Ikreket kutatnak a magyar orvosikrek

“Előfordult már olyan, hogy egy kórházban, de különböző osztályokon dolgoztunk, elvégeztem a vizsgálatot a páciensen, aztán átküldtem Dávidhoz, aki megkérdezte, hogy doktor úr, hogyan tudott ideérni előttem, hát ott hagytam a vizsgálóban!” – mondja mosolyogva Dr. Tárnoki Ádám és valóban, a hasonlóság olyan mértékű, hogy egyáltalán nem csodálkozom a történeten.

Dr. Tárnoki Ádám Domonkos (b.) és Dr. Tárnoki Dávid László (j.) (Fotó: Andersen Dávid)

Persze ez nem meglepő, hiszen egypetéjű ikrekről van szó. Az már szokatlanabb, hogy mindketten orvosként dolgoznak, ráadásul, radiológusként azonos szakterületen teszik ezt. “Édesanyánk háziorvos és üzemorvos, még a gimi idején sokszor segítettünk neki asszisztensként – meséli Ádám. – Aztán eljött az idő, amikor el kellett dönteni, hogy mit szeretnénk dolgozni. Édesapánk villamos üzemmérnök, ő azt szerette volna, ha Dávid az ő nyomdokaiba lép, mert neki jobban feküdt ez a terület, végül mindketten beadtuk az orvosira és mérnök-informatikusi szakra is felvételiztünk. Végül az orvosi vonal nyert.”

Küldtek már pácienst egymáshoz (Fotó: Andersen Dávid)

Igyekszem uralkodni magamon, de a hasonlóság olyan mértékű, hogy nem tudom kihagyni a kérdést, vajon az orvosi egyetemen kihasználták-e, hogy szinte egymás tükörképei és vizsgáztak-e egymás helyett.

“Ilyenre azért nem volt példa, de sokszor mentünk együtt vizsgázni – mondja a valamivel hallgatagabb Dávid. –  Az volt a legnagyobb előny, hogy a drága könyvekből nem kellett két példányt vásárolni. Sokat tanultunk együtt.”

Az ikrek mindketten az általános orvosi kart végezték el, mindketten a radiológia szakirányt választották, igaz, a PhD-dolgozatukat más területen szerezték: Ádám a kardiovaszkuláris, Dávid a légzőrendszeri vizsgálatokra specializálódott. 2013-ban, egyszerre szakvizsgáztak.

“Egy napon volt a PhD -védésünk is, Falus András professzornál, ő mondta, hogy innentől azt várja, hogy mikor jönnek majd az első hármasikrek PhD-védésre” – teszi hozzá nevetve Ádám.

Munkában a rendszerváltás utáni hazai ikerkutatás úttörői (Fotó: Andersen Dávid

Az ikerdoktorok emellett tudományos szempontból rendkívül értékes ikerkutatásokkal foglalkoznak. Az egypetéjű ikrek genetikai állománya közel 100 százalékban azonos (a kétpetéjű ikreknél ez az arány körülbelül 50%). Az ikervizsgálat lényege, hogy egy adott vizsgálatot elvégeznek egy-, és kétpetéjű ikreken. Ha az előbbi alanyoknál nagyon hasonló, míg a kétpetéjű ikreknél eltérő eredmények jönnek ki, ebből lehet következtetni arra, hogy az adott tünet vagy betegség öröklődik-e.

 “Az egypetéjű ikreknél minél nagyobb a hasonlóság, annál valószínűbb, hogy örökletes betegségről vagy tünetről van szó – mondja Ádám. – Ha a két csoportnál közel azonos eredmények jönnek ki, akkor valószínű, hogy a környezeti tényezők, például a légszennyezés okozza az elváltozást. Ha a kétpetéjű ikreknél találunk nagyobb hasonlóságot, az  olyan egyéni tényezőkre vezethető vissza, mint a dohányzás, vagy egyéb életmóddal kapcsolatos faktorok.”
Vannak olyan, elsőre nem egyértelmű összefüggések is, amelyek a laikus számára teljesen eltérő szervezeti működéshez kapcsolódnak, ám ikervizsgálatokkal kimutatható az összefüggés: ilyen például a légzésfunkció és az erek rugalmassága.

