Kitört a kommentháború a Nők Lapja Cafén, miután megírtuk, hogy Amerikában megfulladt egy ikerpár, akik az anyjuk ágyában aludtak. Rengeteg anyuka írt, akik szerint feltétlenül külön ágyban kell altatni a kisbabát, és olyanok is, akik az együtt alvást gyakorolják, és még semmi bajuk nem származott belőle.
Akadt anyuka, aki az első két gyerekig még bírta a külön alvást és a vele járó éjszakai felkeléseket, de a harmadiknál feladta az elveit, mert a kislány öt perc után sírni kezdett, és csak az anyuka szaga nyugtatta meg annyira, hogy el tudjon elaludni. Két családot kérdeztünk meg erről, akik a két ellentétes végletet képviselik.
Inkább a baba túrta ki a szülőket
A 33 éves Hajnalkának mindig is fontosak voltak az emberi érintések, és egy babahordozó-kendős tanfolyamon is azt hallotta, hogy a gyereknek kicsi korban nagyon fontos a testi kontaktus. Természetesen jött, hogy együtt aludjanak.
„Nekünk bevált, mert éjszaka is kétszer szopott, és így csak odafordultam, és odaadtam a mellem, ráadásul olyan jókat aludt ebben a családszagban – osztotta meg a tapasztalatait. – Az elején a nagy ágyról egyszer-kétszer lepottyant, ezért letettük a matracot a földre. Különben soha nem feküdtünk rá, inkább ő volt, aki ütött-vágott, vert, rúgott álmában, ahogy egyre nőtt. Amikor elérte az egyéves kort, kiköltöztettük.”
Bár hallottak rémtörténeteket, náluk semmi gond nem történt, és teljesen simán ment egy évvel ezelőtt az átállás. „Kapott egy saját ágyat, és mondtuk neki, hogy ez az övé” – mesélte Hajnalka, bár néha áthúzza a számításaikat a kétéves kicsi, mert hetente-havonta kimászik a saját ágyából, és átmegy hozzájuk. „Tegnap is vagy ötvenszer raktuk vissza, aztán reggel arra keltünk, hogy ott alszik mellettünk” – mondta, de nem bánják. A férjével való viszonyában sem okoztak törést a közös alvások: „Házaséletet a hálóban nem élünk, nálunk az az alvóközpont, de van még ezenkívül negyvenhárom négyzetméter a lakásban.”
Csak egy ember éjszakája ment rá
Megkérdeztünk egy másik családot, ahol a szülők pont fordítva csinálták a szintén kétéves kislányukkal, aki rögtön külön szobát és saját rácsos kiságyat kapott. „Azt szerettük volna, ha idejekorán megszokja, hogy külön alszik – mondta a 38 éves apa. – Másrészt amikor megszületik egy gyerek, akkor szinte minden róla szól, és azt a minimális privát szférát szerettük volna megőrizni magunknak, hogy legalább amikor este lefekszünk aludni, akkor kettesben lehessünk.”
Természetesen ha sírt, akkor egyből átmentek, betakarták, megetették, átpelenkázták, de igyekeztek következetesek maradni, és mindig a saját szobájában nyugtatták. „Ha az egész hercehurca a közös ágyban zajlott volna, akkor két embernek ment volna rá az éjszakája. Amikor már cumiztattuk, onnantól váltásban keltünk, egyik éjszaka én, másik éjszaka a feleségem, és felváltva ki tudtuk aludni magunkat.”
Doktornő: a kiságyban a baba helye
Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, megkérdeztünk egy szakembert is a kérdésről. „Ez nagyon veszélyes lehet, az állatok között is előfordul, hogy ha nincs ember, aki kimentse az újszülöttet, akkor meghal, mert ráfekszik az anya” – mondta el nekünk dr. Nyeső Judit csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, aki egyértelműen ellenzi a szülőkkel közös alvást, bár szerencsére ebből származó halálesettel eddig nem találkozott a praxisában.
„A szülői ágyban alvás is okozhatja a hirtelen csecsemőhalált – hozta fel a legmeggyőzőbb ellenérvet. – Nem azért, mert ráfekszenek a babára, hanem mert a szülők között nincs elég levegő. Ilyenkor valószínűleg az áll a háttérben, hogy eleve sérült a baba légzőközpontja, de ezt nem tudjuk előre kimutatni. A csecsemőhalál okai közé tartozik az is, ha távol alszik a szülőktől, ha túl meleg szoba, vagy ha hason fekve alszik a baba. Amerikában amikor rájöttek az utóbbira, és felhívták rá a figyelmet, akkor hirtelen ötven százalékkal visszaestek a csecsemőhalálozások.
Másrészt nevelési szempontból sem jó az együtt alvás. Ha megszokja a kicsi, hogy mindig vele van anyu, amikor éjszaka felébred, akkor utána nem tud visszaaludni magától – említett egy másik szempontot a doktornő. – Azt nem állítom, hogy ha hatkor felkel a mama, akkor ne hagyhatná maga mellett a babát a szoptatás után, de a gyerek helye a kiságyban van. Ha valami baja van, akkor oda kell menni, és nem kell kikapni. Mindig azt szoktam mondani, hogy most három kiló, de lesz tizenhárom is, és ha rászoktatják, akkor ezt később is el fogja várni. Azt szoktam javasolni, hogy az anyuka törölje meg magát egy tiszta pelenkával, azt tegye be a kiságyba, és annak a szagától megnyugszik a baba.”
Ha valaki mégsem mond le a közös alvásról, akkor a doktornő szerint arra kell nagyon odafigyelni, hogy legyen elég helye és levegője a babának. Hagyjanak távolságot a papa és a mama között, és ne párnára fektessék, mert az puha, és belenyomódhat a nózija, de egy paplan alá is be tud csúszni véletlenül. Aztán ha az anyuka felébred később, akkor nyugodtan átviheti a kiságyba, bár erre a baba is felébredhet, úgyhogy nem könnyű megoldani, de törekedni kellene rá.
