A tanult nők többet szülnek?

Az oktatást azért is megérné megreformálni és tanulásra ösztönözni az embereket, mert egy új magyar kutatásból kiderült, hogy a magasabb végzettségű nők szívesebben szülnek tervezetten akár több gyereket is.

Kun Gabi

2023. Január 25.

Az oktatási rendszer megreformálása nemcsak azért lenne jó ötlet, mert már évtizedek óta lejtmenetben van, hanem azért is, mert az iskolai végzettség és a tervezett terhességek, gyerekvállalási kedv között bizony összefüggés van. Márpedig régóta azt hallgatjuk a politikusoktól, hogy menjünk szülni még négy gyereket, lám, lehet, hogy a megoldás ott rejlik, ahol szemmel láthatóan nem igazán akarnak fejleszteni: az oktatásban.

Magasabb végzettség = több tervezett gyerek

Egy longitudinális kutatást indított 2018-ban a KSH Népességtudományi Kutatóintézete, melynek a várandósságról és csecsemőkorról kapott eredményeit osztotta meg a Kutatóintézet megbízott igazgatója, Veroszta Zsuzsanna a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának konferenciáján. A Demográfiai helyzetünk: várandósság, csecsemőkor című előadásban a szakember vázolta, hogy egy olyan kutatásról van szó, amelyben a vizsgálati alanyokat – a gyerekeket – már magzati kortól kísérik és bizonyos időközönként visszatérnek hozzájuk vizsgálatra, adatok gyűjtésére. Az első etap 2018–2022 között a várandósság és a csecsemőkor időszakát ölelte fel, ennek eredményeiről számolt be Veroszta Zsuzsanna.

Maga a vizsgálati módszer, hogy ilyen hosszú távon kísérik a gyerekeket, nem új keletű dolog, itthon és világszerte is nagy hagyománya van. Magyarországon például a 70-80-as években már volt egy hasonló longitudinális gyermekvizsgálat, aminek az eredményeit még ma is használják a védőnői hálózatban. Az egyik legrégebbi ilyen kutatás pedig Angliában fut, ahol már nyugdíjas kornál tartanak a vizsgálati alanyok, akiket magzati kortól kísérnek a kutatók. A mostani magyar kutatás 10 százalékos reprezentatív mintán alapul és a védőnők bevonásával végzik, úgy vizsgálva a gyerek életútját, hogy figyelembe veszik nemcsak azt, hogy milyen hatások érik a gyereket, hanem azt is, hogy a gyerek milyen hatással van a környezetére – például a szülők életét hogyan változtatja meg a gyerekvállalás.

Talán a mostani, pedagógus sztrájkokkal tarkított időkben az egyik legizgalmasabb eredmény ebből a kutatásból az, hogy nagyobb a gyerekvállalási kedv a magasabban kvalifikált anyáknál, azaz több gyereket terveznek azok az anyák (és apák), akiknek magasabb az iskolai végzettsége.

A kutatás szerint minél magasabb végzettségű az anya, annál inkább tervez az elsőszülött után három éven belül testvéreket. Ez az oktatási rendszer szempontjából is fontos adat, mert a csak szakképzettséggel rendelkező anyák terveznek kevesebb gyereket. Ha tehát a fő cél az, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon, minél többen vállaljanak gyereket, akkor bizony csak meg kellene reformálni azt az oktatási rendszert, rendes béreket adni a pedagógusoknak, fejleszteni az iskolákon, hogy minél magasabb végzettséget szerezzenek a leendő szülők, hiszen ezek szerint ezen is múlik az, hogy hány gyereket akarnak vállalni.

Szülés után nőnek az anya terhei (Fotó: Getty Images)

Az anyák terhei

Az anyaság nemcsak a szülésről és gyereknevelésről szól, hanem a megnövekedett felelősségről és terhekről is. A kutatásban azt is vizsgálták, hogy milyen a munkamegosztás a családokban, és bár észlelhető fejlődés abban, hogy az apák már sokkal inkább a család részei és eltávolodtak attól a sztereotípiától, hogy kizárólag a kenyérkeresés a feladatuk, de még így is az anyák 20 százaléka gondolja azt, hogy az apa keresse a pénzt, anya pedig foglalkozzon a gyerekkel és házimunkával. Ez utóbbi főleg a fiatal, alacsonyabban képzett, többgyerekes, esetleg partner nélkül, kistelepülésen élő anyákra jellemző.

Abban nem volt ekkora különbség az eredményekben, hogy a háztartási munkák zömét a mai napig az anyák végzik a terhesség és a csecsemőkor alatt, az apák feladata inkább a javítási munkák, ház körüli barkácsolás, de azért nem állnak rosszul a családok a munkamegosztásban.

A szülés után azonban tovább nőnek az anyák terhei, a közösen végzett tevékenységek is átkerülnek az anya vállára a kutatás szerint, főleg azoknál a családoknál, ahol az anya dolgozott a szülés előtt és az első gyerekét várta.

A százalékok ebben az esetben a feladatok növekedéséről kicsit becsapósak lehetnek, mert igazából a többgyerekes anyáknak van a legtöbb munkája otthon, de náluk nem olyan drasztikus a terhek növekedése a második, harmadik gyereknél az első gyerekhez képest.

A szakember következtetése szerint arra mutatnak az adatok, hogy miután munkába állnak a kisgyerek mellett az anyák, nem is a munkahelytől, hanem inkább a sok otthoni tennivaló miatt fáradnak el annyira. Az sem segít a fáradtságon, hogy még mindig ott tartunk, hogy nem túl gyakori a rugalmas munkaidő, home office, kötetlen munka, így a legtöbb anya a szülés után kénytelen teljes munkaidős, nem otthonról végezhető munkát vállalni, ami egy kicsit sem szolgálja a gördülékeny gyereknevelést és mellette egy háztartás vezetését. Nem csoda, hogy elfáradnak az anyák, miután nyolc órát egy irodában lehúznak, utána még a nyakukba szakad otthon a második műszak a házimunkák és gyereknevelés formájában. A kutatás megoldási javaslatokat nem ad, ez nem is a feladata, de gondolatébresztőnek mindenképpen jó lehet a döntéshozók számára is, hogy mivel lehetne a szülési kedvet növelni ma Magyarországon: jobb oktatással és szülőbarát munkahelyekkel.