Egy napon volt a PhD-védésük is (Fotó: Andersen Dávid)

“Tudományos szempontból ennél is érdekesebb, ha diszkordáns egypetéjű ikrekről van szó – magyarázza Ádám. – Ez annyit jelent, hogy például az ikerpár egyik tagjánál krónikus betegséget diagnosztizálnak, míg a másik egészséges marad. Mivel az egypetéjű ikrek génállománya közel azonos, ezért nagyon szépen összehasonlítható kettőjük DNS-e. Előfordul olyan is, hogy a diszkordáns iker elhízik, míg a másik csontsovány marad, pedig a testsúly és az ezzel összefüggő tényezők, például a testtömeg-index (BMI) 70-90 százalékban örökletes. Ilyenkor meg kell nézni, hogy milyen életmódbeli különbségek és milyen egyéb környezeti tényezők befolyásolhatják, változtathatják a DNS-t.”

Ez utóbbi terület az elmúlt 10 évben pörgött fel igazán. Az úgynevezett epigenetikai kutatások az öröklődés olyan formáit vizsgálják, amelyek nem járnak együtt a DNS szekvencia megváltozásával. Az ilyen vizsgálatok például arra is keresik a választ, hogy a szülőket érő környezeti tényezők hogyan befolyásolják az utódok génkifejeződését.

“Nagyon pici dolgok okozhatnak nagyon jelentős elváltozásokat, olyanok, mint a stressz, a táplálkozás, a dohányzás, de akár a környezetváltozás is komoly befolyásoló tényező lehet” – magyarázza Dávid.

“De például létezik olyan is, hogy egy ikerpár egyik tagja skizofréniára diszkordáns, ami azért rendkívül érdekes, mert a skizofrénia öröklődése igen erősen genetikai hátterű” – teszi hozzá Ádám.

1000 ikerpárnál jár a magyar ikerregiszter

 “Minden 75. szülésre jut egy iker, vagyis Magyarországon az évi 90 000 szülésből körülbelül 1500 iker születik” – mondja Ádám. “A megoszlás kétharmad-egyharmad, a kétpetéjű ikrek javára” – teszi hozzá Dávid. Az ikerszülések esélyét többféle tényező növeli, a mesterséges megtermékenyítés, bizonyos fogamzásgátlók használata, de a táplálkozás is: a tejfogyasztás növeli, míg a vegetáriánus étrend csökkenti az esélyét.

“De az is számít, hogy az anya maga is iker-e, egy kétpetéjű iker édesanyának 1:17-hez az esélye, hogy ikreket szüljön” – folytatja Dávid. – De a folsav fogyasztása is növeli az esélyt, illetve az anyai életkor is befolyásoló tényező: 30-35 éves kor között megnő az ikerszülés esélye, 37 év fölött viszont újra csökkenni kezd.”

Az árulkodó jel: az anyajegyről különböztethetőek meg az ikrek (Fotó: Andersen Dávid)

Az ikerszülések száma az elmúlt évtizedekben valamelyest növekedett, ez a 70-es, 80-as évek táján megjelenő mesterséges megtermékenyítéssel áll összefüggésben, illetve azzal, hogy a nők ma már jellemzően idősebb korukban szülnek, ezek a tényezők mind hozzájárulnak a gyakoribb ikerszüléshez.

