A családunkban régóta terjed egy történet a keresztanyámról, aki világ életében utált bemenni a vízbe, mivel nem tudott úszni, de elméletben annyira jól ment neki a dolog, hogy a fiatalabb testvéreit (összesen öten voltak) mind ő tanította meg úszni. Hogy miért mondom el mindezt? Mert első ránézésre a Sex Education című Netflix-sorozat első évada abból a képtelennek tűnő alaphelyzetből indul ki, hogy egy 16 éves, jó beszélőkéjű srácról elterjed a suliban, hogy nagyon ért a párkapcsolatokhoz és a szexhez, és a bizonytalanságokkal teli diáktársai fizetni kezdenek neki azért, hogy a tanácsaival megoldja a problémáikat. Apróság, hogy a fiú még szűz.
Oké, elismerem, hogy nekem is kellett úgy két rész (az első évad összesen nyolc részből áll), hogy ezt a meglehetősen egyedi alaphelyzetet el tudjam fogadni, de végül is nincsenek teli az újságok olyan emberekkel, akik látványosan nem értenek dolgokhoz, mégis prédikálnak róla? Igen, a politikusokról beszélek, és nekik is elég nagy tömegek hajlamosak hinni.
Szex pozitív
Az Amerikai pite bemutatása utáni években minden a tiniszexről szólt Hollywoodban, sorra születtek a kanos kamaszokról (érdekes módon ezen történetek nagy részének fiúk voltak a főszereplői) szóló komédiák, de Hollywood az elmúlt évtizedben elfordult a szextől, és még azokban a történetekben is prűden ábrázolja azt, amelyek nagyrészt a szexualitásról szólnak (pl. A szürke ötven árnyalata). A romantikus történetekből szép lassan kiirtották a szexualitást, a kamaszszex pedig valamiféle furcsa tabuvá vált, amivel kapcsolatban folyton a veszélyekre kell felhívni a figyelmet, arról egyáltalán nem beszélve, hogy akár jó élmény is lehet, sőt valószínűleg a többség emlékezetében ezek az első próbálkozások kedves élményekként szoktak megmaradni.
Otis és Maeve (Asa Butterfield és Emma Mackey)
Ehhez képest ha manapság a kamaszok szexuális életéről esik szó valahol, rögtön illik átmenni morcos arcú Hoffmann Rózsába, és a korai teherbe esésről, valamint a nemi betegségekről papolni. Persze ezek mind fontos dolgok, de valahogy azt elfelejtik mondani közben, hogy a szex alapvetően jó dolog. Ha csak a Netflix másik tinis sikersorozatából, a 13 okom volt…-ból indulunk ki, akkor a kamaszlétet könnyen láthatjuk egy merő depressziónak és kínszenvedésnek, amiben a szex csak egy veszélyforrás a sok közül, amivel könnyen egy életre kicsinálhatjuk magunkat.
Ezért is megy élményszámba, és tűnik üdítően őszintének a Sex Education, amely tényleg olyannak mutatja meg a tiniszexet, amilyen. Valaki korán kezdi, és fűvel-fával gyakorolja, más meg sokáig vár vele az igazira. Egyik hozzáállással sincs baj, a lényeg, hogy örömünket leljük benne, és ésszel csináljuk.
Szexterápia a Netflixtől
A sorozat azért különösen jó, mert a kamaszkori szexualitásnak és a felmerülő problémáknak annyi különféle válfaját bemutatja, és jellegéből adódóan – terápiás beszélgetéseknek lehetünk tanúi – lehetősége van az alapos kitárgyalásra. Találkozhatunk benne egy lánnyal, aki a pornófilmek hatására az ágyban minden barátjának eljátssza a pornóhercegnőt, és közben teljesen elfeledkezik arról, hogy ennek számára is jónak kellene lennie. Láthatunk kamaszokat, akikben összekeverednek a baráti érzelmek a szexualitással, és a kettőt nehezen tudják szétválasztani. Találkozhatunk egy szigorú apja által elnyomott, hatalmas elvárások alatt sínylődő, és emiatt agresszívvé váló fiúval, aki nemhogy másoknak, hanem még saját magának sem vallja be a másságát.
És a bennünk élő Hoffmann Rózsa kedvéért még abortuszjelenet is van benne, bár azt mindenképp a sorozat javára írom, hogy nem akar vérdrámát csinálni belőle. Érzékelteti a probléma súlyát, viszont teljes mértékben elfogadja, hogy itt van egy fiatal lány, aki semmilyen módon nem áll még készen a gyerekvállalásra, és ezért hoz egy felelős döntést: nem akarja már kamaszként megpecsételni a sorsát. Rendelkezik a teste és az élete fölött. Miközben fontos problémákról és témákról beszél, a Sex Education sosem megy át ósdi oktatófilmbe: mindezt szórakoztató formában tárja elénk olyan karakterekkel, akiknek a sorsát örömmel követjük, mert kötődni tudunk hozzájuk. És ez szülőként számunkra hatalmas ajándék: a sorozat lehetőséget biztosít, hogy általa kötetlenül, erőlködés nélkül beszélgethessünk fontos dolgokról a kamasz fiunkkal/lányunkkal.
Kamaszmese
Bár a sorozatban kibeszélt problémák nagyon is valóságosak, közben a Sex Education meg sem próbál egy ultrarealista sorozat képében tetszelegni. Ezek a kamaszok egyszerűen túl kedvesek, túl okosak és túl szellemesek ahhoz, hogy igazinak tűnjenek, de pont ez az elemeltség adja a széria báját. Az alkotók inspirációként lépten-nyomon a nagy John Hughesra hivatkoznak, amiben van valami: az amerikai rendező egyike volt azon keveseknek, aki élő-lélegző és rendkívül sziporkázó (ld. Meglógtam egy Ferrarival) kamaszokat vitt filmvászonra, és valóban értette őket, valamint úgy tudott mesélni róluk, hogy az ne csak a tiniknek, hanem a felnőtt nézőknek is érdekes legyen. A Sex Education akár lehetne az ő szerelemgyereke is.
Asa Butterfield és Gillian Anderson a Sex Education c. sorozatban
A Sex Education vonzerejét elsősorban a két főszereplője, Otis és Maeve kapcsolata adja. Jó romantikus sorozathoz méltó módon az írók ügyesen játszanak el azzal, hogy az egymáshoz illő karaktereket szándékosan távol tartsák egymástól, így a nyolc rész alatt végig szurkolhatunk azon, hogy a lázadó lány összejön-e végül az érzékeny sráccal. Emma Mackey (a sajtó már most az új Margot Robbie-nak hívja őt) és Asa Butterfield (egy új British soft boy) nagyon szerethetők, de a sorozat nem éri be ennyivel, és a mellékszereplőket is gondosan kidolgozza, sőt még a legundokabb figuráknak is megismerhetjük a sebezhető, humánus oldalát, hogy megérthessük őket.
A széria elsősorban kamaszokról szól, de igazságtalanság lenne nem megemlíteni az X-aktákból importált Gillian Andersont Otis szexterapeuta anyjának szerepében. A színésznő egészen zseniális komika, és olyan természetességgel és egyszerűséggel beszél a szexről, mint az X-aktákban a paranormális jelenségek (ál)tudományos oldaláról. Neki köszönhetően a Sex Educationben a kamasz szerelem és barátság mellett egy új, izgalmas szín is megjelenik: egy komplikált, izgalmas szülő-gyerek viszony.
