Várandósság

Az idei ősz elején, hatodik alkalommal rendezték meg a Colgate Szájápolási Hónapot. A felhívások hatására nyolcvanezer ember jelent meg az ingyenes szűrővizsgálatokon – a rendelőkbe látogatók túlnyomó többsége nő volt. Ugyanez volt a tapasztalat a helyi tarifával működő fogápolási szaktanácsadó információs vonal telefonálóival kapcsolatban is: az érdeklődők 72 százaléka a hölgyek közül került ki. Jó lenne hinni benne, hogy a nők fogaikkal és egészségükkel kapcsolatos igényességüket átadják a többi családtagnak is. Nagy szükség lenne erre!
A statisztikai adatok szerint tavaly egy emberre csupán 2,8 tubus megvásárolt fogkrém jutott, míg a fogorvosok szerint egy év alatt 6-8 tubust kéne „elfogyasztanunk”. Ugyanez vonatkozik a fogkefehasználatra is: egy ember (átlagosan) 0,8 darab fogkefét koptat el, pedig ezt az eszközt legalább háromhavonta cserélni kellene.
 
Miért cseréljük le a fogkefét?
– Mert a sörték elvesztik a tartásukat, csökken a fej tisztító képessége.
– A nedves közegben gombák, baktériumok szaporodhatnak el benne.
Hogyan tároljuk a fogkefét?
Fogmosás után függőlegesen, fejjel felfelé kell tartani, hogy a műanyag szálak kiszáradhassanak. Jó, ha egyszerre két fogkefénk is van, mert lehetséges, hogy a fogmosások között eltelt idő nem elegendő arra, hogy a fogkefe teljesen kiszáradjon.

Fogkrémtörténelem
Az ókori görögök csont és alabástrom őrleményével dörzsölték át fogaikat, Rómában porított halcsontot kevertek fehérborral, ezt használták foguk tisztítására. Fogkrémhez hasonló termék először a XIX. században jelent meg, de az még szappanszerű, illatos kenőcs volt. A mai fogkrémek több összetevőből állnak: főként dörzsölő és kémiai úton tisztító vegyi anyagokból, de fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladáscsökkentő és savközömbösítő „gyógyszereket” is tartalmaznak, ezekkel a fog és a fogágy betegségeinek kialakulása előzhető meg, illetve legalább késleltethető jelentkezésük.

Szűrővizsgálat ingyen
Jó három éve újra ingyenes a fogorvosi szűrés, sőt a kezelések nagy részét is támogatja a társadalombiztosítás, ha nem magánrendelőt keresünk föl. Ennek ellenére szinte kivételesnek számít, ha valaki egy évben kétszer is jelentkezik fogorvosi szűrővizsgálatra, a legtöbben azonban csak egyszer, vagy egyszer sem mennek el. Ha nem a kiadások, akkor vajon mi tart vissza? Előkelő helyen szerepel a lustaság, az idő hiánya, és a fogorvostól való félelem. No, és még egy lelki ok: ha fény derül a lukra, ínygyulladásra, fogkőre, arra is fény derül, hogy nem törődünk rendesen a fogainkkal. Ez pedig nem túl kellemes érzés. Van, aki jobban szereti strucc módjára homokba dugni a fejét, inkább nem is vesz tudomást a bajról. Ennek a stratégiának fájdalmas – na és persze költséges vége lehet. A fogorvosok szerint, ha ritkán járunk szűrésre, szinte minden találkozás után számíthatunk komolyabb beavatkozásra, míg gyakori ellenőrzés esetén már csírájában el lehet fojtani a bajt egy-egy kisebb kezeléssel. A megelőzésnél nincs jobb gyógymód. Ne csak a lyuk felfedezésekor keressük fel a fogorvost, a szuvasodás a korai szakaszban szinte láthatatlan. Ráadásul fogsorunk épségét nem csak a fog, hanem az íny betegségei is veszélyeztethetik. Ezt várandósan különösen komolyan kell venni!

Érzékeny és duzzadt íny
Már a babavárás első heteiben szembesülhetünk az ínygyulladással, hiszen a test többi részéhez hasonlóan itt is éreztetik hatásukat a hormonális változások. Legfeltűnőbb és legkellemetlenebb jele, hogy bármilyen gyengéden dörgöljük is fogmosás közben az ínyt, rögtön erősen vérezni kezd. Különösen erőteljesen jelentkezhet ez a probléma, ha már a babavárás előtt is hajlamos volt a kismama a fogkőképződésre, és másállapotban is pontosan ugyanolyan technikával mos fogat, mint korábban. Az ínygyulladás létrejöttét ugyanis jó eséllyel megakadályozhatjuk, ha elegendő időt szánunk a fogápolásra.
– Fogmosás előtt fogselymezést is kellene végezni. Fogkefével ugyanis nem tudjuk eltávolítani a fogak között és a fog ínybarázdába illeszkedő része alatt elhelyezkedő ételmaradékokat. A fogselymet ne csak húzogassuk, hanem vezessük le egészen a fognyakig, „öleljük át” a selyemmel a fogat, és így húzzuk felfelé, hogy innen is eltávolítsuk a lepedéket.
– A fogak belső felületét is gondosan, körkörös mozdulatokkal kefélgessük, hogy ne csupán a látható részekről tüntessük el a lerakódásokat.

