Kismamák zöldben

Gyermekes családok lakásában hamar úgy néz ki a fal, mintha évtizedekkel ezelőtt festették volna utoljára. A gyerekfirkát, szétszórt étel foltját radírozzuk le kenyérbéllel vagy radírral, aztán porszívózzunk fel. Nagy a kísértés, hogy műanyag festékkel fessük ki a lakást, hisz az így kezelt felületek lemoshatók, ruhán, bútoron nem hagynak nyomot – vagyis korszerűnek tűnnek. Azonban a penészgombák akkor kezdenek szaporodni, ha szükségleteiknek megfelelő szerves tápanyagot, például műanyag alapú falfestéket és nedves felszínt találnak. Nedvesség akkor keletkezik, ha a helyiség magas páratartalma hideg felületen csapódik le. Fürdőben, konyhában fordul elő ilyesmi a leggyakrabban, és az észrevétlenül ázó fal is jelentős nedvességforrás.

Nedvességcsökkentő tippek
– A fürdőben ne forró vizet engedjünk először a kádba, mosdóba, és ha már nem használjuk, engedjük le.
– A mosógép kifolyóját kössük be valamelyik lefolyóba, ne a kádba engedjük a vizet.
– Igyekezzünk a lehető legalaposabban kicentrifugálni, kifacsarni a vizet a ruhákból, hacsak nem szabadban szárítunk.
– A konyhában használjunk fedőt főzéskor, és esetleg vegyünk elszívót is.

A penészedéshez nemcsak magas páratartalom kell, hanem szilárd felszín is. Ha a felső sarkok penészednek, vagy valamilyen jól elkülönülő szabályos alak a falon, akkor ott – építészeti szakszóval – hőhíd van. Például ha vakolás előtt nem szigetelték kívülről a nyílászáró feletti áthidalót vagy a koszorút, ezért az a falfelszín jóval hidegebb, mint a többi. Keressünk utólagos építészeti megoldást! Ha az ablaktok alja és a párkány penészedik, egyszerűbb az eset: vagy gyenge a hőszigetelés, vagy huzat van.

Fürdőt és konyhát ne fessünk műanyag alapú falfestékkel. Ha már ilyen, akkor a következő meszelés előtt el kell távolítani a festékréteget!

Tisztaság vegyszerek nélkül
Szeles időben soha ne hagyjuk nyitva az ablakot! Út menti és városi lakásokban hajnalban érdemes szellőztetni, ilyenkor a legtisztább a levegő. Nyárra csavarjuk fel és rakjuk el a szőnyegeket. Télen a fűtőtestek környékét, illetve padlófűtés esetén az egész lakást töröljük fel nedves ruhával, mert az áramló meleg levegő miatt amúgy is sokkal több apró porszem van a levegőben. A törölgetés, feltörlés után vegyük csak elő a porszívót (ha szükséges), hogy a résekből kiporszívózzuk a maradékot.
A festett, lakkozott, nem politúros bútorokat bóraxos-szappanpelyhes vízzel töröljük le (egy-egy evőkanálnyi kell fél vödör forró vízbe). A kárpiton esett friss foltokat azonnal próbáljuk meg kiszedni vizes vagy szódavizes ruhával. Bútorfényezőt fél deci lenolajban oldott tíz csepp citromolajból vagy olívaolajból és pár csepp citromléből készíthetünk. Meglepő, de az ecetes vízbe mártott, kicsavart törlőruhával is lehet bútort fényesíteni. Viaszos bútorfényező rongyot olvasztott viasz és ecet 1:1 arányú elegyében lehet készíteni. Fél órára áztassuk bele a rongyot, nyomkodjuk ki és szárítsuk meg, aztán használjuk fényesítésre. Természetes összetételű, viaszos bútortisztítót már az üzletekben is lehet kapni.

Amin járunk
Olyan padlót válasszunk, amit könnyen tisztán tudunk tartani. A PVC-padló a legolcsóbb, ám a legkevésbé környezetbarát megoldás: az elhasználódott műanyagpadlók négyszáz évig nem bomlanak le. Ha 1400 C alatt égnek, mérgező gázok, például dioxinok keletkezhetnek belőlük.
A padlószőnyeg jó hang- és hőszigetelő burkolat. Azonban hosszú távon veszélyes lehet, mert ha átnedvesedik, ideális fészke az atkáknak, melyek ürülékére sokan allergiásak. Felszedni, kiszárítani nehéz, ezért kerüljük a bő vizes tisztítást, inkább rendszeresen és alaposan porszívózzuk. Az atkák nem bírják a fagyot, ezért hideg télben a mozdítható háztartási textíliákat tegyük ki „szellőzni”.
A rákkeltő anyagokat is tartalmazó bolti szőnyegtisztítók helyett szelíd szereket, ecet- vagy bóraxtartalmúakat használjunk. Tíz perccel porszívózás előtt szórjunk a szőnyegre gabonakeményítőt, vagy bór és kukoricaliszt 1:2 arányú keverékét, mert hozzákötődnek a zsír- és piszokrészecskék. Fél liter forrásban lévő vízbe dobott két evőkanálnyi bóraxból és hat evőkanálnyi szappanpehelyből szőnyegtisztító folyadékot készíthetünk. A habjával ugyanúgy lehet dolgozni, mint a bolti tisztítókkal.
Érdemes naponta feltörölni a konyhát, főleg a tűzhely, a szemetes és az asztal környékét. Nem árt, ha nem járunk utcai cipőben, homokos nadrágban, zokniban otthon. Bár az előszobát gyakrabban kell takarítani, megéri: nem az egész lakást kell mindennap felporszívózni.
Nem jó ugyanis túlzásba vinni a sepregetést, a porszívózást – különösen a közönséges, négy-öt szűrős porszívók esetében –, mert növeljük a levegőben lebegő por mennyiségét. Porszívónk porzsákját időben ürítsük. A porzsák és tartalma a kukába való, nem a komposztra, és nem a vécébe!