Ha nyári szünet, akkor táboroztatás
Antal Klára majdnem 25 éve tanít egy budapesti általános iskolában, és rajong a munkájáért. Mindig alsó tagozaton dolgozott, és folyamatosan képzi magát. “Úgy tűnhet, hogy hosszú a nyári szünetünk, de június végéig bejárunk az iskolába: lezárjuk, elemezzük az évet, beszámolókat írunk, rendbe tesszük a termeket. Augusztus 20. után már újra az iskolában vagyunk, megtartjuk az alakuló értekezletet, és megtörténik a tantárgyfelosztás: ki melyik osztályban, milyen tantárgyakat, hány órában tanít majd. Elkészítjük az órarendet és a tanítási év rendjét, hogy mikor mi várható az év során. Tanmenetet írunk – ez a tananyag órákra lebontott vázlata –, próbálunk az évnyitóra a fellépő gyerekekkel, az újonnan érkezők fogadására pedig ajándékkal készülünk. Már egy hete tudom, mivel várom őket szeptemberben, hamarosan elkezdem gyártani” – sorolja Klára a feladatokat.
Ám a pedagógus beosztható a nyári szünetben is, például a kerületi napközibe és egyéb táborokba is – nálunk ilyen Szántódon van.
Ez csak egy része annak a munkának, ami akkor zajlik, amikor gyerekek már vagy még nincsenek az iskolában. A tanév alatt az órákon kívül is rengeteg feladat várja a tanárokat – a füzetek és dolgozatok javítása csupán alapfeladat. “Az alsós tanító tízóraiztat, testnevelés órára öltöztet, beszélget, irányít, délben ebédeltet, ha kell. Minden héten egyórás értekezleten beszéljük meg a feladatokat, tantestületi értekezlet kéthetente van. Felkészítjük a gyerekeket a tanulmányi versenyekre, megtartjuk a házi fordulókat, a nyertesekkel a kerületi versenyre is gyakorlunk. Korrepetáljuk a gyengébben haladókat, és saját feladatlapokat állítunk össze. Az órára való felkészülés nem azt jelenti, hogy leírom: 23+5=…. – hanem órákig keresgélek jópofa feladatokat a neten. Nálunk a szülő bármikor kérhet fogadóórát, akár reggel fél 8-kor is, a kötelező fogadóórákon és szülői értekezleteken kívül. És van egésznapozás is, ami olykor hétvégére esik, például az iskolai fesztivál idején.”
Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)
Teljes pihenésre egy hónap jut
Biológia-technika szakos tanárként dolgozik 28 éve Balassagyarmat egyik iskolájában Pintérné Péter Nóra, aki nemcsak a felsősöket tanítja, de osztályfőnök és a munkaközösség vezetője is.
“Teljes pihenésre egy hónap jut, a tanév zárása még július elején is tart. A kezdés sem augusztus 21-ével történik, már előtte rá kell készülni az újabb tanévre, a tervezés folyamatos. Osztályfőnökként igyekszem felkészülni a következő tanév feladataira, tartom a kapcsolatot a tanítványaimmal. Szaktanárként segédanyagok készítek ilyenkor, és igyekszem naprakész maradni. Munkaközösség-vezetőként átfogóbb feladattervezés történik a nyáron, mindig az motoszkál a fejemben mit csinálnék másképp, jobban…” – meséli Nóra.
A tanév közbeni teendők is bőven kitöltik a napi nyolcórás munkaidőt, nem túlzás azt állítani, hogy napi szinten túlórázik. “Mindig felkészülök, külön anyagokat készítek, hogy érdekesebb és eredményesebb legyen az órám. De a tanulói kiselőadások előkészítése és értékelése is tanórán kívül történik. Aztán ott van még a tehetséggondozás, az ügyelet, az adminisztráció, a szertárrendezés.
Heti 22-26 tanórám van, és az egyéb tevékenységek is nagyjából ennyit tesznek ki.