Mint látható, az egy-, és kétpetéjű ikrek vizsgálata rendkívül értékes tudományos eredményeket hozhat, ezért a legtöbb országban létezik ikerregiszter, amelyben számon tartják és szükség esetén igénybe veszik az ikrek segítségét az ilyen fajta vizsgálatokhoz. Ádámot és Dávidot 2006-2007 között kezdte el foglalkoztatni egy magyar ikerregiszter felállításának gondolata. A projekthez sikerült megnyerniük a Dr. Czeizel Endrével is együtt dolgozó Dr. Métneki Júlia támogatását, aki maga is egypetéjű iker, az “Ikrek könyve” című alkotás szerzője. Hozzájuk csatlakozott Dr. Littvay Levente statisztikus, aki a tudományos elemzésekben vesz részt, illetve a szintén iker Melicher Dóra, aki a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán szerzett diplomája után felvételizett a Semmelweis Egyetem általános orvosi karára, ahol molekuláris genetikával és természetesen ikerkutatásokkal foglalkozik.

Az iker-doktorok szeretettel várják az ikrek jelentkezését a magyar ikerregiszterben (Fotó: Andersen Dávid)

Volt korábban önkéntes ikerregiszter, de a rendszerváltás után nem foglalkoztak vele, így az ikerkutatás átmenetileg abbamaradt Magyarországon. Tárnokiék próbálták felkeresni az abban a regiszterben is szereplő ikreket, hogy megpróbálják őket is felvenni az általuk alapított önkéntes adatbázisba, amelyben jelenleg mintegy 1000 ikerpár szerepel.

“Eddig önkéntes volt a regisztráció, most azon dolgozunk, hogy legyen egy populációs alapú regiszter – magyarázza Ádám. – Az önkéntes modell ugyanis akár hátráltató tényező is lehet, mert aki oda jelentkezik, már eleve érdeklődik a kutatás, a tudományok iránt, ez viszont bizonyos kutatásokban hátrányos tényező. Azt szeretnénk elérni, hogy megkapjuk az országban élő ikerpárok lakcímét, akiket ezután postán tudnánk értesíteni és megkérni, hogy regisztráljanak hozzánk. Persze ez nem olyan egyszerű, most éppen az adatvédelmi biztos és az egyetemi jogászok dolgoznak ennek a jogi keretein. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy jelenleg úgy 100 ezer 18 év feletti és összesen olyan 130 ezer ikerpár él Magyarországon. Őket szeretnénk megkeresni, 30-40 százalékos válaszadási arányban bízunk, azzal már igazán jól tudnánk epigenetikai vizsgálatokat végezni.“

Tárnokiék szervezete csatlakozott az ikerregiszterek nemzetközi szövetségéhez, az International Network of Twin Registries-hez, amelynek tagjai évente rendszeres konferenciákon találkoznak. 2015-ben Oszakában, egy évvel előtte éppen Budapesten tartották a nagy eseményt.

“Nagyon kevesen foglalkoznak ilyen kutatásokkal világszerte, ezért az ilyen konferenciákon szinte mindenki ismer mindenkit – mondja Ádám. – Gyakori a közös munka is, legutóbb például az ausztrálok kerestek autizmusra diszkordáns ikreket, mert náluk csak néhány ilyen ikerpárt ismernek, abból pedig nem lehet színvonalas tudományos cikket írni. Kelet-Európában pedig egyáltalán nincsenek regiszterek, a miénk különlegességnek számít. Nagyon várják is a külföldi szakértők, például Japánból is jeleztek már, hogy nagyon szeretnének velünk együtt dolgozni, őket az öngyilkosságérdekli, és azért kíváncsiak a magyarokra, mert náluk is, meg nálunk is nagyon magas az öngyilkossági hajlam.”

Az a bizonyos ikerkapocs

A tudományos témák után arról kérdezem Ádámot és Dávidot, hogy mennyi alapja van az ikrek között létező, már-már természetfeletti kapcsolatnak. Nevetve cáfolják ennek létezését.

“Nancy Segal nagyon híres amerikai ikerpszichológus – egyébként nagyon szereti a magyarokat (és az unicumot) – vizsgálta az ikrek közti kapcsolatot” – mondja Ádám. “Bár tudományosan megalapozott dolgokat ő sem talált, de azt mondta, hogy valaminek csak kell lennie, ha már ennyi történet van arról, hogy például az egyik ikerpár már akkor megérzi, hogy a másik keresni fogja, mielőtt megcsörren a telefonja.”

