Közel 2 millió koraszülés köthető műanyagokhoz
A New York University Grossman School of Medicine kutatói által vezetett elemzés szerint 2018-ban világszerte közel 2 millió koraszülés állhatott kapcsolatban a DEHP nevű vegyi anyaggal. Ez az anyag a ftalátok közé tartozik, és széles körben használják műanyagok lágyítására.
Az eredményeket az eClinicalMedicine folyóiratban publikálták. A modell alapján ez az összes koraszülés mintegy 9 százalékát, vagyis nagyjából minden 11. esetet jelent. A becslések szerint ez több mint 74 ezer újszülött halálával és több millió elvesztett életévvel járhatott együtt.
Nem oldotta meg a problémát az anyag lecserélése
A DEHP-t az elmúlt években több régióban – például az Európai Unióban és az Egyesült Államokban – korlátozták. A gyártók azonban gyorsan átálltak egy hasonló vegyületre, a DiNP-re.
A kutatás szerint ez a váltás nem hozott valódi javulást: a DiNP-hez köthető koraszülések száma szinte ugyanakkora, mint a korábbi anyagé. Mindez pedig feveti azt a komoly kérdést, hogy vajon valóban csökkenti-e a kockázatot, ha egy problémás vegyületet egy nagyon hasonlóra cserélnek.
Hogyan hatnak ezek az anyagok a szervezetre?
A ftalátok úgynevezett endokrin károsítók, vagyis beavatkoznak a hormonrendszer működésébe. Ez különösen érzékeny terület a várandósság alatt.
A kutatások szerint több mechanizmuson keresztül is hatással lehetnek: gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, befolyásolhatják a méhlepény működését és károsíthatják a reproduktív sejteket is.
Mivel ezek az anyagok nincsenek szorosan „beépítve” a műanyagba, idővel kioldódnak, és bejuthatnak a szervezetbe – például élelmiszer-csomagolásból, levegőből vagy kozmetikumokból.
A világ szegényebb régiói a leginkább érintettek
A modell szerint a legnagyobb terhet a Közel-Kelet, Dél-Ázsia és Afrika viseli. Ezekben a régiókban egyszerre magas a koraszülések aránya és gyorsan növekszik a műanyaghasználat, miközben a szabályozás gyengébb.
Afrikában például a halálozási arány még magasabb, mint amit a koraszülések száma önmagában indokolna – egyszerűen azért, mert kevesebb erőforrás áll rendelkezésre az újszülöttek ellátására.
Nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de komoly figyelmeztetés
Fontos, hogy a kutatás megfigyeléses modell, vagyis nem bizonyít közvetlen ok-okozati összefüggést. Ugyanakkor a nagyságrend és az összefüggések erősek.
A szerzők szerint a legnagyobb tanulság az, hogy nem elég egy-egy vegyi anyagot külön-külön szabályozni. Ha a helyettesítő anyag hasonló hatású, a probléma lényegében megmarad.
A szakértők szerint érdemes kerülni a felesleges műanyag csomagolást, nem melegíteni ételt műanyag edényben, valamint fontos figyelni a kozmetikumok összetevőire is.
via
Fotó: illusztráció, Getty Images
