A korábbi generációk és a mai fiatalok között a legnagyobb különbséget az életcélok jelentik: a hagyományos felnőttkori sikermércék – mint a gyerekvállalás, ingatlanvásárlás – egyáltalán nincsenek a prioritásaik között, vagy jóval későbbre halasztják azokat. Ehelyett inkább utaznának, és bejárnák a világot (57 százalék), vagy a közösségüket segítenék (46 százalék) – derül ki a Deloitte kutatásából.
Az 1983 és 1999 között születetteket magába foglaló Y és Z generáció úgy érzi, hogy baj van: a válaszadók mindössze 26 százaléka számít hazájában a gazdasági teljesítmény javulására, szemben a tavalyi 45 százalékkal.
(Pexels)
A millenniumi generáció 71 százaléka elégedett vagy nagyjából elégedett azzal, ahogy a közösségi médiát fogyasztja, de tudja, hogy összességében boldogabb és egészségesebb lenne, ha kevesebbet vagy akár egyáltalán nem használná azt. Nagyon magas arányban, közel 80 százalékban pedig attól tartanak, hogy egyszer internetes csalók áldozatává válnak, illetve a vállalatok visszaélnek személyes adataikkal.
A Deloitte Millennial Survey 2019-es kutatása során 42 országban 13 416 fő 1983 és 1994 között született, diplomás, teljes munkaidőben, a versenyszférában dolgozó munkavállalót, valamint a Z generáció tagjai közül 10 országban 3009, 1995 és 1999 között született, mostanában diplomát szerző, vagy még most is felsőoktatásban tanuló válaszadót kérdeztek meg.
