A férjemmel 15 éve vagyunk együtt, két gyerekünk van. Régebben mindennap szexeltünk, nagyjából egyfolytában, minden fantáziánkat kiéltük, minden fétist kipróbáltunk. De most úgy tűnik, ennek vége. Két éve szívesebben alszom a gyerekemmel, mint a férjemmel.
1. Az együttalvás a gyerekkel alvást jelent
Ha a férjemmel alszom, akkor benne van a pakliban, hogy az alváshoz készülődésből előjáték lesz, vagy hogy hozzám dörgölőzik, és bökdös. A gyerekemmel viszont az alvás az alvás. A férjemmel ölelgetnénk egymást alvás előtt, ami egy félórányi alvásveszteséget jelent minimum. Márpedig az alvás mindig legyőzi a szexet.
2. A gyerekem nem ébreszt fel az éjszaka közepén azzal, hogy horkolok
A férjem viszont felráz, belekiabál a fülembe, hogy tuti felébredjek, és ne horkoljak tovább, csak azért, hogy a fal felé forduljon, és horkolni kezdjen. A gyerekem szerint a horkolásom kellemes, megnyugtató ritmus az alváshoz.
3. El tudunk terpeszkedni
Persze a franciaágy a miénk, ami akkora, hogy még három gyerek elférne mellettem, úgyhogy el tudunk mindketten kényelmesen terpeszkedni. Teljes biztonsággal fordulhatunk egyik oldalunkról a másikra, nem ütközünk bele senkibe. A férjemmel ez nem lehetséges, mert elég vehemensen alszik, könnyen előfordulhat, hogy belekönyököl a hátamba, vagy bokán rúg álmában.
4. A gyerekemet nem érdekli a takaróm
A férjem ezzel szembe begyűjt minden takarót alvás közben. Maga alá gyűri, hogy biztos ne tudjam kirángatni alóla. Nem tudom, miért nem öltözik fel normálisan éjszakára, ha egyszer ennyire fázik. Arról meg hallani sem akar, hogy akkor egyből két takaróval takarózzon, mert sokkal viccesebb az enyémet elszedni.
5. Bélgázok
Nem tudom szebben mondani: a férjem fingik, a gyerekem meg csak pukizik. A gyerekemé sem jázminillatú, de legalább nem tölti be az egész házat. Az egész napos pelenkacserék után semmi szükségem éjszaka még a férjem fingszagára.
