A karácsony a megnyugvásról is szól: Jézus Krisztus születése mellett az emberi szeretetet ünnepeljük ezen a napon. Mégis decemberben igyekszünk fejvesztve rohangálni minden után, ami tulajdonképp nem is annyira fontos. Összeveszünk minden élőlénnyel, eladósodunk az ajándékkupacokon roskadozva, és a végkimerültségig hajszoljuk magunkat. Hogy miért? Azt már magunk sem tudjuk. Az évek során rájöttem: bizony nem kell a tökéletességre törekedni ilyenkor sem, nem kell másoknak megfelelnünk, vagy elvesznünk a részletek örvénylő tengerében.
Hangsúlyos ez a néhány nap, de végtére is ugyanolyan hétköznapok, akár a többi. Hétköznapok, amiket ünnepi ruhába öltöztetünk, amiket feldíszítünk. Egy átlagos vasárnap kicsinosítva vagy egy szokásos hétfő, amibe varázslatot csempészünk.
Három kisgyerek dolgozó anyukájaként gyakorlatilag sosincs megállás, mégis ha betartok néhány, saját magamnak receptre felírt szabályt, simán tölthetjük a karácsonyt stresszmentesen, mindenféle idegeskedés nélkül. A hamar sötétedés, az egész éves hajtás miatt én is jobban elfáradok december végére, és akkor még nincsenek becsomagolva az ajándékok, nem úszkál a ponty a kádunkban, és meg sem beszéltük, kik jönnek hozzánk, mi hova megyünk. És mikor. Számtalan okom lenne arra, hogy megőrüljek a karácsony miatt, ám most mégis megpróbálom nektek bebizonyítani, miért is nem kell ünnepi rángógörcsökkel a pszichiátriára rohannunk szenteste.
Nekem a karácsony már augusztus végén indul.
Ekkor kezdem megőrjíteni a családom azzal, hogy naponta megkérdezem: mi legyen a karácsonyi menü? Anyaként jó előre gondolkodni, biztonságot ad a tervezés, és hát nagyon szeretjük ezt az ünnepet. Novembertől már csak karácsonyi dalok szólnak az autónkban, és minden este gondosan felkapcsolom az összes szobába kitett karácsonyi fényt. Aztán jól ott is hagyom, így nálunk nyáron is mindig pislákol valami az ablakokban. Hozzánk az Angyalka jön, így a gyerekek neki rajzolják le, mit szeretnének, s már december elején megírjuk az ilyenkor szokásos, hangulatos képeslapjainkat. Az apró figyelmesség, a karácsonyi gondoskodás elmaradhatatlan kelléke az ünnepnek. Amit elhagyhatunk, az a pánikroham, az anyázás és a fogcsikorgatás. Íme néhány tipp, ami segíthet abban, hogy ne őrüljetek meg decemberben! Nekem így sikerül minden évben:
- Próbálom jó előre beszerezni az ajándékokat: év közben, születésnapokkor, húsvétkor vagy egy-egy bevásárlás alkalmával eldugok a bevásárlókocsimba néhány akciós slágerajándékot. A spéci kukásautó, a sellők vagy a mesekönyv nálunk tuti biztos nem megy ki a divatból karácsonyig. Hol máshol gyűjthetném a dugimeglepiket, mint a férjem gardróbjában? Az enyémben úgysincs soha hely. Decemberre megtelik egy egész polc, így szentestére már tényleg csak egy-két dolgot kell beszereznem. Időbeosztás – pipa.
- Két alig háromévesnél és egy ötévesnél még nem számít a címke: az idei álomajándékok egy részét használtan szereztem be, több okból is. A kívánságlistákon igen spéci tételek szerepeltek, valamit újonnan meg sem kaptam volna. Rengeteget lehet spórolni egy-egy használt terméken, volt, amit 5-6 ezer forinttal olcsóbban vettem meg. Ez három gyereknél egyáltalán nem mindegy. Érdemes a külföldi oldalakat is böngészni, mert sok esetben egy játékon több ezer forintot is megfoghatunk. Ebben az esetben számoljunk a hosszas szállítási idővel! Pénztárcakímélés – pipa.
