A kisgyereknevelést és a munkát még ott is nehéz balanszban tartani, ahol jó a bölcsődei hálózat, és persze az is sokat számít, hogy mennyibe kerül a szolgáltatás. Ha szétnézünk a világban, nagyon változó, hol, mennyibe kerül a kisgyerekek napi ellátása. Vannak olyan országok, ahol egyszeren nem éri meg dolgozni a pár egyik tagjának, rendszerint az anyának…
A bölcsődei hozzáférés egyes országokban kifejezetten drága. (Forrás: Getty Images)
Az USA-ban zsebbe nyúlós bölcsibe vinne a gyereket
A Parents azt írja a WalletHub friss elemzése nyomán, hogy az Egyesült Államokban a bölcsődei árak egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek a kisgyermekes családoknak. Nebraskában például a házaspárok jövedelmük csaknem 14 százalékát költik bölcsődei vagy napközis ellátásra, míg az egyedülálló szülők esetében ez akár a fizetés közel felét is felemésztheti. A WalletHub elemzője szerint emiatt sok családnak komoly dilemmát jelent, hogy érdemes-e egyáltalán visszatérni dolgozni, vagy olcsóbb, ha az egyik szülő – jellemzően az édesanya – otthon marad a gyermekkel. A Care.com idei kutatása szerint nemcsak a pénztárcát, hanem a mentális egészséget is megviseli a helyzet. Az édesanyák 60 százaléka érzi úgy, hogy a munka és a gyermeknevelés összeegyeztetése túl nagy terhet jelent számára, míg az apák körében ez az arány 42 százalék. A szakértők szerint a magas gyermekfelügyeleti díjak hosszabb távon a gyermekvállalási kedvre is hatással lehetnek: sok pár későbbre halasztja a családalapítást, vagy kevesebb gyermeket vállal, mint eredetileg tervezte.
Európában óriási különbségek vannak a bölcsődei költségek között
Az OECD 2023-as adatai szerint a kisgyermekek intézményi ellátásának ára rendkívül eltérően alakul Európában. Az összehasonlítás két, két- és hároméves gyermeket nevelő családokra vonatkozik, és az engedéllyel működő bölcsődék, napközik és más intézményi gyermekfelügyeleti szolgáltatások díjait vizsgálja. A támogatások levonása előtti éves költség az Európai Unióban Németországban volt a legalacsonyabb, mindössze 552 euró (körülbelül 197 ezer forint).
Ezzel szemben Hollandiában már 39 229 eurót (közel 14 millió forintot), Luxemburgban 30 254 eurót (10,8 millió forintot), míg az Egyesült Királyságban 27 071 eurót (9,6 millió forintot) kellett fizetnie egy kétgyermekes családnak. Svájcban pedig az éves bruttó gyermekfelügyeleti költség meghaladta a 64 ezer eurót, vagyis a 22,8 millió forintot.
A kép csak illusztráció. (Forrás: Getty Images)
Magyarország az egyik legkedvezőbb helyen áll Európában. Az OECD adatai szerint a kétgyermekes családok átlagos éves bruttó bölcsődei költsége 1007 euró, vagyis nagyjából 359 ezer forint volt.
Ezzel Magyarország a harmadik legolcsóbb uniós ország, csak Németország (552 euró) és Bulgária (884 euró) előzte meg.
Mögöttünk végzett többek között Ausztria (1638 euró), Csehország (1843 euró), Horvátország (1911 euró), Litvánia (1935 euró) és Románia (1945 euró) is.
Sokat számít a jövedelem is
Az euróban kifejezett összeg önmagában azonban félrevezető, hiszen a megfizethetőséget sokkal jobban mutatja, hogy a család jövedelmének mekkora részét viszi el a gyermekfelügyelet. Egy alacsonyabb keresetű országban még egy viszonylag alacsony díj is komoly terhet jelenthet. Romániában például a bölcsődei költségek nem tartoznak a legmagasabbak közé Európában, egy egykeresős család jövedelmének mégis 11 százalékát felemészthetik.
A támogatások és adókedvezmények után még látványosabbá válik a különbség. Két átlagkereső szülő esetében Svájcban a családi jövedelem 28 százaléka, Hollandiában és Cipruson 26 százaléka, míg az Egyesült Királyságban 25 százaléka mehet el gyermekfelügyeletre. Ezzel szemben Olaszországban, Máltán és Bulgáriában az OECD modellje szerint a nettó költség akár nulla is lehet, Németországban pedig mindössze a családi jövedelem 1 százalékát teszi ki. Magyarország a 9 százalékos országok közé tehető ilyen tekintetben.
A kép csak illusztráció. (Forrás: Getty Images)
Nálunk az állami bölcsődék térítési díja jóval alacsonyabb, mint például az Egyesült Államokban, és a családok CSED-re, GYED-re, illetve GYES-re is jogosultak, ami jelentős segítséget jelent a gyermek első éveiben. Ugyanakkor a visszatérés a munkaerőpiacra itthon sem mindig egyszerű. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a három év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya még mindig elmarad a gyermektelen nőkéhez képest, bár az elmúlt években fokozatos javulás figyelhető meg. Emellett a bölcsődei férőhelyek száma ugyan folyamatosan bővül, de egyes településeken továbbra is nehéz helyet találni, különösen a nagyvárosok környékén.
Nem csak pénzkérdés
A szakemberek szerint a gyermekfelügyelet nem csupán családpolitikai kérdés, hanem gazdasági is. A megfizethető és könnyen elérhető kisgyermekkori ellátás ugyanis növeli a nők foglalkoztatottságát, csökkenti a nemek közötti bérkülönbséget, és hosszabb távon a gazdaság teljesítményére is pozitív hatással van. Ezért egyre több ország próbálja bővíteni a bölcsődei férőhelyeket, támogatni a rugalmas munkavégzést és javítani a szülői szabadság rendszerét. A statisztikák szerint ugyanis a gyermekfelügyelet költsége nem pusztán a családok magánügye: az is meghatározza, hogy hány gyermek születik, milyen gyorsan tudnak visszatérni a szülők a munka világába, és mennyire érzik összeegyeztethetőnek a családi életet a karrierrel.
