A történet öt és fél évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Telkiben működő Pipacsvirág Általános Iskola új igazgatót kapott.
“Az egyik vasárnapi ebédnél beszélgetni kezdtem a felnőtt gyerekeimmel arról, hogy milyen oktatási programot lehetne az angol tagozat mellett felajánlani a diákoknak – meséli Sarlós Erzsébet, a két tanítási nyelvű iskola igazgatója. – A nagyobbik fiam 12 éves kora óta sakkozott, ő vetette fel, hogy vezessük be a sakkot. Felidéztük, hogy a 4-5 óra zenei tantárgy gyakorlása mellett hogyan tudta a zeneművészeti karon ötösre teljesíteni a többi, szívének nem annyira kedves tantárgyat. Hogyan lett például egyre jobb a hosszú távú vizuális memóriája a sakknak köszönhetően. Néhány nappal később hallottam egy rádióriportot a sakk képességfejlesztő hatásairól. Elgondolkodtam. Lehet, hogy ennél jobb újítás nincs? Beszéltem a kollégáimmal, majd megszületett a döntés; bevezetjük a sakkot a nem angolos első és a harmadik osztályban.”
Sarlós Erzsébet igazgató
Az egy évvel későbbi eredmények minden várakozást felülmúltak, a tesztek alapján a sakk-logikát tanuló diákok ugyanis logikus gondolkodásban, kreativitásban és motivációban lehagyták az angol tagozatos osztály tanulóit. Mindez azért is volt nagy szó, mert a diákok között több magatartási, tanulási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló volt…
A kísérleti program tehát igazolta magát, így nem az volt kérdés, hogy kell-e folytatni ezt az utat, hanem csak az, hogy milyen változtatásokkal.
Új tantárgy születik az országban
“Azelőtt is volt sakkoktatás itthon, de mi szerettük volna valahogy összekötni a sakkot az élettel és a különféle tantárgyakkal; a matekkal, a környezettel, a rajzzal – folytatja az igazgatónő. – Úgy gondoltuk, hatékonyabb lenne, ha a logika önálló tantárgyként szerepelne a tantervben, nem a sakk részeként, mint máshol.” A következő tanévben kettéváltak a sakkfoglalkozások, sakk- és logikaórákra. Ekkorra már kész volt a kerettanterv, és közben elkészültek a munkafüzetek, a tanári kézikönyvek, valamint a tanártovábbképzéshez szükséges tanítási segédanyagok is.
Ami a dolog hivatalos részét illeti, eleinte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet együttműködő volt, úgy tűnt, a hazai pedagógusok ingyen vehetnek majd részt a hatvanórás képzésen, mindössze az oktató tanárok bérét kell kifizetni, azt pedig állja majd az állam.
Az ügy ezen az utóbbi, látszólag egyszerű és nem különösebben nagy tételen bukott el.
| Mindeközben a kormány a futball kerettantervbe emelésével 400 ezer gyereket vonna be a labdarúgás alapjainak oktatásába. Az eddigi harminc speciális kerettanterv között van még ének-zene, vállalkozói és katonai alapismeretek, de tanyapedagógia is. A sportos kerettantervek (például kajak-kenu, bringaakadémia, nemzeti lovaskultúra) többsége a HVG szerint csak papíron létezik, rendszeres foglalkozások nincsenek. |
Hazai bürokrácia
“Beadtuk a sakk-logika programunkat akkreditálásra. Ezt követően a OFI felkért minket a pedagógus-továbbképzési program kidolgozására. A programot az intézet munkatársaival közösen el is készítettük. Utána kiképeztük az oktatókat is, szintén teljesen ingyen. Először úgy volt, hogy a továbbképzéseket az OFI indítja majd el. Később úgy, hogy az Educatio Kht., ahonnan átkerült a labda az Oktatási Hivatalba. Mindennek 1,5 éve. Közben az érdeklődők száma folyamatosan nő, van olyan iskola, ahonnan az egész tantestület eljött a szakmai napunkra. Mostanra mintegy 120 tanár vár arra, hogy az általunk kiképzett 13 kollégánk megtarthassa számukra a beharangozott képzést, és az iskolájukban ők is bevezethessék végre a sakk-logika oktatást” – meséli az igazgatónő.
