„Amikor az első fiam megszületett, mindenáron szoptatni akartam, szerencsémre egészen ötéves koráig tudtam is. Csak követtem az ösztöneimet, és igazam lett, ötévesen a fiam saját magától hagyta abba a szopizást. Nagyon gyorsan belejöttem a szoptatásba, és soha, semmilyen problémám nem volt vele. Egy természetes és csodálatos módon tudtam így táplálni érzelmileg és fizikailag a gyermekemet. Ráadásul az én lelkemet is meggyógyította a szoptatás: annyi év után, amíg utáltam a testem és bántottam evészavarokkal, önbizalmat adott, hogy a testemből adok életerőt a fiamnak.
Akkor is szoptattam az első fiamat, Jacket, amikor teherbe estem a második fiammal, Wyattel, majd szülés után mindkettőjüknek adtam anyatejet.
A tandem szoptatás varázslatos élmény, olyan volt, mintha én magam lennék a Földanya. Jack lelkének is jót tett, mert így nem vette el az új baba tőle az anyukáját, hiszen mindkettőnek jutott a szoptatásból.
Készítettem egy különleges tandem szoptatós fotót Jack ötödik születésnapján, mert tudtam, hogy nem tarthat örökké ez az állapot (bár egyszer Jack közölte, hogy sosem fogja abbahagyni és 40 éves korában is szopizni fog). A rá következő évben aztán eljött a pillanat, amikor már nem kérte többet, hogy szoptassam meg. Nem köthető dátumhoz, nem volt utolsó alkalom, egyszerűen csak abbahagyta, elválasztotta magát.
Fotó: Sara Sites
Az elejétől kezdve tudtam, hogy meg akarom adni a szoptatást a gyerekeimnek, és rendkívül boldog vagyok, hogy nem csupán akkor tudtam anyatejet adni nekik, amikor éhesek vagy szomjasak voltak, hanem akkor is, ha vigaszra, ölelésre vágytak.
A kis Wyatt most már 4 éves, én pedig a negyedik gyermekünket várom. Még kéri a mellemet lefekvéskor, vagy ha fáj valamije. Bár jelenleg nincs túl sok tejem, de ez sem érdekli, maga a szopizás megnyugtatja. Kíváncsian várom, mennyi tejem lesz, amikor kibújik a babám, és természetesen Wyattet is szoptatom majd tovább a picivel együtt.”
