Milyen iskola?
 |
Olvass tovább! Menjen a gyerek iskolába? – Dr. Ranschburg válaszol |
– Az önkormányzatok minden évben megjelentetik a kerületi iskolákról készült tájékoztatót. Gyakran probléma a szülő vágyainak és a realitásnak az összehangolása. Tévhit, hogy hátrányba kerülnek azok a gyerekek, akik nem kiemelt, elit iskolában kezdik tanulmányaikat. Felesleges az amúgy is fáradt, túlterhelt gyermeket egy órával hamarabb felkelteni, majd a hajnali dugóban utaztatni, hogy odaérjen a 12 évfolyamos csodaiskolába. Arról nem is szólva, hogy a tanulásra, pihenésre, sportra fordítható idejéből több órát utazással tölt – mondja Geist Klára, tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta.
Mit érdemes figyelembe venni?
Geist Klára szerint meg kell nézni a jól megközelíthető iskolák profilját, milyen típusú első osztályok indulnak, a tanító 4 éven át végigviszi-e az osztályt, milyen módszer szerint történik az írás-olvasás tanítása és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermek ovis társai melyik suliba mennek. – Vigyük el a gyermeket a választott iskolák nyílt napjaira, foglalkozásaira. Melyik tanító a szimpatikus, kivel tudunk szót érteni, a gyermeknek melyik tanító „tetszik”? Mindenképpen tanítót, tanítópárt válasszunk. Rendszerint a délelőttös és leendő napközis tanító is részt vesz a nyílt napon. Érdeklődjünk felsőbb évfolyamos tanítványoktól, szüleiktől, beszéljünk a tanítóval, menjünk el nyílt napra – tanácsolja a szakember.
Maradjon még egy évet, vagy ne?
| A tankötelezettség azokra a gyermekre vonatkozik, akik az iskolába iratkozás naptári évében, május 31-ig betöltik a 6. életévüket és a kornak megfelelő testi, lelki és szellemi fejlettségi szinttel rendelkeznek, azaz iskolaérettek. Ha a gyermek nem töltötte be a 6. életévét, de a szülők és az óvodapedagógus is úgy ítéli meg, hogy iskolaérett, akkor korkedvezménnyel megkezdheti tanulmányait. |
Sok szülő számára nehéz a kérdés, hogy mikor lenne ideális a gyermeke számára az iskolakezdés, vagy mikor van itt az ideje. Ha ez a kettő megegyezik, a válasz egyszerű. Megesik azonban, hogy különböző szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy a szükséges döntést meg tudjuk hozni.
Mostanában „divat” még egy évet az óvodában tartani a gyereket – mondta egy anyuka. Geist Klára szerint azonban ez egyáltalán nem divat kérdése. – Véleményem szerint a szülők ott követik el a hibát, hogy iskolaérettnek tűnő, ám normális mozgásigényű gyermekeiket túl korán beültetik az iskolapadba. Ne kapkodjunk, az elkövetkező, 12–18 évben csak erről fog szólni az élete – mondja a pszichológus. – Ha előbb elmegy, az általában nem értelmi hátrány. Inkább terhelhetőségi kérdés. Miért ne játszhatna még egy évet, kötetlenül ismerkedve a világ dolgaival?
– A legnagyobb problémának azt látom a mostani óvodás gyerekeknél, hogy nem tudnak figyelni hosszú távon: a mese nem nagyon érdekli őket, mert nem tudják elképzelni – mondja Pádárné Tóth Andrea, óvó néni. – Ennek az a prózai oka, hogy túl sokat néznek tévét, ahol mindent „készen” kapnak. Sok mesét kellene hallgatniuk, a problémamegoldó képességük is sokat fejlődne. Ezenkívül túl sok a külön foglalkozás, amivel terhelik őket a szülők, pedig még játszaniuk kellene. Sokszor bánatosan megjegyzik: „jaj, már megint mennem kell, mert anya mindjárt itt lesz értem”.
Jobban bírják a terhelést az érettebb gyerekek
Jobban bírják a terhelést, az iskolával járó napi rutint az érettebb gyermekek. Lehetséges, hogy a teherbírás hiánya nem pont első osztályban, hanem felsőbb évfolyamokban derül ki, a terhelés növekedésével. – Néha még az iskolaérettnek tűnő gyermekeket is „visszatartják”, megismételtetve velük a második, harmadik osztályt. Jobb ezt megelőzni! Persze az óvodában tartásnál nyilvánvalóan nagy szerepet játszik az is, hogy milyen az ovis csoport színvonala, de az ennyi idős gyerekek spontán módon is rengeteget érnek, iskolai terhelés nélkül is – mondja a szakember.
– Legtöbbször nem az értelmi képességeik miatt nem iskolaérettek a gyerekek, sokkal inkább szociális érésre lenne még szükségük – mondja az óvónéni. – Nehezen találják fel magukat egyes szituációkban, különböző problémákat nehezen kezelnek, illetve nem érett még a kötelességtudatuk, vagyis a „nem szeretem” feladatokban nem vesznek részt. Pedig az iskolában sem minden a kedvük szerint történik majd.
Az iskolaérettség ismérvei:
- Testi fejlettség: az átlagos 6 éves 120–130 cm magas és 20–22 kg között mozog a súlya.
- Mentális fejlettség: Megfelelő figyelem és koncentráció. Színek, formák, alakok közötti különbségek felismerése, általános tájékozottság, megfelelő vizuális és auditív emlékezet.
- Lelki érettség: A társakhoz való alkalmazkodás meghatározza a gyermek beilleszkedését. Ezen túl fontos, hogy el tudja fogadni és be tudja tartani az iskolai szabályokat.
- Mozgásfejlettség: a kialakult finommozgások, a jó ceruzafogás, az egyensúlyérzék, a jó szem- és kézkoordináció, a jó téri tájékozódás és az iránykövetési képesség nagyon fontosak.