Valamiért az illetékesek képtelenek másfél éve eldönteni, hogy ki fogja elindítani a képzést, és kifizetni a továbbképzéseket megtartó tanárok honoráriumát.
Az igazgatónő szerint a folyamat idegőrlő. “Kitalálták, hogy szervezzük mi a továbbképzést, és kérjünk érte mi pénzt az iskoláktól. De én erre nem vagyok hajlandó, hiszen megígérték, hogy ingyenes lesz, erre számít minden intézmény és minden tanár. Összevissza küldözgetnek minket, közben semmi nem történik.”
Eddig mindent ingyen csináltunk, sokszor a saját pénzünkön utaztunk a kollégákkal vidékre, bemutató órákat tartani, de ez így nem mehet tovább.
“15 éve nem tapasztaltam ilyet!”
Szabó Andrea pedagógus egyike azoknak, akiknek ugyan angol tagozatos diákjai voltak, mégis, az eredményeket látva, szerették volna a sakkot a saját osztályukba is bevezetni. “Három éve járnak a gyerekek sakkra. Borzasztóan szeretik, játéknak fogják fel az egészet – mondja. – A feladatok alapján az is, de közben számos képességet fejleszt. Már az első év után kiderült, hogy nagyot nőtt például a gyerekek problémamegoldó képessége. Nemrég egy matematikai feladat megoldását magyaráztam nekik, a saját gondolkodásmódom, logikám szerint. Feltette a kezét egy kislány, azt mondta, ő máshogy jött rá a megoldásra. Kijött a táblához, elmagyarázta, tökéletes volt a válasza. Erre feltette a kezét még egy gyerek, hogy ő pedig egy harmadik utat talált. Kiderült, hogy az övé is jó. 15 éve tanítok, de ez a merész hozzáállás nem volt korábban tipikus. A gyerekek legtöbbször elfogadják, amit a tanár javasol, és nem törik a fejüket másik stratégián. Én ezt a változást szenzációsnak tartom.”
Szabó Andrea pedagógus
“Olyan akarok lenni, mint Barnabás!”
Andrea tele van inspiráló történetekkel. “Volt egy kisdiákunk, aki alig volt motivált a tanuláshoz, ráadásul többféle tanulási zavarral küzdött. Évet kellett ismételnie, de utána elkezdett sakkozni. Amikor Persányi Barnabás tanulónk diákolimpiát nyert sakkban, ez a kisfiú kivágta Barnabás fényképét az újságból, és feltűzte a pólójára. Megkérdeztük, miért, azt felelte, hát azért, mert olyan akar lenni, mint Barnabás. Ma már őt is versenyekre visszük.“
Amit Andrea a másodikos diákok memóriájáról mond, szinte hihetetlen, muszáj megígérni, hogy a tavaszi nyílt napon mi is megnézzük a gyerekeket.
Áll két diák, háttal a sakktáblának, és egy egész játszmát le tudnak játszani úgy, hogy fejben tartják az összes lépést.
A pedagógus szerint a program nekik, tanítóknak is hatalmas segítséget jelent. “Nagy a nyomás rajtunk, mert sok a különböző nehézségekkel küzdő diák, miközben kevés a fejlesztő pedagógus. A sakk-logika programmal kaptunk egy módszert, ami segít a felzárkóztatásban és segít a tehetséggondozásban is. Érdekes, hogy először nem azok tűnnek ki, akik jó tanulók, hanem azok, akik fejlesztésre szorulnak. Őszintén remélem, hogy a program minél több iskolába el fog jutni.”
|
A mérések alapján a sakkozó és nem sakkozó diákok közötti különbségek közül a legnagyobb eltérést a vizuális, hosszú távú memória mutatja. Ezen kívül a sakkozó gyerekek ezeken a területeken teljesítenek jobban:
|
“Angliának ez a program kell!”