- Sosem a konyhában töltöm az ünnepeket: fontos, hogy ezeken a napokon mit eszünk, s hogy mivel készülünk a vendégeinknek, de nem minden. A közös mézeskalácssütés elmaradhatatlan, ahogyan a bejgli és a halászlé is, amiket egyszerűen egy kipróbált helyről rendelek. A főmenüt a gyerekek választják ki egy képes szakácskönyvből. Eddig a tejszínes, petrezselymes borsófőzelék fasírttal a befutó, de majd meglátjuk, végül mi kerekedik belőle. Konyhatündérség – pipa.
- Szeretem, ha karácsonykor minden a helyén van az otthonunkban: háromgyerekes család lévén nem mondhatnám, hogy egy múzeumban élünk, de az ünnepekkor jobban zavar, ha nem tiszták az ablakok, ha nincs kipucolva a pince, vagy ha nincs kitisztítva a nappali szőnyege. Ezeknek az apróságoknak is időben hozzálátok, nehogy egyszerre szakadjon minden a nyakamba. Ilyenkor a férjem adventi vásárba viszi a gyerekeket, így még jól is esik egyedül takarítani. Rend a lelke mindennek – pipa.
- Ne essetek túlzásokba! Voltak évek, amikor mindenből tökéleteset akartam nyújtani, de végül csak belegabalyodtam mindenbe. Pont az lenne a lényeg, hogy legalább ilyenkor megálljunk és szusszanjunk egy kicsit. A gyerkőcöknek hála mi ilyenkor is egyfajta műszakot teljesítünk, de olyan jó minden este meglesni az ország fáját, sötétedés után zötykölődni egy kicsit a fénytrolin, vagy karácsonykor is sétálni egyet az állatkertben! Együtt vagyunk – pipa.
- Szeressük a családot, nevessünk velük, rajtuk! Természetesen a mi tágabb családjainkban is van egy-két személy, aki nem a szívem csücske. Az ünnepi vendéglátásokkor nem azon rágódom, hogy miért kell nekem karácsonyi díszben megjelennem a gyerekeimmel itt vagy ott. Inkább – miután minden lányra nejlonharisnyát húzok, és minden fiúnak inget vasalok – a vendégségben iszom még egy pohár bort, úgyis a férjem vezet, és nevetek azokon, amiken az év többi napján esetleg nem tudok. Addiktív passzió – pipa.
-
Készítsetek bólét és borlevest, aludjatok a gyerekekkel a karácsonyfa alatt, nézzetek mást a „Reszkessetek betörők!” helyett, vagy inkább beszélgessetek! Maradjatok ébren, ameddig csak tudtok, aztán aludjatok addig, amíg csak bírtok! Menjetek el az éjféli misére még akkor is, ha nem vagytok vallásosak, táncoljatok karácsonyi dalokra a nappaliban még akkor is, ha máskor ezt égőnek gondolnátok! Kiránduljatok egy havas térségbe, és indulás korcsolyázni a gyerekekkel! Viseljetek karácsonyi pizsamát, és feltétlenül szerezzetek be minden családtagotoknak „ronda” karácsonyi pulcsit! Hallgassatok karácsonyi hangoskönyvet az esti mese helyett, és igyatok minél több, mézeskalács ízesítésű tejeskávét! De talán ami a legfontosabb: legyetek együtt, és nevessetek nagyokat! Akupunktúrás ünnepi stresszoldás – pipa.
Persze tudom, hogy nem könnyű, mert a gyerek drága ajándékra vágyik, a férj még ünnepekkor is dolgozik, az anyós utálja a nanukszeleted, a sógornőd pont karácsonykor emlékeztet arra, mennyire megasszonyosodtál, és még a fa sincs normálisan beillesztve a talpba. A rengeteg munka mellett nem vágyunk másra, csak hogy mindenki békén hagyjon minket, és végigaludhassuk ezt a három napot. Meg az utána következő egy hetet egészen szilveszterig. Ugyan már! Ne nehezítsük meg a saját dolgunkat! Talán hűtőmágnesre való mondatok, mégis gondolkodjunk el egy picit rajtuk: ez a szeretet ünnepe, tegyünk félre minden mást, és foglalkozzunk az igazán fontos dolgokkal! Egymással.
Békességes, nevetős, gyerekzsibongós, gömbölyű, hullapelyhes, szeretetillatú, harmóniával meghintett, egészséggel átjárt varázslatos karácsonyt kívánok nektek a mi kicsit csomós, nagyon petrezselymes, „basszusezmégfőhetettvolna” borsófőzelékünkkel! Szép karácsonyt mindenkinek!
