Egyetlen olyan kismama sincs, aki koraszülésre gyúr, a legtöbben jó előre végiggondolnak minden szüléssel kapcsolatos teendőt, és pontról pontra eltervezik a nagy esemény összes mozzanatát. Szívük mélyén tudják, nem biztos, hogy minden úgy is lesz, ahogy megálmodták, de a tervezgetés csökkenti a szorongást, vagy csak úgy egyszerűen biztonságot ad, és aki volt már várandós, az pontosan tudja, hogy a biztonságnál nincs fontosabb szó abban a bizonyos 9 hónapban.
|
Koraszülés számokban Az újszülöttek nyolc százaléka jön koraszülöttként a világra. A magas magyarországi arányok miatt a koraszülöttség népbetegségnek nevezhető. A magyar babák 8,5 százaléka 2500 grammnál kisebb súllyal, illetve a 37. hét előtt születik. Ez évente több mint nyolcezer csecsemőt jelent. Közülük 1500 újszülött egy kilónál könnyebb. A hazai arányok magasan meghaladják a nyugat-európai és a közép-európai régióra jellemző adatokat. A svéd újszülöttek 4,7 százaléka, a francia csecsemők 6 százaléka, az osztrák babák 5,5 százaléka, a japánok 10 százaléka koraszülött, míg az USA-ban 9,5 százalékra tehető az arány. |
Kevesen gondolnak arra, hogy mi történik vészhelyzetben. Mivel a többség – érthetően – nem ássa bele magát a koraszülötttémába, sokan nem tudják, hogy baj esetén valóban átíródik a teljes forgatókönyv. Az előre gondosan kinézett kórház helyett bizony oda kerülünk, ahol a legközelebbi koraszülött intenzív osztály van. Önmagában ennek a ténynek még nem kellene okot adnia az aggodalomra, sőt, hol máshol lenne nagyobb biztonságban a koraszülött kisbabám, ha nem a számára kialakított, speciális központokban? – gondolhatnánk, ám az augusztusi tragikus miskolci események fényében a helyzet ennél némileg összetettebb. És hát, tegyük a kezünket a szívünkre, Budapesten sincs minden kórháznak egyformán jó híre…
„Örülök, hogy nem vagyok miskolci…”
Kulcsár Judit, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület alelnöke szerint annak ellenére, hogy átlagosan minden kilencedik baba idő előtt születik, a kismamák túlnyomó többsége hárítja a koraszülés témáját. Mivel ez akut esetnek számít, a területi illetékesség nem kérdés. Országszerte összesen 22 koraszülöttközpont (PIC) jött létre, ebből 7 Budapesten, a többi megyeszékhelyeken. Egy ilyen speciális részleg kialakításának számos szigorú feltétele van. Speciálisan képzett személyzet, megfelelő technikai háttér és szigorú protokollok nélkül bizony nem lennének a babák biztonságban. Ugyanakkor az elrettentő miskolci események tükrében sok Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nő úgy érezheti, a speciális osztályon veszélybe kerülhet a kisbabája élete.
Aggodalmukkal nyilván nincsenek egyedül. Megkérdeztük egyik érintett újságíró kollégánkat arról, neki milyen asszociációi vannak az üggyel kapcsolatban. „Én szerencsés vagyok, mert az orvos, akit választottam, olyan kórházban dolgozik, amelynek híresen jó a szülészete. Az viszont zavar, hogy pár héttel ezelőtt megtudtam, ha a 35. hét előtt indul be a szülés, akkor nem a saját kórházamba kerülök, hanem egy teljesen ismeretlen orvoshoz, ismeretlen közegbe, ráadásul éppen oda, ahova Budapesten belül a legkevésbé szeretnék. A koraszülés esélye és az ezzel kapcsolatos veszélyek egyébként sokáig nem foglalkoztattak, de a miskolci eset óta sokkal több kérdés merül fel bennem. Eddig nem gondoltam arra, hogy átjelentkezem, de a következő vizsgálaton, ami a terhességem 27. hetében lesz, biztosan megkérdezem az orvosomat erről, nem azért, mert túlaggódom a témát, egyszerűen csak jó tudni, hogy milyen lehetőségeim vannak. Zavar, hogy pont egy olyan lehetséges szituációban nem tudok választani, amikor a felszereltség és a bizalom ilyen fontos szerepet játszik. És őszintén szólva örülök, hogy nem miskolci vagyok.”
|
PIC azaz Prenatális Intenzív Centrum Magyarországon a PIC osztályok PIC I, PIC II és PIC III kategóriába vannak továbbosztva aszerint, hogy intenzív vagy szubintenzív ellátást nyújtanak-e. |
Legyen B terv?
„Maga a koraszülés egy oly mértékben stresszes állapot, amelyben mellékessé válik a fogadott orvos kérdése – állítja Kulcsár Judit. – A kismama bekerül a gépezetbe, elkezdenek peregni az események, miközben ő tele van félelemmel. Ebben a helyzetben számára nem az a legfontosabb, hogy hova kerüljön, hiszen nem is rajta múlik, ez kiszolgáltatott helyzet, ahol bízni kell a segítségben. Azt viszont minden nőnek tudnia kell, hogy ha egy koraszülött a pocakban jut el a szülészetre, az életesélyei nagymértékben nőnek. Ugyanez igaz akkor, ha ott történik a szülés, ahol egyben koraszülöttcentrum is van, vagyis ha a babát nem kell szülés után szállítani. Természetesen mindez szakmai kérdés, vagyis nem a kismama felelőssége. Ugyanakkor sokszor előfordul, hogy egy kismama maga megy be a szülészetre, mert idő előtt aggasztó dolgokat tapasztal. Ha valaki jelentkezik egy kórházban, általában nem küldik át máshova, ezért nem árt egy B terv vészhelyzet esetére: tudni kell előre, hogy az előzetes tájékozódásom alapján melyik intézményt preferálom, ahol van koraszülöttrészleg. Sajnos ez csak Budapesten kérdés, ahol több ilyen típusú központ is van. Vidéken nincs választásuk a kismamáknak…”
A közfelháborodást keltő miskolci ügy vizsgálata lezárult. A főigazgató szerint, mivel kiderült, hogy a kórház szakmai színvonala megfelelő, nincs szükség változtatásokra a koraszülöttosztályon. Csökkenti ez a nyilatkozat a kórházzal kapcsolatos aggodalmakat? Nem valószínű. Egyvalamit azonban biztosra vehetünk: hivatalos álláspont ide vagy oda, a koraszülött babák ellátására Miskolcon mostantól fokozottan figyelni fognak. Legalábbis reméljük…
