Baba

Apa őszintén: „A lányom mentette meg az életemet”

Egy egyedülálló apa mesél a saját gyerekkori traumáiról, és arról, hogy végül a lánya születése segített neki a talpra állásban.

Mike Valliere egyedülálló apa, aki őszintén leírta, hogy mennyi fájdalmat és kegyetlenséget élt át a saját gyerekkorában, és hogy a kislánya születése segített neki túllépni a traumákon.

„A lányom mentette meg az életemet, vagy mondhatnám úgy is, hogy új életet adott nekem. Ma a csodálatos, ötéves Hailey körül forog minden, de előtte nyomorúságos életem volt. Gyerekkoromban a nagyapám rendszeresen megvert, a szomszédunk pedig szexuálisan bántalmazott. Nem voltam sehol biztonságban, nem volt apakép előttem. Nem beszéltem, nem mosolyogtam. Aztán megszületett Hailey 2014-ben, és én abban a pillanatban tudtam, hogy az életem fő feladata, hogy neki boldog gyerekkora legyen.

Az apám elhagyott, amikor hároméves voltam. A nagyszüleim ezért összeköltöztek velünk, és amikor anyám nem volt otthon, a nagyapám minden apróság miatt megvert engem és a húgomat. Néha a nagymamám megmentett minket, és sikerült magára vonnia nagyapám haragját, ilyenkor őt verte helyettünk.

Nem csoda, hogy mentálisan labilis gyerek lettem.

Amikor nagyjából hatéves voltam, a szemben lakó szomszédunk szexuálisan zaklatott. Szeretett a környékbeli gyerekekkel játszani, úgyhogy valószínűleg nem én voltam az egyetlen áldozata. Évekig elnyomtam magamban ezt az emléket, csendes gyerek lett belőlem.

apa gyerekkor gyereknevelés

Képünk illusztráció (Forrás: iStock)

Aztán kamaszkoromban minden előjött, és dühkitöréseim lettek tőle. Az egyik ilyen robbanás pont az iskolában történt, ahol annyira elvesztettem a fonalat, hogy kihívták a mentőket, majd később a kezelés során depresszióval diagnosztizáltak. Még ekkor sem nyitottam ki a számat, nem mondtam el a zaklatást, annyira szégyelltem magam.

A húszas és harmincas éveim nagy részében depresszióval küzdöttem, bipoláris zavar, szorongás, poszttraumás stressz szindróma is szerepelt már a diagnózisomban. Semmi sem segített. Már csak azt akartam, hogy vége legyen a fájdalomnak és az életemnek.

Ez változott meg gyökeresen, amikor apa lettem.

Nem tudtam tőle elengedni a múltat, de minden figyelmemet a jelenre fókuszáltam, hogy a lányomnak jobb gyerekkort biztosítsak, mint az enyém volt. Tudtam, hogy segítség nélkül nem fog menni, ezért kezdtem komolyabban venni a mentális problémáimat a lányom kedvéért.

Nem sokkal Hailey születése után az anyja elhagyott minket, egyedülálló apa lettem egy idegen városban. A helyi könyvtárba jártam a babámmal, itt hallottam először arról a családi központról, ami végül a legnagyobb segítséget nyújtotta nekünk. Egy ingyenes, 16 hetes, apáknak szóló tanfolyamon vehettem részt, ahol a gyereknevelésről hallgathattam előadásokat. Itt tanultam meg, mi kell ahhoz, hogy jó szülő, jó apa legyek, hogyan kezeljem a különböző helyzeteket agresszió nélkül, és megkaptam azt az önbizalmat, amit gyerekkoromban nem adott meg nekem a saját családom. Azóta biztos vagyok benne, hogy biztonságban fel tudom nevelni a gyerekemet, és hálás vagyok ennek a központnak, hogy megismerhettem itt egy olyan támogató közösséget, ami jelenleg a legfőbb támaszt jelenti az életünkben.

Hailey élete már teljesen más lesz, mint az enyém. Ott leszek mindig mellette, és mindent megteszek azért, hogy kiegyensúlyozott gyerekkora legyen.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top