Főleg így a nyári szünet kellős közepén értékelődik fel a nagyszülők szerepe, hiszen az aktívan dolgozó szülők csak nagyon nehezen és komoly szervezések árán tudják megoldani a gyerekeik 11 hetes nyári felügyeletét. De a nagyszülő mindig kéznél van, mint bármikor előhúzható jolly joker?
Nagyszülő születik
Nagyszülőnek lenni komoly feladat, lehet rá ugyanúgy készülni, mint annak idején a szülői szerepre. Előre elhatározhatjuk, hogy milyen elvekkel vágunk bele, aztán az élet majd úgyis mindent átír. Az, hogy ki mikor lesz nagyszülő nem választás kérdése, ez a feladat jön magától, akárhogyan is, de viszonyulni kell hozzá, ki kell alakítani egy saját stratégiát.
Közel vagy távol?
Manapság már nagyon kevés az „unatkozó” vagy inkább ráérő nyugdíjas nagyi. A legtöbben a nyugdíj mellett aktívan dolgoznak, hogy ki tudják egészíteni az kevés járandóságukat, vagy hogy tudják anyagilag is támogatni gyerekeiket, azok családját. Éppen ezért komoly feladat hárulhat rájuk, ha időben is szeretnének elérhetőek lenni. Főleg az ugyanabban a városban élő nagyszülők tudnak szerepet vállalni az unokák életében: ebédfőzés, oviból, iskolából elhozni a gyerekeket, szabadidős programokat szervezni. Ez főleg az egyszülős családok életében jelenthet nagy segítséget, ahol az édesanya vagy édesapa amúgy is idő szűkében van.
Persze vannak távol élő nagyszülők is, akikkel csak ünnepnapokon találkozik a család. Vagy mert valamilyen okból nem szeretnének aktívan részt venni az unokák életében, vagy a fizikai távolság miatt nem tehetik meg. Ilyenkor a nagyszülő egy távoli idegen a gyerekek számára, aki születésnapokon vagy karácsonykor látogatja csak meg a kicsiket. Azt viszont tudnunk kell, hogy senkit sem lehet kényszeríteni egy családon belüli szerep elvállalására, illetve nem csak egyféle nagyszülő létezik, ahogy azt a ideális verzióban elképzeljük.
