Ezt érezhette Lucy Scott is, amikor lerajzolta az első babás évét, és könyvben a nagyközönség elé tárta a válogatott nehézségeket, amikkel minden anyuka szembesül szülés után, egyedül maradva a babával. Igen, mi mind voltunk már lehányva, lekakilva, éjjel huszadszor is felkeltve, és éreztük magunkat úgy, mintha direkt egy túlélőtábor közepébe dobtak volna minket. Még az a szerencse, hogy tudjuk mindezt kellő humorral kezelni, ahogy Lucy is, aki illusztrátorként hogyan máshogy is adhatott volna formát érzéseinek, mint rajzokban megfogalmazva.
Vicces illusztrációk, amiken pont azért tudunk annyira nevetni, mert – nyilván eltúlozva – mi magunk vagyunk a képeken, ahogy holtfáradtan küzdünk napról napra, és próbáljuk a legjobbat nyújtani a kisbabánknak. Lucy könyvét kötelezően kellene osztogatni már a teherbeesés pillanatában, hogy mindenki felkészülhessen rendesen: ez vár rá szülés után.