Baba

Ikreket várunk

Dupla öröm, dupla gond, tartja a mondás. Milyen õket várni, majd hogy fog zajlani a szülés?

Egyre több az ikerszülés. Sok nő harmincéves kora után szül, s ettől az életkortól kezdve megháromszorozódik az ikerterhesség valószínűsége. Az ikrek növekvő számának másik oka az lehet, hogy egyre többen fordulnak orvoshoz meddőségi panasszal. Lombikbébiprogram vagy inszemináció (a peteérés serkentését követő mesterséges megtermékenyítés) után sokkal gyakrabban fordul elő többes terhesség.
Míg régen az is előfordult, hogy csak a szülőszobában derült fény arra, hogy ikrek érkeznek, ma az ultrahangtechnika lehetővé teszi, hogy már az utolsó vérzés első napjától számított ötödik héten észlelje az orvos hüvelyi ultrahangvizsgálattal, ha több petezsák látható a méhben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban ikreket fog világra hozni a kismama. Sokszor csupán egy embrió fejlődik tovább, a többi elhal, majd felszívódik. Mindezt enyhe vérzés is kísérheti. A petezsákok száma még arról sem ad egyértelmű tájékoztatást, hogy hány baba indult fejlődésnek odabent. Ezt majd csak a hatodik héten tudja megállapítani az orvos ultrahanggal, ekkor ugyanis látszik már a szívműködés. Így az is kiderül, hogy egy petezsákon belül fejlődik-e két embrió – ők biztosan egypetéjű ikrek lesznek –, vagy több petezsákban is látható a pici lüktetés. Bár az egypetéjű ikrek nagy szenzációnak számítanak, valójában kevésbé szerencsések, mert közöttük gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek és egyéb szövődmények.





Nem maradhatnak öten
Sajnos nem csak öröm, ha az orvos nem két, hanem több embriót is talál. Inszeminációs eljárás során ötös-hatos terhesség is előfordul, s ha ilyenkor nem avatkozna be a tudomány, az nagy valószínűséggel valamennyi baba pusztulását okozná vetélés vagy koraszülés miatt. Jelenleg a redukciónak nevezett eljárással csökkentik az élő magzatok számát. Ez hatalmas lelki terhet jelent a szülőknek, ám a megmaradó babák fejlődése az esetek többségében csak így biztosítható.

Ugyanolyan veszélytelen
Az ikerterhesség veszélyeztetettnek számít, mert sokkal gyakoribbak bizonyos szövődmények, főként a koraszülés és a toxémia, vagyis a terhességi magasvérnyomás-betegség. Ez azonban szerencsére nem jelenti azt, hogy minden ikres kismamának erre kellene számítania, mert igen nagy az esélye a boldog, gondtalan kilenc hónapnak. Annyi bizonyos, hogy a lehetséges veszélyek önmagukban nem indokolják a táppénzt, ha nincs probléma, nem kell hónapokig, hetekig feküdnie a kismamának. Sőt, a huszadik-huszonnegyedik hétig nem is kell gyakrabban orvoshoz járnia, mint az egyetlen magzatot hordó édesanyáknak. Elegendő tehát, ha a terhesség megállapítására felkeresi az orvosát a 6-7. héten, majd a 12. és a 18. héten alapos ultrahangvizsgálaton vesz részt.

Vizsgálatok
A 12. heti ultrahang alapján bizonyos esetekben vagy a kismama életkora vagy fejlődési rendellenesség gyanúja miatt genetikai vizsgálatra tesz javaslatot az orvos. A 12. és a 14. hét között végezhető el a korionboholy-biopszia, melynek során az orvos ultrahangos vezérlés mellett lepényi mintát vesz a hasfalon keresztül bevezetett tűvel. Ha több magzat fejlődik különálló burokban, sajnos mindegyikből mintát kell venni, s ez az amúgy egy százalék alatti vetélési kockázatot két-háromszorosára növeli. A 15-16. héttől a magzatvízből vett mintából is elvégezhető a genetikai vizsgálat, ha szükséges és a szülők igényt tartanak rá.
Az AFP-érték ikerterheseknél magasabb, de általában nem haladja meg a kóros értéket, ami 2,5 MOM.
A terhesség félideje után már két-három hetente érdemes orvosi vizsgálatra menni, a legcélszerűbb megoldást továbbra is az ultrahang jelenti. Ezzel nyomon követhető, hogy mindkét magzat jól fejlődik-e, nincs-e túl sok magzatvíz, jól működik-e a lepény, és nem nyílt-e ki idő előtt a méhszáj. Ez utóbbit hagyományosan kézi, belső vizsgálattal szokták ellenőrizni. Kevesen tudják, hogy akkor, ha a kismama teli hólyaggal megy vizsgálatra, ultrahanggal is pontosan megállapítható a méhszáj állapota, a méhnyak hosszúsága. Az egyéb vizsgálatokat nem kell sűrűbben végezni, mint akkor, ha csak egy babát vár a kismama, ugyanis nincsenek jelentős eltérések a vérvizsgálati eredmények közt, nem gyakoribb a terhességi cukorbetegség és a vérszegénység sem. Ha a kismamának nincs panasza, semmi értelme, hogy befeküdjön a kórházba, ettől ugyanis – a hiedelmekkel ellentétben – semmiféle előny nem várható.
Az ikerterhességek átlagos időtartama 36-37 hét, ami abból fakad, hogy ikrek esetén gyakoribb a koraszülés.





Speciális étrend ikreseknek?

