Ám az a helyzet, hogy ez egyáltalán nem baj, ugyanis ahogy felnőttünk, már látjuk, milyen igazuk volt a szülőknek, és hogy az idegesítő mondatok mögött igazából tapasztalat és bölcsesség állt. Majd egyszer a mi gyerekeink is megértik, hogy miért is vagyunk mi ilyen idegesítőek.
„Minden okkal történik”
Ha valami nem úgy ment, ahogy mi akartuk, akkor a szüleink azt mondták, hogy majd úgyis kisül ebből valami jó. Akkoriban természetesen nem hittük el nekik, de mára már tudjuk, hogy tényleg így van, a végén mindig kiderül, hogy az összes kudarcunk jó volt valamire. Ha másra nem, hát tapasztalatszerzésre.
Részlet A pletykafészek című sorozatból
„Ha ez a legnagyobb problémád, nagyon jó életed van”
Ha panaszkodtunk, a szülők máris ugrásra készen álltak ezzel a mondattal, mi pedig mérgesek voltunk érte, mert mélyen sajnáltuk magunkat, amiért olyan nagyon nehéz életünk van. Most bezzeg a fél karunkat odaadnánk, ha csak annyi problémánk lenne, hogy csúnyán nézett ránk egy osztálytársunk, vagy meg akart húzni a tanár matekból.
„Nem kell mindent a barátaid után csinálnod”
Ennek egy másik verziója volt az „és ha ő a kútba ugrik, te is utánaugrasz?”. Halálosan idegesítő mondat mindkettő, amivel minden rendes, becsületes, megfelelési kényszeres kamaszt ki lehetett üldözni a világból. Pedig valljuk be, tényleg nem kell birka módon mindenbe belemenni, ami mások szerint jó ötlet. Most, hogy már a saját gyerekeinknek mondjuk ezt a mondatot, tudjuk, hogy azért tesszük, mert féltjük őket, és szeretnénk, ha önálló és főleg jó döntéseket hoznának az életükről.
