“Rengeteget szidtam a testem, amiért olyan sokat híztam terhesség alatt”

A testünk csodálatos dolgokat tesz meg értünk. Például képes kihordani és megszülni egy babát, amit hajlamosak vagyunk természetesnek venni. A terhességem alatt idegennek éreztem a testemet. Elfelejtettem, hogy milyen ajándékokkal halmoz el, és csak a mérleggel törődtem, hogy mennyit mutat, hogy nem jön rám egy ruhám sem.

Azt éreztem, hogy a váratlan változásokkal elárult a saját testem.

Az általános orvosi javaslat szerint maximum 10-12 kiló az egészséges terhesség alatti hízás. Hallottam persze történeteket másoktól, akik ennél jóval kevesebbet vagy többet híztak, és határozottan azt reméltem, hogy én is a kevesebbet gyarapodók táborába fogok tartozni. Ráadásul a legtöbb barátnőm már pár nappal a szülés után belefért a szülés előtti nadrágjaiba, ami egyáltalán nem általános jelenség, és persze nekem sem jött össze.

Egészen a terhességig szerencsés voltam, sosem küzdöttem a súlyommal. Azonban amint teherbe estem, farkaséhség tört rám olyan szinten, amilyet addig nem tapasztaltam. Többet ettem, mint a férjem. Bár egészségesen étkeztem, mégis, a mennyiség óriási lett, úgyhogy csak híztam és csak híztam: 2 kiló itt, 4 kiló ott, a harmadik trimeszterre már 16 kiló plusznál jártam. Tudtam, hogy túlléptem a javasolt hízáson, ezért megkértem a dokit, hogy onnantól kezdve ne is mondja meg, hány kilót nyomok, koncentráljon csak a baba fejlődésére.

Annak ellenére, hogy egészséges volt a babám, nem bírtam túllépni a súlyomon problémázáson.

Még a terhesnadrágjaim is szűknek érződtek, ami miatt haragudtam a testemre. Amikor pedig elkezdték mondogatni a kilencedik hónapban az emberek, hogy milyen hatalmas vagyok, akkor teljesen összetörtem. (De tényleg, miért hiszik azt az emberek, hogy ez bók egy terhes nőnek, ha lebálnázzák? Hogy kellene erre reagálni? Köszönjem meg?) Életemben először kövérnek éreztem magam.

Tudtam, hogy terhes vagyok, és hogy a hízás természetes, de ahelyett, hogy hálás lettem volna a testemnek a babámért, inkább mérges voltam a sok pluszkiló miatt. Úgy éreztem, valami nagy baj van velem. Megszültem aztán az átlagos méretű babámat, és végül sikerült visszatérnem a terhesség előtti farmeremhez. Ekkor kezdtem újra önmagamnak érezni magam, és csak ekkor, hónapokkal a szülés után mertem megnézni a kiskönyvben, hogy mennyit híztam pontosan terhesség alatt: 20 kilót!

A mai napig nem értem, hogy tudtam ilyen sokat hízni egészséges ételekkel. Az biztos, hogy nem hittem volna, hogy valaha még beleférek a régi nadrágomba. De mára visszanyertem a testemet, egészséges, aktív és önbizalommal teli vagyok. Azt viszont megtanultam, hogy tiszteljem a testem, teljesen mindegy, hány kilót nyom épp, amiért ilyen csodálatos kis életet hozott létre, mint a gyermekem.