Gyógyító öblítők
A fog- és ínyápolás harmadik fontos lépése az öblítés. A cserszömörcés szájvíz

hatása például az alapanyagul szolgáló növény magas csersavtartalmán alapul, mely eredményesen csillapítja a vérzést, és segíti a gyulladás lecsengését. Háromféle ízesítésben (citrom, menta, keserű mandula) kapható, így még a legémelygősebb kismamák is találhatnak kedvükre valót. Egyszerű megoldás a tengeri sóból készített oldat, amely szintén jól csillapítja a vérzést. Hasznos szolgálatot tehet a klór-hexidin tartalmú Corsodyl szájvíz is, mely a lepedékben megtelepedő baktériumok elpusztítására is képes, ezt azonban ne használjuk naponta, mert elszíneződést okozhat a fogakon. Az ínygyulladást nem lehet csupán szájvizek segítségével meggyógyítani! Ha elmarad a lepedék gondos eltávolítása, hiába öblögetünk bármivel, a panaszok újra és újra megjelennek.

Vésővel és kalapáccsal
Ha a lepedék hosszú ideig a fogakon marad, szép lassan fogkő képződik belőle. Ettől kezdve hiába fogselymezünk, hiába mossuk bármilyen speciális kialakítású fogkefével fogazatunkat, végül csak a fogorvos segíthet. A vésőt és a kalapácsot persze nem kell szó szerint érteni, de annyi bizonyos, hogy csak speciális szerszámok segítségével lehet a szívósan tapadó fogkövet eltávolítani. A várandósság idején háromhavonta érdemes sort keríteni egy-egy fogászati ellenőrzésre, mert ebben az esetben nem tud olyan mértékben elterjedni a kő, hogy csak hosszas farigcsálással lehessen eltávolítani. Márpedig szabadulni kell tőle, semmi kétség! A fogkő is fontos szerepet játszik az ínygyulladás fenntartásában, hiszen állandó mechanikus ingert jelent az érzékeny, vérbő ínynek, és a baktériumok is jól eléldegélnek benne. A fogkő-eltávolítás során ugyan kiadósan vérezhet az íny, de megéri elviselni, utána ugyanis sokkal jobb lesz a helyzet.

Ami a tányérra kerül
Fogyasszunk minél több friss, nyers zöldséget és gyümölcsöt. A kiadós, alapos rágás jót tesz a fogaknak, míg az édes, tapadós cukorkák, nyalókák, csokoládék, magas cukortartalmú desszertek, szénsavas üdítők remek tápanyag-utánpótlást biztosítanak a lepedékben élő káros baktériumoknak. Szerepeljen az étlapon sok C-vitamin-tartalmú étel. Tabletta formájában is érdemes C-vitamint fogyasztani, mert csökkentheti a fogínyvérzés mértékét.

Kismamatipp:
Homeopátiás készítményekkel is enyhíthetünk a kellemetlenségeken. A fogorvosi kezelés utáni fogínyfájdalomra szedjen napi két alkalommal Arnica 30 C-t egy-két napig. Idegfájdalom esetén Hypericum 30 C-t napi két alkalommal egy-két napig.

Korán kell kezdeni!
Nem szerencsés, ha a gyerek az első iskolafogorvosi látogatáskor ismerkedik meg a fogászattal. Talán a mai szülők is emlékeznek az osztályban kialakult

hisztérikus hangulatra: a váróteremben már az is rettegett, akinek előtte kutya baja nem volt. Legjobb totyogó korban elvinni a kicsit a saját fogorvosunkhoz, beleültetni a székbe, hadd „liftezzen” egy kicsit, és hadd próbálja ki, tud-e célba köpni szájöblítés után. Ha nyitott rá a gyerek, a fogorvos finoman megdörzsölgetheti, megkopogtathatja a fogacskákat, és végén a hősies helytállásért adhat neki csodálatos matricákat, vagy egy vidám fogkefetartót (amit persze anya szerzett be külön erre az alkalomra). Ezek után szinte biztos, hogy a kicsi szívesen megy el a következő szűrésre, gond nélkül nagyra tátja a száját. A fogorvos és a gyerek csodálatosan egymásra tud találni ilyen helyzetben, ám nagyon fontos, hogy ezt ne zavarja meg a szülő szorongása, félelme. Az egyik legnagyobb jutalom, ha az ovis a fogorvosi székből kikászálódva kijelenti: ha nagy leszek, fogorvos leszek!

Szaktanácsadó: Dr. Piskóty Ildikó fogorvos