1. Maga az elv rendben van
 |
Olvass tovább! Forradalmi terápia mellékhatások nélkül |
A homeopátia elve a hasonlóság. Az a szer, amely nagy adagban megbetegít, egészen kis mennyiségben erősít, hiszen arra készteti a szervezetet, hogy maga vegye fel a harcot a támadóval, mozgósítsa a védekezőrendszert, és „tanulja meg” legyőzni. Ez az az elv, melyet már Hippokratész, az orvostudomány atyja is leírt, és melyet Samuel Hahnemann német orvos és gyógyszerész dolgozott ki a XVIII. század végén. Ő alkotta meg a homeopátiás orvoslás és gyógyszer kifejezést, és szembeállította vele az allopátiás utat.
– Képzeljük el, hogy a homeoátiás szerrel azt üzenjük a szervezetnek: bízunk benned, dolgozz, van erőd és eszközöd, hogy legyőzd a kínzó tüneteket – magyarázta Thierry Boiron, a gyár ügyvezetője, aki maga is homeopátiás szereken nőtt fel. – Az allopátiás orvossággal azt üzenjük: sajnos nem számíthatok rád, képtelen vagy megbirkózni a betegséggel, ezért erővel elfojtom a tüneteidet. Persze én is kaptam antibiotikumot, de kizárólag akkor, ha a homeopátiás szerek segítségével már mindent megpróbált a szervezetem.
A hasonlóságon alapuló gyógyítás a mai napig része egyébként a hivatalos orvoslásnak. Amikor elölt vagy élő kórokozórészekkel oltanak be, hogy később, ha nagy mennyiségben támad a vírus vagy baktérium, már ne okozzon betegséget – az a védőoltás elve, és a vírusok ellen a mai napig az egyetlen hatékony védekezést jelenti. Az allergiával szemben sikeresen alkalmazott eljárás, hogy a tüneteket kiváltó szert tünetmentes időszakban adják a betegnek kis mennyiségben, ezzel gyógyítják a túlérzékenységet és az indokolatlan immunválaszt.
2. Tényleg ott a gyógynövény?
A homeopátia atyja annak idején több mint háromezer készítmény receptjét hagyta az utókorra. A természetes hatóanyagok három forrásból származnak: növényi, állati vagy ásványi eredetűek. A gyógyszergyárba érkező, nagyrészt helyben előállított, gondosan válogatott és ellenőrzött növények hatóanyagát kétszeresen desztillált vízben oldják, majd hígítják, egy rész hatóanyaghoz 9 vagy 99 rész vizet adva. Ezután az oldatot dinamizálják, azaz ütve rázzák, majd folytatják a hígítást és a dinamizálást annyiszor, ahányszor az előírás szerint kell. A magas potenciálú (igen sokszor hígított) szerekben még nyomokban sem fordul elő a hatóanyag molekulája, az alacsony potenciálúaknál igen. Akkor mégis mi működik a szerben? Az információ, állítják a kérdés kutatói, melyet az oldószerként használt víz közvetít. Valahogy úgy, ahogy a hangot viszi a levegő, miközben a hangmolekulák nem mutathatók ki az éterben. Viszont más nincs a homeopátiás szerekben: saját szemünkkel győződtünk meg a szigorúan betartott tisztasági óvintézkedésekről, hajháló, köpeny és cipővédő nélkül a folyosókra sem engedtek volna be.
3. Attól hat, hogy hiszünk benne?
Ha a hagyományos gyógyszerellenőrzés nem találja a hatóanyag molekuláját, akkor biztosan azért enyhülnek a tünetek, mert erősen hiszünk a homeopátiában. A hit pedig hegyeket mozgat meg, mint tudjuk. Aki nem hisz, arra nem is hatnak a bogyók. A szkeptikus kijelentésre meglepő választ kaptunk, amikor felkerestünk egy Lyon környéki farmot, ahol a nagyszámú kecskét és szarvasmarhát tenyésztő család elmesélte, hogy az ő állataik kizárólag homeopátiás készítményeket kapnak minden létező tünetükre. Katalógusból választják ki, mit rendeljenek étvágytalanságra, puffadásra, tejszaporításra. A legmeghatóbb mégis az, hogy ezek az állatok levendulaillatban alusznak el.
Szkeptikusok és érdeklődők a legfrissebb kutatásokról és hírességek homeopátiás történeteiről olvashatnak Dana Ullmann A homeopátia forradalma című könyvében, Springmed 2011, 2800 Ft
Cikkünk a Kismama februári számában jelent meg.
A magazin tartalmából:
- Jelmezben a kicsi
- Hét év, hét baba
- Mamabarát szülészet: mi az?
- Így lett a gyerekem!
Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!
