„Eljegyzem jövendőbelimet, kétszáz forintot ajánlok hitbér fejében.” Oké. De mi az a hitbér?
A házasságkötéseket régen is többféle jogi irat születése kísérte. A hitbért a házasság megkötése előtt általában írásban, sokszor házassági szerződés formájában kötötték ki. A megállapodást a menyasszony és a vőlegény, valamint tanúk írták alá és azt a jegyzőnél, vagy református községekben az anyakönyvi iratokat kezelő lelkésznél helyezték letétbe.
Rumcájsz, Varázsceruza, Kisvakond és a többiek – Emlékszel még a KGST-országok mesehőseire?
A rendszerváltás előtti évtizedekben a hazai mesék mellett a csehszlovák, NDK, lengyel és szovjet mesehősöket néztük a tévében. Olyan varázslatos gazdagságot hozott a gyermekkorunkba a KGST-országokkal való – alkalmanként igencsak kényszerű – kulturális együttműködés, amire most, felnőtt fejjel is szívesen emlékszünk vissza…
Csapóajtó és babák a tóban – 3 keddi sorozat a 80-as évekből, amiktől félni lehetett
Egy ország imádta a A Fekete-erdei klinikát, gyűjtött Isaurának és nevetett Surda depresszív csetlés-botlásán, hiszen amikor egyetlen tévécsatorna volt, szinte kiürültek az utcák a kedd esténként sugárzott folytatásos történetek idejére.
Kollektív emlékünk, a vakítóan kék műanyag iskolaköpeny
Míg más országokban gyakran egyenruha fejezi ki az adott iskola tanulóinak összetartozását, és büszkén viselik a diákok a csak rájuk jellemző ruhadarabokat, nekünk a köpeny jutott.
„Mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg” – nemzetközi csatorna készített filmet Mészáros Lőrincről
galéria
Szembement apja akaratával Oszter Alexandra, teljesen átalakította a színészlegenda birtokát