Nóra mégis találkozik furcsa megnyilvánulásokkal, a saját környezetében is. “Van, aki úgy gondolja, hogy a tanár nem dolgozik eleget, de olyan is, akinek már más a véleménye. Én hivatásként élem meg a pedagógiát, meghatározza a napjaimat, legyen tél vagy nyár, iskolában vagy azon kívül. Ezért sok ismerősöm a nyári szabadságot nekem megérdemelt pihenésnek ítéli.”
19 éve dolgozik a váci gimnáziumban Kozma Edit, akinek a tanév végével a június még a szóbeli érettségikkel folytatódik. “Sokszor két bizottságban kell helytállni, és feleltetni a diákokat a 36 fokos hőségben, mert a légkondi luxusnak számít. Ha kinyitjuk az ablakot, halljuk a vonatokat… Aki nem érettségiztet, az bizonyítványt ír – ez minimum két napot kitölt, és nem illik hibázni. A statisztikát bármikor kérhetik a vezetőségtől, naprakésznek kell lennie.”
Edit iskolájában nincs táboroztatás – kivéve a gólyatábort –, tanulmányi utak viszont vannak. Ez nyolc nap folyamatos, 24 órás ügyeletet jelent. “Szokásom, hogy a diákoktól visszajelzést kérek a tanításommal, tananyaggal, terveikkel kapcsolatban. Ezeket csak nyáron van időm megnézni. Ősszel kell leadnom a portfóliómat, hogy pedagógus II. fokozatba léphessek, ezen is csak most tudok dolgozni. Évközben a nagytanáriban kb. 40-en vagyunk, kicsi az íróasztal, állandó a zaj, és a szakkönyvek nagy része csak az otthoni polcomon fér el, így a készülés, feladatgyártás, javítások otthonra maradnak.”
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A tanárságot nyáron sem lehet kikapcsolani
Angolt tanít a 41 éves Lindner Zsuzsa a budapesti Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnáziumban. “A középiskolákban is értekezletekkel indul az év augusztus második felében, és ilyenkor vannak a pótvizsgák is. A végtelenségig lehetne sorolni a feladatokat, és nagyon változó, hogy mennyi időt vesznek igénybe. A magyartanár év közben folyton esszét javít, amit a testnevelés tanár nem csinál, ő viszont sportversenyen van a gyerekekkel.”
De mi a helyzet a nyárral?
Volt, hogy 5-6 napos, 80-100 fős nyelvi táborokat szerveztünk önkéntes alapon, fizetést senki nem kapott érte, bár saját költségünk sem volt.
Kötelező szakmai továbbképzéseken is részt kell vennünk, ezt évközben nehéz beilleszteni, de a krediteknek meg kell lennie. Ha valaki új pozícióba kerül, mondjuk általános iskolából egy gimnáziumba megy tanítani, a tankönyvekkel, feladatokkal előre meg kell ismerkednie.”
Vannak olyan dolgok, amik nem kötődnek az iskolához, később mégis hasznosnak bizonyulnak. “Ha Londonba utazom a vakáció alatt, azon jár az agyam, milyen anyagokat, ötleteket tudok majd felhasználni az iskolában. A legtöbb tanár agya nem tudja kikapcsolni a tanárságot még nyáron sem. Szakmai ártalom, de mindig arra gondolunk, ezzel vagy azzal mit lehet a suliban kezdeni. Gyűjtögető életmódot folytatunk, mindent összeszedünk, hátha jó lesz valamire. Az egész éves leterheltség mellett ez a pár hét nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fel tudjunk töltődni. Aki folyamatosan gyerekekkel-emberekkel foglalkozik, tudja: ha lelkiismeretesen teszi a dolgát, egy idő után telítődik az agya-lelke, és iszonyú fontos, hogy legyen egy hosszabb időszak, amikor ki tud kapcsolni, le tud ereszteni. Csak így lehet elkerülni a gyors kiégést.”
