Bödőcs Tibor 1982-ben született Zalaegerszegen. Egy zalai kis faluban, Búcsúszentlászlón töltötte gyermekkorát. Színész szeretett volna lenni, magyartanárnak tanult, de végül humorista lett.
2004-ben csatlakozott a Dumaszínházhoz, és még abban az évben állandó kerettagja lett a Rádiókabarénak. Az országos ismertséget a 2005-ös Esti Showder-szereplés hozta meg számára. Karrierje azóta is szárnyal, országos turnéi, önálló estjei sorra telt házasak, idén jelent meg harmadik könyve is.
Bödőcs Tibor 2008-ban (Fotó: Sajtóklub) és napjainkban (Fotó: Bödőcs Tibor/Facebook)
Meggyőződése, hogy a humorban nincs tabu, szerinte minden és mindenki kritizálható, és aki ezt nem bírja, annak önmagával van gondja. Nehéznek tartja a munkáját, különösen a közéleti témákat illetően: a szinhaz.hu-nak adott korábbi interjújában úgy fogalmaz, hogy gyakran találkozik közönyös, tudatlan vagy elfogult közönséggel, akik nem értik. Véleménye szerint hiába mond egy jó poént egy magyar közszereplőről, ha a nézők többsége nem követi annyira a közügyeket, mint régebben.
Magánéletéről ritkán mesél
Kevesen tudják, de Bödőcs Tibor feleségét és gyermekeinek anyját az egyik fellépésén ismerte meg.
A megismerkedésüket követően gyorsan történtek a dolgok, mégis hat év kellett a házassághoz. Bödőcs állítása szerint ebben sem akart olyan lenni, mint a többiek, nem hisz abban, hogy egy papír bármit is jelentene.
Bödőcs Tibor háromgyerekes apuka (Fotó: Bödőcs Tibor/smagpix)
„Egy fellépés kapcsán találkoztunk. Építészhallgató és modell is volt. Így ismertem meg. Gyorsan történtek a dolgok, nem vártam sokat. Együtt éltünk, és ő, mint a praktikus ember, kikényszerítette az esküvőt. Én nem gondoltam, hogy fontos lenne állami hivatalokat igénybe venni, hogy papír is legyen, de állítólag ez fontos” – mondta korábban Böcsőcs Tibor, aki párjával végül 2010-ben házasodott össze, és 3 gyerekük született.
Bödőcs Tibor jó férj, habár a nejének sokszor kell noszogatnia, hogy vigye le a szemetet, és nem igazán veszi ki a részét az otthoni munkákból. De ha vita van, a humort remekül alkalmazza.
Ugyancsak egy korábbi, a Nők Lapjának adott interjújában arról kérdezték, mit bánt meg utoljára, amire így válaszolt:
„Ahogy Humphrey Bogart mondta, »nem kellett volna Scotchról Martinire váltanom«, úgy nekem sem kellett volna legutóbb Gödöllőn elfogadnom a rövideket. Tanulság: nem kellene töményt inni, pláne keverni. A viccet félretéve, legjobban az időmet sajnálom – amiből a gyerekeim mellett amúgy is kevés van –, és ugyan igyekszem tudatosan, hatékonyan beosztani, de néha elér éjjelre az a fáradtsági szint, amikor olvasni, aludni már nem tudok, ezért inkább hülyeségeket nézek a YouTube-on. Ezt meg szoktam bánni.”
(Nyitókép: Rozmantitz Gábor/smagpix)
