![szakítás, szomorúság, ex](https://nlc.hu/uploads/2025/02/breakupc.jpg)
„A kisfiam hároméves, és csak különálló szavakat mond, azokat is »furán«. A labda néha »adács«, de még tudnám sorolni. A bölcsiben pedig egyáltalán nem hajlandó megszólalni! A mozgása is más, mint a vele egykorúaké, 17 hónaposan indult el” – írja Móni a Nők Lapja Café fórumán.
Cserne-módszer
„Borzasztóan nehéz megmondani, mi az oka az olvasási nehézségnek vagyis a diszlexiának – mondja Sándor Fruzsina, az Olvasásklinika munkatársa. – Ahány diszlexiás, annyi ok van. Állhat a háttérben túl sok középfülgyulladás, vagy az, hogy valaki erőltetett menetben kezdi az iskolát. De lehet ok a születéskor fellépő oxigénhiány, egy apró neurológiai vagy akár genetikai elváltozás.”
Sokan azt gondolják, hogy az olvasási nehézség gyengébb értelmi képességeket jelent, pedig erről szó sincs. „Gondoljunk bele: állítólag Tom Cruise, Spielberg, de maga Einstein is küszködött ezzel a problémával” – érvel Fruzsina.
A diszlexia leküzdésére szolgáló egyik módszert tizenkét évvel ezelőtt Cserne István, az Olvasásklinika szakmai vezetője dolgozta ki: fél év alatt javulást ígér az iskolásoknak. „Itt a gyerek lelki bajait is feltárjuk, pontosabban azt, hogy hol akadt el” – magyarázza Sándor Fruzsina. Állítólag öt személyes találkozás, terápia vagy beszélgetés, és napi tízperces gyakorlás kell ahhoz, hogy valóban javuljanak a gyermek olvasási eredményei. „Nem szabad túlterhelni az amúgy is túlterhelt gyereket – mondják. – Ez a tíz perc is beindít egy fontos változást.”
A diszlexia tünetei:
|
Meixner-módszer
Persze léteznek más módszerek is az olvasási nehézség leküzdésére. Magyarországon nagyon népszerű a Meixner-módszer, ahol egy sajátos betűtanítási sorrend alapján haladnak a tanulók, az egymáshoz nagyon hasonló betűket igyekeznek minél nagyobb időkülönbséggel megtanítani a gyereknek.
A Meixner Ildikó által kidolgozott módszer egyik fontos eleme, hogy látással, hallással és tapintással járnak körül egy-egy betűt. Például leírják egy nagyméretű papírra, a betű vonalait lekövetik mozgással is, és dörzspapírból kivágott nagyobb méretű lapon végigtapogatják.
GAPS diéta
Talán kevesen hallottak róla, de létezik egy speciális diéta, amit Natasha Campbell dietetikus-neurológus fejlesztett ki. Magyarországon a pszichológus Baktay házaspár, Zelka és Miklós foglalkozik vele. „A diszlexia egyik oka lehet, hogy az érintett szinte rosszul van mérgező, allergén anyagoktól – magyarázza Zelka. – Ha felborul a bélrendszer egyensúlya, akkor megindul a rosszullétet okozó anyagok túltermelése. Ez az egyensúly néha ki sem tud alakulni, ha például a baba születéskor nem tudja átvenni az édesanyja egészséges flóráját, vagy kezdettől csak tápszert kap. Ha valamelyest létrejön a mikroorganizmusok csodás egyensúlyi rendszere, akkor is jelentős pusztítást vihetnek végbe az antibiotikumok, vagy a helytelen étrend, például a hatalmas mennyiségű összetett cukor bevitele.
A GAPS diéta ezt az egyensúlyt állítja helyre. Első lépésként kiiktatják az étrendből azokat az anyagokat (rostokat, szénhidrátokat, keményítőt), amelyek irritálhatják a károsodott bélfalat, ezzel máris sokat lehet tenni az állapotjavulásért.
Hallásébresztés
Egy magyar önkéntes kutatócsoport derítette ki, hogy a diszlexiások és nem diszlexiások szünetérzékelése között nagyságrendi különbség van. A diszlexiások döntő többségének a normális ezredmásodpercnyi idő helyett tízszeres, azaz századmásodpercnyi szünet szükséges ahhoz, hogy két egymás utáni hangot ne egybefolyva, hanem külön érzékeljen, ez pedig jelentősen megnehezíti a beszédértést és figyelemzavarhoz vezet.
A hallásébresztő terápia lényege, hogy a betegek tíz napon át napi kétszer fél óra hosszat egy különös zenét hallgatnak, ami az átlagos hallgatóknak zavaró, kellemetlen, mivel bizonyos hangmagasságú hangokat nem tartalmaz, viszont a beszédértési zavarokkal küzdők szeretik. Állítólag így sokat javul a beszédértésük, és magatartásuk.