“Persze, ennek nincs tudományos háttere, illetve ugyanez megfigyelhető nagyon szoros kapcsolatban élő embereknél, testvéreknél, vagy pároknál, csak annak nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget” – teszi hozzá Dávid.

“Különböző helyeken előadást tartva mi is cáfoltuk ennek létezését, amikor az ott jelenlévő ikerpárok közül többen is mondták, hogy ez nem igaz, velük többször is előfordult ilyesmi” – fejezi be a gondolatot Ádám.

Ezen a ponton felteszem a kérdést, hogy a két doktor előre egyeztette-e az aznapi öltözködését, mivel mindketten csíkos inget és ugyanolyan márkájú kockás pulóvert viselnek. Ők maguk is rácsodálkoznak a dologra, mivel addig fel sem tűnt nekik, mint kiderül, aznap korábban nem találkoztak és nem is beszéltek, Dávid a kórházban dolgozott, Ádám pedig a magánrendelőben és csupán érkezésem előtt nem sokkal vette fel ugyanazt a ruhát, amit Dávid reggel kiválasztott.

“Nancy Segal egyébként a szétválasztott ikrek pszichológiájával is foglalkozik – folytatja Ádám. – Nagyon érdekes történetei vannak, az egyik legizgalmasabb két bolíviai ikerpárról szól, akiket születéskor összekevertek. Vagyis, az első ikerpár egyik tagját és a második ikerpár egyik tagját vitték haza a szülők és ugyanígy, a másik ikerpár szüleihez is egy ilyen “vegyes” felállás jutott. Később úgy derült ki a hiba, hogy az egyik, üzletemberként dolgozó iker kollégája meglepődve észlelte, hogy kerül kollégája a fűszeres üzletbe. Kiderült, hogy ikertestvérével találkozott.. Az ikertestvérek így több mint két évtized után találkoztak újra egymással.”

Mindenkinek van ikertestvére?

Egy közszájon forgó mondás szerint mindenkinek van a világban valahol egy ikertestvére, és valóban, kérdezzen csak körbe bárki az ismerősei között, tucatnyi példát fog hallani, hogy ki látott már rá, vagy valamelyik ismerősére megszólalásig hasonlító embert külföldi nyaralásán, vagy éppen a villamoson. Személyes tapasztalatom a témában egy pécsi egyetemi bál, ahol a jelenlévők közül többen is felfigyeltek két fiatalemberre, akik mintha egymás tükörképei lettek volna, annak ellenére, hogy jól láthatóan különböző társaságok tagjai voltak. Az este folyamán a két ember be lett mutatva egymásnak, percekig döbbenten nézték egymást, mint kiderült, egyikük Debrecenben, a másik Pécsen él, és soha nem találkoztak korábban. De az NLCafé olvasói is emlékezhetnek annak a két lánynak a történetére, akik ikrek lehetnének, pedig az egyetem előtt sosem találkoztak.

“Erre a jelenségre nincs tudományos magyarázat, ez tényleg véletlen” – mondja Ádám. Vagyis, ez annyit jelent, hogy a “véletlen” ikerpárok esetében “kijön a génlottó”. Francois Brunelle francia fotós kifejezetten ennek szentelte egy fotósorozatát, amelyen egymásra kísértetiesen hasonlító idegeneket mutat be.

Ha önnek van ikertestvére, vagy ismer ikreket, segítse a kutatói munkát azzal, hogy megosztja velük ezt a cikket és felhívja a figyelmüket a www.ikrek.hu oldalon elérhető magyar ikerregiszterre!

További cikkek ikrekről az NLCafén:

• Két testben egy lélek – mit tanulhatunk az ikrektől?
• Lehet, hogy volt egy ikertestvéred?
• Könnyfakasztó videó: 80 év után talált egymásra az ikerpár