Nem a csok, a meddőségi vizsgálatok több támogatása segíthetne

“Mindig is kételyeim voltak, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény elsősorban demográfiai intézkedés-e” – mondta a hvg.hu-nak Kapitány Balázs demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Szerinte a csok hatásait politikailag és gazdaságélénkítés szempontjából ugyanannyira indokolt vizsgálni, mint demográfiailag.

Kik a fő kedvezményezettek?

Azok, akiknek már megvan a három gyerekük, nekik ugyanis nem kell semmilyen feltételt bevállalniuk. Ha az lenne a cél, hogy növekedjen a születésszám, akkor a jövőben születendő gyerekek után kellene adni a támogatást. A nagycsaládoknál így nincs ösztönző szerepe a csoknak. A mobilitást viszont növelheti, jöhetnek határon túli magyarok, illetve hazacsábíthat külföldre vándorolt magyarokat is. Az ingázók száma is megnövekedhet, mert a család, ha megkapja a saját lakást, akkor ott marad, de azt nem lehet tudni, hogy a szülőknek lesz-e munkájuk, ezért többen választhatják a későbbiekben az ingázást. Kapitány Balázs a csok esetleges demográfiai szempontja szerint négy csoportra osztaná azokat, akik reprodukcióképesek:

• akik biztosan terveznek gyerekeket
• akik valószínűleg a jövőben terveznének gyerekeket
• akik lakáshelyzetük miatt vállalnának a csok reményében gyerekeket
• akik új lakást akarnak, és ezért még gyereket is vállalnának

A demográfusok szerint olyan családpolitikát érdemes megvalósítani, ami a tervezett gyerekek születését támogatja. Magyarországon sokan szeretnének gyereket, de addig halasztják, amíg végül lemondanak róla. Míg Hollandiában a tervezett babák 80 százaléka meg is születik, addig itthon csak a 40 százalék jön világra. Fontos lenne tehát kideríteni, hogy mi akadályozza ezeket a családokat abban, hogy valóra váltsák terveiket. És jó lenne tudni, hogy a lakáshelyzet közrejátszik-e a párok döntésében.

A kutatásokból az derül ki, hogy a mindenképpen gyereket tervezők között a fő félelem a partnerkapcsolat vagy a vagyoni helyzet megromlása, valamint a meddőségi és más egészségügyi gondok. 

Egyre nagyobb azoknak a száma, akiknek nem jön össze a gyerek, de azt nem tudjuk pontosan, hogy hányan küzdenek ezzel, hiszen nem mindenki megy orvoshoz. Arra kéne szakpolitikát alapozni a szakértő szerint, hogy a meddőségi vizsgálat és kezelés ne legyen olyan nehézkes és költséges, mint ma.

Kapitány szerint azokban a családokban születhet leginkább “csokgyerek“, amelyek nem terveztek több gyereket, de a csok hatására most mégis belemennének. Ide akár 200 ezer család is tartozhat, de csak ennek a töredékénél lesz valóban harmadik gyerek – mondta el Kapitány Balázs demográfus a hvg.hu-nak. Mégpedig azért, mert sokszor ezekben a családokban az anyukák már idősebbek, így kicsúszhatnak az időből.

A kormány kizárja a csokból a szegényebbek egy részét, akik magasabb reprodukciós mutatókkal rendelkeznek. A három gyermek után 3,5 millió forintot juttató szocpol-rendszerben sokan csak a támogatás miatt vállalták be a gyerekeket fiatalon, rossz anyagi körülmények között élve, amit most el kellene kerülni. Emiatt Kapitány szerint jónak tűnik a legalább fél év folyamatos munkaviszony mint előfeltétel.

Ilyen szerteágazó szempontok mellett jó lett volna, ha az intézkedés következményeit a kormány megpróbálná előre modellezni.  A törvényhozásnak rögtön az indulás után módosítania kellett a csokot, részletes demográfiai hatástanulmány tehát aligha készült. A demográfus elemzése alapján a csoknak lehet ugyan népesedési hozadéka, de nem tud demográfiai fordulatot okozni.

Itt olvashatsz többet a csokról: 

• Csok 2016: ezek a legfontosabb változások
• Csok: jelentősen drágulhatnak a készházak
• Csok: külföldiek is felvehetik a 10+10 milliós támogatást