Jó, nemcsak az anyákra igaz ez, hanem az apukákra is, mert azért ők is szoktak betegek lenni, és bármennyire is tartja magát a sztereotípia, hogy a férfiak már egy náthától is a halálukon vannak, a valóságban az apukák igenis jól szokták állni a sarat betegen is a gyerekek körül.
Amikor azonban anya az, aki ágynak dől, akkor kicsit vége a világnak, és alapjaiban rogynak meg a család tartópillérei. Úgyhogy anya nem lehet beteg, nincs benne az ötéves tervben, hogy paplan alatt feküdjön egy hétig, amíg elmúlik a láza, mert igazából nem is ismeri a láz fogalmát, csak onnan, hogy a szájában beépített hőmérő van, amivel a gyerekek homlokára adott pusziból tizedre pontosan meg tudja mondani a hőmérsékletüket.
Az anya betegségének kilenc stádiuma:
1. Íratlan szabály, hogy anya nem lesz beteg.
Valahol az Anyaság Szabálykönyvében biztos van egy egész fejezet azzal a címmel, hogy Az anyák sosem betegek. Mind tudjuk, hogy ez egy nagy átverés, mert olykor igenis jár anyának is az ágyban fekvős, influenzás, taknya-nyála egybefolyós időszak, mégis az van a család többi tagjának a fejében, hogy anya immunrendszere minden kórokozóval szuperhősként száll szembe, úgyhogy anya nem lesz beteg. Pont.
2. A lázmérő pontos helye meghatározhatatlan nélküled.
A lázmérő lehet a lakás bármelyik pontján, mert a kölkök és a férj nem rakja vissza sosem a helyére, ha használták. Ahol mértek, oda leteszik, úgyhogy ha anya beteg, és keresné a hőmérőt az eredeti helyén, ahová való lenne, akkor esélye sincs, hogy meg is találja. Anya onnan tudja, hogy valószínűleg láza van, hogy már a harmadik pulcsit is magára öltötte, és még mindig reszket a hidegtől.
3. Folyton eltűnnek a dolgok, amikről csak te tudod, hol vannak.
Ez túlmutat a lázmérőn. Amikor anyaként beteg vagy, akkor hirtelen egy nagy fekete lyuk keletkezik a lakásban, ami beszippantja magába a fél pár cipőket, uzsis dobozokat, zoknikat, amiknek van párjuk, és úgy általában, a dolgok eltűnési hajlandósága közelíteni kezd a 100 százalékhoz. Ennyit arról, hogy te csak pihenj, gyógyulj, majd a család megoldja a mindennapokat. Ehelyett félpercenként felharsan a lakás random pontjairól a kérdés, hogy “Anyaaa, hol van a…?”
4. Nem létezik, hogy csak úgy heveréssz és ne csinálj semmit, miközben húslevest szürcsölsz.
Hacsak nincs komoly helyettesítőd, aki hajlandó neked húslevest főzni, vagy ha lefagyasztottál múltkor a vasárnapi ebéd után egy nagy adaggal. De ha van is húslevesed, akkor sem fogsz nyugodtan heverészni, főleg nem este, amikor már az egész család otthon van, mert a gyerekekre nem hatnak az olyan érvek, hogy “kérlek, menjetek aludni, mert anya nem érzi jól magát”. Ilyenkor a legnagyobb vágyad, hogy legyen rajtuk egy hibernálógomb.
5. Nem hagyod el a házat.
Ami azért problémás, mert közben a gyerekeknek vacsora kellene, és úgy általában egy halom intézni valód lenne minden nap házon kívül. De amikor beteg vagy, az kicsit olyan, mint amikor újszülöttel voltál otthon: nagyon komoly motivációra van szükség ahhoz, hogy kilépj a bejárati ajtón. A betegséged ideje alatt a gyerekek kénytelenek kreatívan hozzáállni az élethez és a hűtőben/konyhában lévő maradékokból átgondolni a vacsora kérdéskörét. Mivel hosszú távon semmiképpen sem betegeskedsz – hiszen tiltja a szabálykönyv –, ezért szerencsére csak egy-két napról van szó, amíg az elméd szupererejét bevetve meggyógyítod magad.
6. Segítséget kérsz.
Egy ponton mind eljutunk idáig. Nincs mit szégyellni rajta, valószínűleg ekkor jut el tudatunkig, hogy mi sem vagyunk sérthetetlenek.
7. Hálás vagy minden elektronikus eszköznek.
Mert lefoglalják a gyerekeidet. Sutba dobod az összes elvedet a meghatározott idejű tévézésről, számítógépezésről. Olykor pont erre van szükség, hogy kidobd az ablakon az összes szabályt, minél messzebbre, a túlélés érdekében. Ha kell, akkor az összes részt berakod a kedvenc rajzfilmből, miközben a fejedre húzod a takarót. Azért teszed ezt, mert a gyerekeid már nem emlékeznek, milyen volt az, amikor ők voltak rosszul, még akkor sem, ha csak három napja ért véget a betegségük.
8. Mindig hálával fekszel le aludni.
Főleg akkor, ha a betegségnek semmi köze valamilyen gyomorfertőzéses dologhoz. Ha véletlenül olyat kapnál el, ami hasmenéses, hányásos betegség, akkor semmi sem ment meg attól, hogy utána hetekig pingpongozzátok egymás között a fertőzést a gyerekeiddel. Hálás lehetsz azért is, ha a betegséged hétvégére esik, mert akkor legalább nem kell azt megszervezned, ki menjen értük az oviba, és még könnyebben kapsz segítséget is. Minden rossz helyzetben van valami jó, például az, hogy lehetne sokkal rosszabb.
9. Rengetegszer (annál is többször) megkérdezik tőled, hogy ugye jobban vagy.
Azt gondolnád, hogy csak azért kérdezgetik ezt a gyerekek, mert nem találják a kedvenc bugyijukat, vagy mert már elegük van a hulladék vacsorákból, és itt az ideje, hogy anya visszaüljön a nyeregbe. És részben igazad is van. De azért az is benne van ebben a kérdésben, hogy nem szeretik ilyen elesettnek látni az anyukájukat, és úgy szeretnének megölelni, hogy nem tüsszented le a fejüket.
Olvass többet az anyaságról:
- Egy anya vallomása: “A nap, amikor elhagytam a családomat”
- Az anyaság legmeghatóbb pillanatai
- Sosem hittem volna, hogy az anyaság ezzel jár
