. Győz az egyetemes jóság: igen, létezik változás, és még az is képes rá, akiből sosem néznénk ki (mondjuk Jim Carrey-re ez nem igaz).

Jégvarázs – A család igenis számít

Jégvarázs

Felmerül a kérdés, hogy mitől is karácsonyi egy mese. Ha attól, hogy tél van benne, akkor a Frozen, vagyis a Jégvarázs, Elza és Anna sztorija vitathatatlanul minden idők legkarácsonyibb filmje. Talán nem teljesen érthető, hogy miért pont ez a Disney-mese lett akkora siker, hogy csaknem tíz éve kiirthatatlan a gyerekszobákból, de talán nem is kell. Bármi is a titka, nagyon beütött, hiszen cirka hároméves kortól úgy tizennégyig rabjaivá válnak a gyerekek, főként a lányok. Valószínűleg szerepe van ebben annak, hogy nők a főszereplők, és hogy ezek a nők nem afféle királyfi által megmentésre váró, passzív, toronylakó királylányok, hanem bátor, elszánt, egymásért tenni képes személyiségek, akik erejét még a családi trauma sem képes megtörni. A nyílt üzenet pedig: a testvér érték, akiért illik mindent megtenni, akár még az életünket is kockáztatni. Úgyhogy kevéssé jóban lévő lánytestvéreknek egyenesen kötelező néznivaló! És akkor még a „Legyen hó”-ról nem is beszéltünk, ahogyan a többi, elég jól sikerült betétdalról sem. Ha pedig már százszor láttátok, jöhet a második rész – aminek a cselekménye némiképp bonyolultabb, de azért maradt benne valami a Nagy Jégvarázs Titokból.

Karácsonyi ének – A pénz nem boldogít

Karácsonyi ének

Hát igen, legalább ezeréves a fenti mondanivaló, amit bármennyit hangoztathatunk, attól még évről-évre elkapja a vásárlási láz a fél világot. De sebaj, ha valódi érzelmek is vannak az ajándékok mögött, miért is ne, nem igaz? Ebenezer Scrooge ebből az eszmefuttatásból nem sokat értene, neki ugyanis sem érzelmek, sem ajándékok nem számítottak soha. Ő a kapzsi, önző, magának élő ember prototípusa, úgyhogy a példamese az efféle dolgokra épített élet hiábavalóságáról szól. A XIX. század elején vagyunk, Londonban, ahol a karácsony szellemei meglátogatják nevezett öregembert, hogy szembesítsék jellemével. Kap egy utolsó lehetőséget, hogy jobbá váljon, megmentse életét, és vele a lelki üdvét. Reméljük, mindenkinek átmegy az üzenet!

Rudolf, a rénszarvas – A másság lehet érték

Rudolf a rénszarvas

Megérkeztünk egy igazán kurrens mondanivalóhoz: te is más vagy, te sem vagy más – vagy hogy szólt a szlogen, amelynek ma már ezer változata ismert. A lényeg az, hogy kilógni a sorból nem szégyen, sőt, akár érték is lehet. Egy különös ismertetőjel okozhatja például azt, hogy a Mikulás számos rénszarvasa közül épp Rudolf neve lett a legismertebb világszerte. Igen, egy darab piros orr. A történet szerint ugyanis ilyen van neki, fénylő, világító, míg társai nélkülözik ezt a tulajdonságot. Egy ideig szégyelli ezt, kevesebbnek tartja magát miatta az átlagnál, ám a végére pont ez emeli ki a sorból, és kiderül, hogy ő a legbátrabb szánhúzó, a Mikulás legjobb segítője. Erre az üzenetre aztán minden kisgyereknek szüksége lehet, de még a felnőtteknek is! Hiszen kinek ne lenne „piros orra”, túlsúlya, fogszabályzója, hátrányos helyzete, kisebbségi érzése? Sebaj!

Karácsony Artúr – Ha másoknak jó, az nekünk is jó

Karácsony Artúr

Már ez a mese is tízéves, és nahát, még csak most értünk el minden téli filmek tipikus problémaköréhez: meg kell menteni a karácsonyt! A gonosztól, a felfordulástól, az ajándékhiánytól, a világvégétől – tetszés szerint. Ez esetben arról van szó, hogy porszem csúszik a gépezetbe, és egy kislány bizony nem kap ajándékot. Márpedig a mesék világában egyetlen gyerek is számít, sőt, vannak más gyerekek, akik nem hagyják, hogy bárki csalódjon. Ezt hívják empátiának, amit bizony nem árt minél kisebb korban elsajátítani. Ez a mese kiválóan erősíti ezt, nem mellesleg vicces és kedves – felnőtteknek is megunhatatlan.