Azt gondoltam naivan, hogy ez már akkor így is marad, nem volt igaz a sok ijesztgetés, nekem egy kis tündéri baba jutott, aki majd ugyanúgy, mint a kórházban, néha felsír, amikor éhes, egyébként pedig hagy engem aludni éjjel, és bájosan nyitogatja a szemét nappal. Aha, persze. Nem pont így történt.
Az első éjjelen egész komolyan elgondolkodtam rajta, hogy elcserélték valahogy a kórházban, mert az én babám nem sikított így, nem ébredt fel félóránként és nem álltam fölötte kétségbeesetten, hogy most mit kell vele csinálni. Persze aztán ránéztem, és láttam, hogy csak az enyém lehet, nem cserélte el senki, mivel pontosan úgy néz ki, mint én a babakori fotóimon. Az akkori szerencsétlenkedésem talán a most első babájukkal hazatérő szülőknek ad némi reményt, hogy nincsenek egyedül, mindenki így kezdi és mindenkinek megfordulnak a fejében a következő gondolatok.
1. “Mi a túró történt a babámmal, mióta elhagytuk a kórházat?”
A csendes és nyugodt pici baba hirtelen olyanná válik, mintha valami Nagyon Komoly Baja lenne, amit képtelenek vagyunk orvosolni. Bekúszik az otthonunkba a terror, amit csak a babák sírása bír előidézni és velünk is marad még pár évig.
2. “Lehet, hogy a babám egy azok közül, akikről a legendák szólnak, akik alszanak egy hetes koruktól egész éjszaka.”
Igen, azok a babák tényleg léteznek, de sajnos mindig pont nem a miénk az.
3. “Erre engem miért nem készített fel senki?”
De tényleg: miért nincs anyaságra felkészítő tanfolyam? Mindenre felkészítenek, még azt is tudjuk a szülésről, amit nem is akartunk volna tudni, de aztán utunkra bocsátanak egy pici szuszogó csomaggal a kezünkben, akivel hirtelen nem tudjuk, mihez kezdjünk. Igazán lehetne valami használati utasítás hozzá.
4. “Mostantól hivatalosan is a babám az új főnököm.”
Miért is gondoltuk, hogy a nehezén túl vagyunk?
5. “Milyen jó, hogy ifjú koromban olyan sokat buliztam, meg sem kottyan majd egy kis éjszakázás.”
Alvás? Ugyan már, bebizonyítottuk az átmulatott éjszakákon, hogy bírjuk mi a kiképzést.
6. “Az előző gondolatot visszaszívom. Egyáltalán nem olyan érzés, mint amikor buliból éjszakáztam.”
Lesznek jobb napok, és lesznek nagyon hosszú, nem annyira jó napok, amikor semmi mást nem akarunk az életben, csak aludni. Jó hír mindenkinek: már csak 6569 éjszakát kell kibírni.
7. “Úgy tűnik, soha többé nem alszom éjszaka, de legalább a világ legcukibb gyerekével virrasztok.”
Soha nem volt még egy gyerek sem annyira aranyos, cuki, kedves, tündéri és bűbájos, mint a mi gyerekünk. Kétség nem fér hozzá, hogy megéri az egész hajcihőt.
Olvass még többet az újszülöttekről:
- 10 jel, amiből biztosra veheted, hogy újszülött érkezett a házhoz
- Így látnak az újszülött babák
- 11 megható fotó: a nagyok először látják újszülött testvérüket