A véletleneknek köszönhetően egy éve tudomást szerzett a programról néhány külföldi szakember is. “Hihetetlen az érdeklődés, különösen mivel a mi programunk a logika részt külön egységként kezeli” – mondja Sarlós Erzsébet, aki ma már rendszeresen tart előadásokat nemzetközi konferenciákon. John Foley, Malcolm Pein és Stefan Loeffler az iskolai sakkoktatás három “atyja” is érdeklődik a magyar tanterv iránt. “Angliának ez kell” – írta John Foley Erzsébetnek, de nem csak ő. Érdeklődnek a dánok, az osztrákok, a szlovákok, a lengyelek, sőt még Kanada, Törökország és Szingapúr is.
A telki igazgatónőt nemrég beválasztották egy héttagú nemzetközi csapatba, mely a nemzetközi tanárképzés kidolgozására hivatott.
Érzésem szerint külföldön előbb fog elindulni a tanárképzés, mint itthon, Magyarországon.”
A telki iskola egyik diákja nemrég európai sakkbajnok lett. Az iskola diákjai a megyei diákolimpián csapatban is, egyéniben is szinte az összes érmet elhozták. Közben egy enyhén értelmi fogyatékos kislány, fél év sakkozás után, lejátszott egy komplett sakkpartit.
Eredmények ide-oda, az Oktatási Hivatal számára a jelek szerint még mindig kérdés, megérdemli-e a program a támogatást.
Mindenesetre a telki tanárok egy nemzetközi piacra szánt sakkoktató program fejlesztőivel közösen kidolgozták a program angol nyelvű változatát is, így az iskola angol tagozatos diákjai – Magyarországon először – szeptembertől angolul tanulhatják a sakkot és a logikát.
(Természetesen mind az Oktatási Hivatal, mind az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetőségének feltettük a kérdést: tervezik-e a tanári továbbképzések finanszírozását a közel jövőben. Amint válaszolnak, azonnal frissítjük a cikkünket.)
|
Szakemberek szerint az a tananyagmennyiség, amit ma meg kell tanulnia Magyarországon egy gyereknek, élesen szemben áll a szintén hazai, kompetenciaalapú felvételi rendszerrel. A telki iskola által feltalált sakk-logika program eszköz lehet arra, hogy fejlődjenek a gyerekek képességei. A szülők és tanárok a MOZAIK Kiadónál érdeklődhetnek a tankönyvcsomag magyar és angol nyelvű változata, valamint a tanári kézikönyv iránt. A Pipacsvirág Általános Iskola 2016. március 5-én tartja következő (ingyenes) szakmai nyílt napját, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Regisztrálni a pipacschess@gmail.com e-mail címen lehet. |
UPDATE:
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kérdéseinkre az alábbi választ küldte:
“A SAKKHATÁS Játékkal, sakkal, logikusan – A Sakk-logika nevelés és oktatás a gyakorlatban című akkreditált pedagógus-továbbképzés alapítója az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), a képzést a telki Pipacsvirág Általános Iskola munkatársainak bevonásával fejlesztette az Intézet. A Pedagógusképzés támogatása című projekt (TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001) keretében a képzések megvalósításához megfelelő számú képzőt készített fel az OFI.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az Oktatási Hivatallal folyamatosan egyeztet a SAKKHATÁS Játékkal, sakkal, logikusan – A Sakk-logika nevelés és oktatás a gyakorlatban című képzés indítási jogának átadásáról – melyhez Sarlós Erzsébet igazgató asszony belegyezését adta –, a folyamat előrehaladásáról, mint eddig is, ezt követően is folyamatosan tájékoztatja igazgató asszonyt. Az indítási jog átadását követően a továbbképzést az Oktatási Hivatal fogja megszervezni az érdeklődő pedagógusok számára.”
