„Amikor az anyámék váltak, apám felszámolta a veszteségei között az emeletes ágyat, amit nekem ácsolt. Igényt tartott a befőttek felére, és egy alkalommal éjszaka belopózott, és elvitte a konyhából a botmixert.”
„Sokba kerül a válás az államnak” – figyelmeztetett minket a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, amikor közölte a témában készülő átfogó felmérés eddigi eredményeit.
A közlemény így kezdődik: a válás, a különféle családi konfliktusok az érintettek mellett az egész társadalom számára próbatételt jelentenek, és az államra is súlyos anyagi terheket háríthatnak. Majd megtudhatjuk, mit is jelent ez számokban; egészen pontosan milyen anyagi terheket helyezünk az állam vállára azzal, ha úgy döntünk, nem szeretnénk már együtt élni.
„A családok széthullása hozzávetőleg évi 50 milliárd forinttal terheli meg az állami költségvetést” – állítja Temesváry Zsolt, a vizsgálat vezetője. De vajon mi mindent értenek ide, ki mindenkit verünk költségekbe egy szétköltözéssel?
Még a hajléktalanok is…
Az 50-es szám főként a szociális ellátórendszer, a családsegítő intézmények, a gyermekotthonok fenntartásából, a családi pótlékok kifizetéséből, a válást kimondó bíróságok működtetéséből tevődik össze a részletezés szerint. „De ide sorolható a hajléktalanellátás, amely a krízishelyzetbe került családok átmeneti elhelyezésével együtt önmagában évi csaknem 30 milliárd forintnyi összeget emészt fel. Magának a szegénységnek a nagyobb hányada is a családok szétzilálódásában gyökerezik” – mondja a kutató, majd sajnálkozik afelett, hogy „a tartós családi konfliktusok száma továbbra sem csökken”. Ennek okai szerinte összetettek: szerepet játszik benne a létbizonytalanság, a munkanélküliség, a konfliktuskezelő képességek hiánya. „Holott a kisebb-nagyobb súrlódások elviseléséhez éppen a család által nyújtott érzelmi biztonság jelentheti a legfontosabb menedéket” – szögezte le Temesváry Zsolt.
Tetéződik a baj
| EU-konform válások Magyarországon ezer lakosra évi két-három válás jut, ami nagyjából az európai átlagnak felel meg. Az észak-európaiak gyakrabban válnak, a dél-európaiak tovább együtt maradnak. Nálunk valamelyest csökken a válások száma, ám eleve kevesebb a házasságkötés is. |
„E biztonság hiánya vezet többnyire egészségügyi, mentális zavarok kialakulásához, teljesítménycsökkenéshez, a kábítószerekhez meneküléshez – folytatódik az összefoglaló. – Mindezeknek a bajoknak a kezelése egyre növekvő költségekkel jár. Az államnak pedig már csupán anyagi megfontolásból is alapvető érdeke a társadalom alappillérét jelentő családok együtt tartása – húzta alá a szociológus. – E törekvést szolgája a többi között az oktatási rendszer korszerűsítésének néhány eleme is. Mint például az érettségi bizonyítvány feltételeként megkövetelt 50 óra közhasznú szolgálat, amely hozzásegíti a diákokat a felelősségteljes gondolkodás kialakulásához” – tette hozzá a kutató.
A felmérés várhatóan 2014-ben készül el. Kíváncsian várjuk a további eredményeket, miközben gyorsan körbenézünk, kihez mehetnénk hozzá hirtelen, illetve ha férjnél vagyunk, és netán már válófélben, hol találhatnánk egy jó párterapeutát, aki segít együtt maradni.
Közben Illés Blanka családjogász segítségével gyors számolásba kezdünk, végül is megéri-e válni – ha már anyagilag nézzük a kérdést –, és ha igen, kinek.
Mennyibe kerül egy ügyvéd?
