„De 50 éves leszek, amikor a gyermekem elvégzi a főiskolát!” – ezt a mondatot hallja talán legtöbbször dr. Georgia Witkin, a Mt. Sinai School of Medicine pszichiátria és szülészet-nőgyógyászat és reproduktív tudományok egyetemi docense, amikor olyan páciensekkel találkozik, akiknek arról kell dönteni, hogy belevágjanak-e a lombikprogramba, vagy próbálkozzanak még természetes úton. A legtöbben attól félnek, hogy kifutnak az időből, ha még halogatják a lombikot, és a természetre bízzák a gyerekvállalást 35-40 éves korukig.
„Azt mondják, hogy ez lehet az »utolsó esélyük« a családalapításra, és félnek attól, hogy idősebb szülőként nem élnek majd elég sokáig ahhoz, hogy segítsék gyermeküket az olyan fontos tapasztalatokon keresztül, mint a házasság és a gyerekvállalás – írja a pszichiáter. – Pedig a 30-as, 40-es vagy még idősebb korban a családalapítás, illetve családbővítés több előnnyel is járhat mind a szülők, mind a gyerek számára.”
Motiváció
A szakember szerint a nagyon fiatal szülők természetesebbnek veszik a gyerekvállalást, mivel általában kevesebb probléma és komplikáció merül fel a teherbeesés során. Az idősebb szülők számára azonban összetettebbé válik a gyerek kérdése, mert sokak számára már nem megy olyan gyorsan és könnyen a fogantatás, mint fiatalabban. Így amikor végre elérkezik a pillanat, az idősebb szülők úgy érzik, mélyebben képesek értékelni a gyerek születését, mint korábban értékelték volna.
Érettség
A fiatal szülőktől gyakran hallja a pszichiáter, hogy amellett, hogy nagyon szeretik a gyerekeiket, néha felmerül bennük, hogy milyen más lett volna az életük, ha többet utaztak volna, még egy iskolát elvégeztek volna, vagy több időt adtak volna maguknak a felnőtté válásra. Az idősebb szülők, akiknek már volt idejük ezekre, talán nagyobb valószínűséggel tudják teljes mértékben elfogadni a szülőséget, és a gyerekkel töltött időt a „mi lett volna, ha…” érzések nélkül tudják élvezni. Ez mélyebb kapcsolathoz is vezethet a gyerekkel.
Érzelmi stabilitás
Sok jószándékú barát és családtag gyakran figyelmezteti a középkorú párokat a gyerekvállalással kapcsolatban, hogy nem lesz elég türelmük ahhoz, hogy élvezzék a babakort vagy a dackorszakot. Egy középkorú szülők körében végzett felmérés azonban azt találta, hogy sokan nagyfokú elégedettséget és érzelmi kiteljesedést tapasztalnak szülői szerepükben.
„Ennek egyik oka, hogy mire az emberek elérik a 30-as és 40-es éveiket, általában erősebb az önismeretük és nagyobb az önelfogadásuk – írja a pszichiáter. – Szülőként ez gyakran azt jelenti, hogy nyitottabbak arra, hogy megértsék és elfogadják a gyerekeiket olyannak, amilyenek, és nem olyannak, amilyennek látni szeretnék őket. És itt van még egy bónusz az idősebb szülők számára: általában lazábbak, és nem jönnek ki olyan könnyen a sodrukból. A pácienseim ezt annak tulajdonítják, hogy tisztábban látják, mi számít igazán az életben, mint fiatalabb korukban.”
A szakember hozzáteszi, hogy minden korban megvannak a szülői lét előnyei és hátrányai, ezért nem beszélne le senkit arról, ha érzi a késztetést belül, hogy gyermeket vállaljon: „A legfontosabb, hogy ne maradjon a szülőkben túl sok »mi lett volna, ha…« gondolat a gyerekszületés kapcsán, hanem inkább azzal az érzéssel tudjanak visszatekinteni az életüknek erre a szakaszára, hogy »örülök, hogy megtettem«.”