 |
Apák, akik egyedül nevelik a gyermeküket |
Nemrégiben kapott szárnyra a hír, hogy Victoria Beckham újra állapotos, negyedik gyermekét várja. A sztárvilágban nincs ezzel egyedül. Az átlagos magyar család azonban nem ezt a képet mutatja, még ha van is rá példa, ritka.
Ákoséknál focicsapat lesz?
Kovács Ákos családja nem tartozik a magyar átlagba, hiszen ők egy hattagú családot tesznek ki. – Mindig tudtuk, hogy több gyereket szeretnénk – meséli Őry Krisztina, Kovács Ákos felesége, négy gyermek, Marci (12), Anna (9), Kata (6) és Júlia (9 hónapos) édesanyja. – Ákos gyakran viccesen meg is jegyezte, hogy jó lenne egy egész focicsapatnyi! Ő már korábban szerette volna, ha jön a negyedik baba is, de mivel nem hétköznapi munkája miatt a gyerekek körüli teendők jelentős része az én vállamon pihen, sokáig halogattam. Egyszer csak újra kezdett hiányozni a családból egy kisbaba, akkor már nem hezitáltunk – mondja. Kriszta szerint a gyerekek jóvoltából számos olyan dolgot tudunk megélni, amiről korábban esetleg nem is álmodtunk.
– A nagycsaládos hangulat összehasonlíthatatlanul szebb, mint az egy- vagy kétgyerekes mindennapok. A feladatok ugyan megsokszorozódnak, de meg is oszlanak egyben. A harmadik, negyedik gyerekünk megszületése után értettem meg igazán, milyen nagyszerűen tud összeszerveződni egy ekkora csapat, és mi mindenre tanítja meg a testvéreket maga a helyzet. Ráadásul nálunk ez hatványozottan fontos, hiszen Ákos életritmusa nem teszi mindig lehetővé, hogy kivegye a részét a napi teendőkből – teszi hozzá. – Természetesen az is igaz, hogy anyagilag megterhelőbb a nagycsalád, hiszen minden szülő azt szeretné, ha egyik gyereke sem maradna ki semmiből. Az édesanyák napi feladatainak logisztikájában sokat segítene egy családbarátabb környezet, ennek számos vetületével. Jó minták vannak erre például Franciaországban. Magyarországon manapság sajnos nem elég „divatos” sok gyereket vállalni, de talán már elindultak olyan lépések, melyek segítségével sokaknál könnyebb döntés lesz a gyermekvállalás.
„Magyarországon a tipikus család kétgyerekes”
– Ha demográfiai szempontból nézzük a helyzetet – jelen esetben azt, hogy egy anyukának hány gyereke született – akkor a jelenlegi viszonyokat figyelembe véve 1,35 gyereket szül egy magyar anyuka élete során – mondja Kapitány Balázs demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa. – Ez a szám a jelenlegi viszonyok állandósulására vonatkozik, így kissé becsapós, hiszen mint tudjuk, ez lehetetlen. A gyerekvállalási életkor folyamatosan kitolódik, nem ritka, hogy valaki a harmincas évei végére válik édesanyává. Mindez azonban nem maradhat így, hiszen ennek biológiai akadálya is van: egészen egyszerűen nem tolódhat ki akármeddig a leendő anyák életkora.
Ezt figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az átlagos gyerekszám 1,7 körül alakul egy édesanya esetében. Sőt a most negyvenes éveik közepén járó hölgyek esetében ez a szám majdnem eléri a kettőt is, hiszen a Bokros-csomag megjelenése előtt a gyerekvállalási kedv jóval nagyobb volt. – Magyarországon a tipikus család még mindig kétgyerekes ugyan, de egyre több az egy, illetve a gyermeket egyáltalán nem vállaló család is. A magyar nők 16 százalékának van három gyereke. Háromnál több utóddal hat százalékunk büszkélkedhet, ebből négy százalék négygyerekes, két százalék pedig ennél több – teszi hozzá a szakember.
 |
| „Magyarországon a tipikus család még mindig kétgyerekes …” |
„Teljesen hülyének néztek minket”
Kitti negyedik terhessége végén jár. – Az ismerősök és a rokonok teljesen hülyének néztek minket, amikor bejelentettük, hogy jön a negyedik baba – meséli a kismama, Zoltán (16,5 éves), Lili (8 éves), Betti (2,5 éves) édesanyja. – Eredetileg csak két gyereket terveztek, de „néha hiba csúszik a védekezésbe”, így lett a kettőből három gyerek. Mikor aztán 2010-ben is váratlanul pozitív lett a terhességi teszt, teljesen kétségbeestem, semmiképpen nem akartam megtartani, el is intéztem mindent az abortuszhoz, egy szerdai napon lett volna, de hétfőn lemondtam. A legnagyobb gondunk az volt, hogy a férjemnek akkor már egy éve nem volt munkája, a tartalékainkból éltünk – mondja.
Tisztán érzelmi okokból tartották meg a babát, bár a férje az első pillanattól akarta, a felesége kezébe adta a döntést. Végül aztán a családfőnek is lett munkája, és örömmel várják a negyedik gyereket is. – Olyan banálisan hangzik, de tényleg sok szeretet ad az embernek a nagycsalád. Jó látni őket ebéd közben és jó érzés, amikor odabújnak, netán még a nagyfiam is megölelget, akkor nagyon el tudok érzékenyülni.
Kitolódik a kamaszkor
Miért kuriózum ma egy nagycsalád? Hogyhogy ennyire nem átlagos az, ami pár évtizede még hétköznapi jelenség volt? A szociológus szemével nézve a helyzet egyre érthetőbbé válik. – A mai huszonévesek másképp állnak a gyermekvállalás kérdéséhez, mint azt szüleik, nagyszüleik tették. Sokkal később vállalnak gyereket, aminek hátterében számos ok állhat. Például lakásprobléma, munkanélküliség, jövedelemprobléma, különféle kulturális tényezők, a ma egyre népszerűbb külföldre vándorlás vagy az egészségügyi gondok. Természetesen ezek is nagyon fontos okok, ám az egyik legfontosabb mégis a felnőtté válás elhúzódása – mondja Somlai Péter szociológus. A mai fiatalok egészen egyszerűen nem akarják felvállalni azokat a komoly döntéseket, amik a felnőttkorra vonatkoznak. Ezt a jelenséget szaknyelven poszt-adoleszcenciának hívják, azaz késői kamaszkornak. A mostani huszonévesek húzzák-halasztják a tanulás befejezését, a pályaválasztást, a házasságkötést és a gyermekvállalást is. Így aztán többeknél ez el is marad.