Egyes szakemberek a több babát váró kismamáknak magas fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalmú étrendet javasolnak. Egészséges táplálkozás esetén abból indulhatunk ki, hogy a kismama magától is elfogyaszt annyi tápanyagot, amennyire a babák érdekében szüksége van, s különleges étrendre nincs szükség. Mivel a terhességi hormonok magasabb szintje miatt erősebb és hosszasabb szokott lenni az első harmadra jellemző émelygés, előfordulhat némi súlycsökkenés is, különösen, ha az anya eredetileg túlsúlyos volt. Később azonban a legtöbb kismama pótolja a hiányokat.
Az ikres mamák súlygyarapodása hasonlóan alakul, mint az egy babát váróké, vagyis elég sokszínűen. Van, aki alkati okokból nagyon keveset, van, aki rengeteget hízik. Két vagy három magzat azonban mindenképpen többletet jelent, ezért az utolsó harmadban már a legtöbb ikres mamának nehezére esik az ácsorgás, hosszas gyaloglás. Az orvos a vizsgálatok során könnyűszerrel megállapíthatja, hogy a súlytöbbletet kóros vízvisszatartás okozza-e, ez ugyanis toxémiára utalhat.

Amikor ketten születnek
Az ikerszülés nem jelent két szülést. A méhszáj tágulásáig egyszer kell eljutnia a kismamának, tehát a vajúdás nem tér el attól, ami az egyes szüléseknél várható. A különbség az első baba kibújása után érzékelhető. A méhnek hirtelen össze kell húzódnia, hogy a második baba is világra jöjjön, ez pedig nem mindig megy végbe, általában valamilyen beavatkozással gyorsítják meg a folyamatot: gyakran elegendő a burokrepesztés, de szükségessé válhat a méhösszehúzódást erősítő oxitocin-infúzió bekötése is. A gátmetszés, gátvédelem szabályai ugyanazok, mint akkor, ha egy babát szül az édesanya. Az ikerbabák általában kisebbek, ezért nagyobb eséllyel születhetnek meg gátvédelemmel. Az elsőként megszülető baba köldökzsinórját rögtön elszorítják, hogy a magzatok közötti transzfúziót (a két lepényrész közötti érösszeköttetés miatti rendellenes véráramlást) megakadályozzák, ami egypetéjű ikreknél fordulhat elő. A második újszülött köldökellátására vonatkozó szabályok azonban nem különböznek a szokásostól. A jó állapotban világra jött ikrek ugyanúgy maradhatnak édesanyjuknál, mintha csak egy baba született volna. Nagyon hasznos, ha már a szülőszobán sikerül őket megszoptatni, mert ez elősegíti az oxitocin termelődését, ami a méh összehúzódását is kiváltja. Erre a természetes segítségre az ikerszülő anyának különösen nagy szüksége van.
Feltűnő, hogy ikerszülésnél sokkal több szakember veszi körül a kismamát, mint más esetekben. Erre azért van szükség, hogy mindkét babára teljes figyelmet tudjanak fordítani, mindkettejüknek megvan a „saját” gyerekgyógyásza és csecsemős nővére, és jelen van még egy szülész, aki nem várt komplikációk esetén segítséget nyújt az anya orvosának.
Bár fokozott az esély a problémák kialakulására, pusztán az ikerterhesség ténye nem ok arra, hogy császármetszést végezzenek, sőt arra sem, hogy a vajúdót ne engedjék be az alternatív szülőszobába. Az orvos szigorú szabályokat követve dönt a szülés sorsáról. Sokat számít például a magzatok fekvése. A legkedvezőbb, ha mindketten koponyavégű helyzetben vannak. Jó az esély a természetes szülésre, ha az első baba koponyavégű, a második pedig medencevégű helyzetet foglal el.





Az első hetek
A gyermekágyas időszak ugyanúgy hat hét, ez alatt az időszak alatt a méh visszanyeri eredeti méretét és formáját. Mindössze annyi mondható el, hogy a méh nagyobb mérvű megnyúlása miatt gyakrabban tapasztalható elhúzódó, kicsit bővebb vérzés. Lehetséges, hogy gyógyszeres méhösszehúzókra is szükség lesz, különösen császármetszés után. A szoptatás azonban ilyenkor is jótékony hatású. A hasfal, a bőr visszaalakulása nehézkesebb, lehet, hogy a bőr megnyúlása végleges, de ez is leginkább az az egyéni adottságoktól függ.

A 2007/07-es Kismamában az ikrek szoptatásáról olvashatnak.


Így lesz könnyebb
Hunyadi Kati – két egyes terhesség után ikreket vár:
„Nekem a gát tehermentesítésére nagyon bevált Kriston Andrea intimtorna-tanfolyama, amely megtanított, hogy úgy tartsam magam, hogy teljesen tehermentesítem a gátamat, pedig komoly visszértágulat alakult ki rajta. Bevált még az is, hogy reggel és este jéghideg vízzel zuhanyozom a lábamat és a gátamat is, utána órákon át szinte alig érzem, hogy van.”

Bécsy Gabi – a 6 hónapos Csenge és Zsombor anyukája:
„Nekem a szopis párna vált be, már várandósan. Nehéz volt jót aludni a hatalmas pocakommal, végül szoptatós párnával alátámasztva sikerült a legkényelmesebben pihennem (amikor éppen nem pisilni szaladgáltam).”

Hajnal Zsuzsi – Borka és Bogi tizennyolc hónaposak:
„Asztalossal csináltattunk az ikreknek egy „oldalhajót” az ágyunkra. Így a közvetlen közelünkben alhattak hónapokig, mégsem voltunk egy ágyban. És a falakat sem kellett arrébb tolni ebben a minilakásban.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top