Gyümölcsös finomságok

A gyümölcsfogyasztást leginkább a magas vitamin, ásványi só és rosttartalom miatt javasolják a szakemberek. Ezekben az anyagokban a frissen szedett idénygyümölcs a leggazdagabb. A vitamintartalom egy része tárolás és feldolgozás alatt lebomlik, ezért törekedjünk arra, hogy lehetőleg mindennap kerüljön a család asztalára hazai termesztésű nyers idénygyümölcs.

A csecsemők emésztőrendszere még felkészületlen, ezért – legalább az első születésnap előtt – még lé vagy pép formájában adjuk nekik a gyümölcsöket. A félévesnél kisebb, anyatejjel táplálkozó kisbabáknak még a gyümölcslére sincs szükségük, sőt, a túl korai hozzátáplálással bajt is okozhatunk.

A gyümölcsökben és főzelékfélékben található egyes anyagok ugyanis megakadályozzák az anyatej tökéletes hasznosulását, gátolják a vasfelszívódást. Így állhat elő az a helyzet, hogy a látszatra „egyoldalúan”, csak anyatejjel táplált csecsemő vitamin- és nyomelem-háztartása jobb lesz, mint a tudományosan összeállított kiegészítő táplálásban részesült kisbabáké.


Milyen gyümölccsel kínáljuk meg a kis kúszómászót először?





Első alapszabály: egy ember bármire allergiás lehet, amit elfogyaszt. Minden új táplálék bevezetésénél figyelni kell a baba reakcióit (kiütések, nehéz légzés, kicsípett popsi), és, ha táplálék túlérzékenységre gyanakszunk, néhány hétig ne adjuk a babának a gyanúba keveredett ételt.

A mi kultúránkban a citrusfélék, a szamóca (földieper), a kiwi, a leggyakoribb allergének, sőt, újabban előtérbe került a banán is. Az alma, a sütőtök, az őszibarack és a meggy fogyasztása viszont csak ritkán okoz problémát. A gyermek egy éves kora után már csökken az allergiás reakció kialakulásának veszélye. Ekkor már adhatunk szamócát is a babának, aki általában rajong ezért a zamatos, szép gyümölcsért.


Gondoljunk a télre is!


Fagyasztás





Előtte alaposan mossuk meg a gyümölcsöt, és konyharuhán elterítve csepegtessük le. Tegyük tiszta zacskókba, vagy gondosan kimosott műanyag dobozokba. Próbáljunk egyszeri felhasználásra alkalmas porciókat kialakítani. Készítsünk keverékeket is, így a téli gyümölcsleveshez vagy gyümölcssalátához csak egy adagot kell fölengedni.

A legtöbb gyümölcs püré formájában is fagyasztható, túrókrémhez, turmixhoz így érdemes eltenni. A fagyasztott szamócapürét csemegeként belekockázhatjuk a télen készült gyümölcslevesbe.


Befőzés

Az alaposan megmosott, hibátlan, érett, feldarabolt gyümölcsöket steril befőttesüvegekbe rakjuk, és az üvegeket forralt vízzel, vagy sziruppal csordultig töltjük. A felöntővíz cukortartalmát szándékosan nem jelezzük, ugyanis ez az család ízlésétől függ.

Lehet teljesen cukor nélkül is befőttet készíteni. Lényeg az, hogy az üveg, a tető és a gyümölcs is makulátlanul tiszta legyen, így cukor és tartósítószer nélkül sem fog megromlani a befőtt. A tele üvegeket forró vízfürdőbe állítva tovább csírátlanítjuk, majd a tető szoros rácsavarása után száraz dunsztba (paplanok közé) tesszük néhány napig.

A lekvárkészítés fortélya tulajdonképpen ugyanez. A tiszta, feldarabolt gyümölcsöt lassú tűzön, kevergetve, cukorral vagy anélkül, péppé főzzük. A tiszta üvegeket színültig töltjük, szorosan lezárjuk, és száraz dunsztban tartjuk, amíg teljesen ki nem hűl.


Aszalás





A kiszárított gyümölcs akár évekig is eltartható. Kajszit, szilvát, almát, őszibarackot és körtét érdemes aszalni. Nyári napon, vagy sütőben aszalhatunk. Szabad téren szellős, pormentes helyet kell keresni, ahol fatálcára terítve, időnként megforgatva készíthetünk aszalt gyümölcsöt. Ehhez a módszerhez 4-10 nap szükséges.

A tűzhelyben való aszalással rosszabb minőségű aszalványt kapunk, mivel a legtöbb tűzhelyben nincs légmozgás. A légkeveréses tűzhelyekben, alacsony hőfokon, a gyümölcsöket gyakran forgatva jobb eredményt érhetünk el.

Ha komolyak a szándékaink, aszalógép, vagy tűzhelybe való aszalóállvány beszerzésével még jobb eredményt érhetünk el. Beáztatott és szétturmixolt aszalt gyümölcsöt már hét-nyolc hónapos kortól keverhetünk a bébipapiba.