| Egy családjogi bírónak van átlagosan kétszáz ügye egyidejűleg, ezért aztán 4-6 havonta ér rá a miénkkel foglalkozni 150 ezer forint illeték fejében, vagyis az állam vélhetően már itt ráfizet. Mi azonban rosszabbul járunk: házassági bontóper illetéke: 30 ezer, kapcsolattartás rendezése: 21 ezer forint, megegyezés a tartásdíjról: 1 évi tartásdíj 6 százaléka (két gyereknél átlagosan 72 ezer forint). Figyelem, itt megéri megegyezni, hiszen önálló kompromisszum esetén a bírósági illeték a felére csökken. Amit itt nyertünk, könnyen elveszthetjük akkor, ha vita kerekedik a gyermekelhelyezésen vagy a kapcsolattartásban, hiszen ilyenkor mindig belép a képbe a pszichológus szakértő (50 ezer forint gyerekenként és szülőként), de ha valamelyik fél már együtt él az új párjával, őt is kell vizsgálni, tehát pillanatok alatt 250 ezer forintnál járunk. Ami az ügyvédi díjakat illeti, nagyon nagy a szórás. Akad, aki már fix 50 ezer forintért levezényli a dolgot, és olyan is, aki 300 ezer forint alatt nem áll szóba velünk. Ám mivel egy családjogi ügy fordulatai nehezen kiszámíthatók, sokan óradíjjal dolgoznak; ez lehet 10 ezer, de 200 ezer forint is – bár utóbbi extra kivételnek számít. Ha vita van a vagyontárgyakon is, kompromisszumképtelenségünkért a vitás vagyon 6 százalékával fizethetünk (másfél millió forintig), és ehhez jön még az 5 százalékos „vitasarc”, vagyis a plusz ügyvédi díj. Egy tipikus vitás bontóper eltart négy-öt évig, ami alatt úgy 500-800 ezer forintos ügyvédi költség gyűlik össze. És akkor még a félbevágott hűtőről és a „nagyitól kapott műherendiről” nem is beszéltünk. Mert egy igazi jó kis szaftos válás idáig is elmegy. |
Mindent összevetve tehát a lelkieken túl eljuthatunk a sok millió forintos anyagi veszteségig (ez persze csak a kiadási oldal, az egyéni számolást igényel, hogy vajon ki mit nyer mindezzel hosszú távon). Vagyis értjük mi az „állam” fájdalmát, de egy válásért jelentős áldozatot hoznak a magánemberek is: az érzelmi szükségletek bizony itt képesek felülírni az anyagiakat. A többség nem marad benne egy rossz házasságban csak azért, mert az úgy gazdaságosabb – akár neki, akár az államnak. „6 évig tartott a válásom, 350 oldalnyi irat, több átidegeskedett éjszaka és iszonyat mennyiségű ablakon kiszórt pénz volt a mérleg. De végén csak arra tudtam, gondolni, hogy vigye a villát, az órát, mit bánom én, csak legyen már vége… – emlékezett vissza saját bontóperére Vica. – Az érdekes aztán az volt, hogy a harc annyira az életem részévé vált, hogy furcsa üresség maradt az ítélethozatal után az életemben.”
Megegyezés: a hülyének is megéri
„Olcsósítani” viszont lehet a dolgon. Legegyszerűbben úgy, hogy férj és feleség megállapodnak, és ezt közös ügyvéddel intézik. Ha annyira rugalmasak vagyunk (vagy épp törődünk a pénztárcánkkal), hogy mindenben megegyezünk peres viták nélkül, akkor már 100-150 ezer forintból megúszhatjuk a procedúrát. A bírósági illetéken és a pszichológus szakértőn nem lehet spórolni, de akinél az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az öregségi nyugdíj, az kaphat költségmentességet. Valamit azonban be lehet hozni az ügyvédi munkánál is: „Szerintem egy-két konzultáció után mindenki képes végigcsinálni egy bontópert – mondja Illés Blanka. – Egy kivétel van: a gyermekelhelyezési perek olyan bonyolultak, hogy ügyvéd nélkül nagyon kockázatos végigcsinálni egy ilyet.”
| Mindent a válásról: Olvasd a SeVeled blogot a Caféblogon! |
Ha a felek már nem szívesen állnak szóba egymással, akkor segíthet egy mediációs eljárás is. Ez is belekerül vagy 20-25 ezer forintba óránként, de megéri, még mindig jobb, mint éveket pereskedni. A legolcsóbb persze beszélgetni egymással, de sok esetben erre mondják azt a felek: semmi pénzért… Ám még egy mediátor sem áll be a repülő tányérok közé: „Ha az érzelmek túlzottan eluralkodtak, ha az egyik fél agresszív, domináns, vagy anyagilag nagyon kiszolgáltatott a másiknak, akkor a mediáció sem fog működni” – véli Illés Blanka. Ma már létezik válásterápia is – olyan, mint a párterápia, csak ennek célja a válás utáni együttműködés a gyerekek közös felnevelése érdekében; már csak miattuk is érdemes igénybe venni.
Persze a leghasznosabb mégiscsak az lett volna, ha annak idején, suli után közhasznú munkát végzünk a délutáni biliárdozás helyett…
