Derült égből villámcsapásként érkezett a hír pár napja, hogy szakított egymással Bochkor Gábor és Várkonyi Andrea. Az elválás a legnagyobb titokban zajlott még a nyáron, Andrea a 11 éves közös lányukkal elköltözött a rádióstól. Az együtt töltött 12 év alatt fel sem merült, hogy összeházasodjanak. A vagyonmegosztással azonban nem lesz gond, mivel szerződésben tisztázták, kinek mije van, így elkerülhetik az osztozkodással járó vitákat.
Az ezredforduló óta Magyarországon nagyjából minden második házasságkötésre jut egy válás. Vagyis nagyon gyakran szétmennek a párok, és ebben nincsenek benne az élettársi szakítások, amikor akár hosszú évek után – mint Bochkorék esetében – folytatják külön az életüket. Sokan mégis a sztárok hóbortjának tartják a házassági vagy a vagyonjogi szerződést.
Nem ritka, hogy családi botrányt okoz, ha valaki előjön a házassági vagy vagyonjogi szerződés ötletével – mondta az NLCafénak dr. Szűcs Andrea családjoggal foglalkozó ügyvéd. – Az utóbbi 15 évben azonban egyre inkább elfogadottá vált, bár ez függ a társadalmi rétegtől is. Sokan érzelmi kérdést csinálnak az ügyből, miközben csak arról van szó, hogy egy szerződéssel megnyugtatóan lehet rendezni a vagyoni vitákat.
Az ügyvéd szerint egy ilyen megállapodás amellett, hogy tisztázza a vagyonmegosztást, talán a gyerekek jövője szempontjából a legfontosabb. Így ugyanis biztosítható, hogy a gyerek megfelelő körülmények között fog lakni egy válás után is, és az akár évekig elhúzódó viták sem nyomorítják meg a gyerek lelkét.
A házassági és a vagyonjogi szerződéseket leginkább a házasságkötés előtt, illetve a kapcsolat komollyá válásakor kötik meg. Ám erre nincs semmilyen szabály, akár 20 év együttélés vagy a kapcsolat megingása után is meg lehet csinálni. Arra is volt példa, hogy a pasi összeszedett egy nőt, és a feleségével az affér után kötöttek szerződést. Valamikor pedig azután rendezik a vagyonmegosztást, hogy az egyik félnek beindult a karrierje, és a korábban hasonló kereseti viszonyok teljesen felborulnak.
Tartalmilag nem sokban különbözik a házassági szerződés és az élettársak által köthető vagyonjogi szerződés. Az ügyvéd szerint a megállapodásokban általában ezeket rögzítik:
- melyik félnek milyen saját vagyontárgyai vannak,
- a közösnek tekintett vagyontárgyaknak (például egy megszerzett lakásnak) milyen arányban lesznek tulajdonosai,
- tisztázzák a lakáshasználati jog kérdéseit.
Utóbbi többnyire arra az ingatlanra vonatkozik, amelyben a család él. Ilyenkor például arról is megegyeznek, hogy válás esetén ki, milyen feltételekkel használhatja a lakást. Volt arra példa, hogy egy nagyon gazdag férfi szinte semmit nem osztott meg a párjával, de azt rögzítették, ha születik egy gyerekük, és elválnak, akkor a lakás a nőt illeti meg.
Jó tudni, hogy élettársaknál – eltérő vagyonjogi szerződés hiányában – nem fele-fele arányban oszlik meg a vagyon, mint a házastársaknál. Az élettársakat ugyanis a közreműködés arányában illeti meg az együttélés alatt szerzett vagyon. Ilyenkor ráadásul a nőknek a háztartásban végzett tevékenységét is el kell számolni.
Van egy jól kereső apa, aki sokat dolgozik, és a házastársával megegyeznek arról, hogy a nő otthon marad. Ha a megspórolt pénzből vesznek egy ingatlant, akkor hiába nem dolgozott az anya, őt is megilleti az ingatlan fele része, mivel volt közöttük egy megállapodás
– mondott egy példát dr. Szűcs Andrea.
Szakítás, válás után az exek egy másik szerződést is kötnek, egy úgynevezett vagyonközösséget megszüntető szerződést. Ebben tisztázzák, kinek mi jár. Ez azért fontos, mert így lezárják a vagyoni viszonyokat. Máskülönben akár évekkel a házasság felbontása után is mondhatja az egyik fél, hogy részesedést kér a párja nevén lévő hatalmas cégből, amelyet még közös életük során alapítottak.
