Csak havi 300 euró “zsebpénzt” szeretett volna kapni apjától rendszeresen egy 23 éves spanyol nő, de a bíróság nem kötelezte erre az apát, hiszen meglátása szerint a lány egyszerűen lusta ahhoz, hogy eltartsa magát.
A bíróság az ítéletben emlékeztetett arra, hogy a nő nem fejezte be középiskolai tanulmányait, de szüleitől pénzt kapott arra, hogy IT-tanfolyamokra járjon, amelyeket szintén nem fejezett be. A bíró szerint a szülők nem tartoznak felelősséggel azért, ha a gyermekük egyszerűen lusta, és meg sem kísérel a saját lábára állni.
Nem az első fecske
Tavaly Katalóniában fordult elő egy hasonló eset, amikor egy 19 éves fiú szüleit mentette fel egy bíróság a támogatási kötelezettség alól, mivel a lusta gyerek sem tanulni, sem dolgozni nem volt hajlandó. Persze nem volt ez mindig így: korábban inkább az volt a jellemző, hogy a szülőket arra kötelezték, hogy gyerekeiket anyagi függetlenségük megteremtéséig, akár a harmincas éveikig is támogassák anyagilag.
Mindennek a gazdasági válság vetett véget, azóta a 30 éven aluliak körében 43 százalékos a munkanélküliség, így a fiatalok tanulmányaik befejezése után is még jó ideig a szüleik anyagi támogatására szorulnak.
A BBC News riportja szerint a spanyol szülők egyre gyakrabban kérnek jogi segítséget “élősködő” gyermekeik miatt. Az esetek többségében azonban a gyerekek javára dönt a bíróság. Galíciában egy 33 éves, egészséges, mesterdiplomás nő apját arra kötelezték, hogy havi 450 euróval (140 ezer forinttal) támogassa lányát, amíg nem talál megfelelő munkát. Az ítélet nem határozta meg, hogy a nőnek meddig kell munkát találnia, tehát akár egész életében is kaphatja a szülői apanázst.
A statisztikai adatok szerint a spanyol fiatalok átlagosan 29 éves korukban hagyják el a családi otthont. Összehasonlításként: a svéd fiatalok átlagosan kilenc évvel korábban állnak a saját lábukra.
