Mindenki tudja, hogy gyereket vállalni őrült nagy boldogság. De felelősség is egyben. Ha a családalapítás mellett döntünk, nem feltétlenül az befolyásol minket, hogy mekkora összeggel száll be az állam a gyereknevelésbe, mégis megnyugtató a tudat, hogy ha, mondjuk, az egyik szülő megbetegszik, netán egyedül marad, nemcsak magára és a családjára számíthat, hanem az állami szociális hálóra is.
Gyakorta halljuk, hogy milyen jó nekünk, magyaroknak, mert három évig is otthon lehetünk a gyerekünkkel. Munkajogilag ez így is van, ám ami a megélhetést illeti… a második év után a központi juttatás egy minimálsegély összegének felel meg, és hát a családi pótlékból is legfeljebb egy pár napi bevásárlásra telik. Külföldön élő magyar családokat kérdeztünk meg, feléjük hogyan segíti az állam a gyerekvállalást.
Németország: olcsó sport és ingyen gyógyszer
Eszterék két és fél évet éltek Ausztriában, ahol Eszter párja egy síparadicsom szállodájában dolgozott éttermi menedzserként, Eszter pedig otthon nevelte két kislányukat. Amikor a férje szerződése lejárt, Németországba költöztek, öt éve élnek egy kertvárosi házban a Boden-tó partján.
„A párom felszolgáló egy étteremben, én néhány hónapja mentem vissza dolgozni – meséli Eszter. – Egy idősotthonban vagyok gondozó, de később szeretném elfogadtatni a vegyész diplomámat, hogy a szakmámban helyezkedhessek el. Jelenleg havi 407 euró családi pótlékot (Kindergeld) kapunk, amire a németországi lakóhellyel rendelkező szülők jogosultak a gyermek 18 (felsőfokú tanulmányok folytatása esetén 25) éves koráig.
A gyermek ingyenes orvosi ellátásán felül az orvos által felírt gyógyszerért sem kell fizetni. Minden településen rengeteg tömegsportra szakosodott sportegyesület van, ahova a gyerekek kedvezményes áron járhatnak – a lányaim például taekwondóznak. Egy háromgyerekes ismerősöm mesélte, hogy főállású anyaként a gyerekek utazási bérlete és az iskolai menza is ingyenes. Egy kolléganőmtől tudom, hogy váláskor ha az apa nem fizet tartásdíjat, az állam átvállalja helyette, illetve az elvált szülő állam által fizetett bébiszitter (Tagesmutter) segítségét is kérheti, aki a négy órakor bezáró óvoda, iskola után vigyáz a gyermekre, amíg a szülő haza nem ér. A helyi tanácsházán viszont kétszülős család is kérhet otthoni segítséget, ha az egyikük beteg, akár vasalásra, takarításra is.”
Bár Eszter kislányai Magyarországon születtek, megtudom, hogy a terhesség ideje alatt minden németországi jogviszonnyal rendelkező nő jogosult „anyasági biztosításra”, ha közben fizeti a havi jövedelmével arányos összegű biztosítást. Így a kismamáknak már nem kell külön fizetniük az orvosi ellátást, kórházi kezelést, otthoni ápolást, emellett ún. anyasági segélyt (Mutterschaftsgeld) is kaphatnak. A legtöbb esetben a szülés előtti hat hétre és az utána következő nyolc hétre folyósítják. Ha pedig változik a család vagyoni és jövedelmi helyzete, azt a Familienkasse illetékes kirendeltségénél kell bejelenteni.
Hollandia: az apák is kevesebbet dolgoznak
Katáék három évig éltek Amszterdamban, ahol a kislányuk, Aliz is született. Kata irodai adminisztrátorként, míg férje informatikusként dolgozott.
„Gyermekvállalás esetén az anyának 16 hétig jár a teljes fizetés, de ebből lejön a szülési szabadság (4-6 hetet lehet kivenni a szülés előtt) ideje, ezért sokan 3 hónap után visszamennek dolgozni – meséli Kata. – A gyerek a szülő jogán biztosítva van, de a szülőnek magánegészségügyi biztosítást kell fizetnie, minimum 100 eurót havonta. A kórházi szülést az alapcsomag csak akkor állja, ha orvosilag indokolt, mert alapvetően az otthonszülést propagálják. Szülés után „védőnőszerű” szolgáltatást lehet igénybe venni. A szakember a szülés után öt napig látogatja a családot, és a választott óraszámban segít a pici körül, apróbb házimunkákat lát el. A szolgáltatás részben fizetős, részben állja a biztosítás. Ezért alakult ki az a szokás is, hogy hamar, akár még a szülés napján hazaengedik a kismamát.”
Hollandiában azok a biztosított személyek jogosultak anyasági biztosítási támogatásra, akiknek állandó hollandiai lakhelyük van. Ebbe nemcsak a dolgozó nők, hanem a biztosított személyek feleségei és lányai is beletartoznak. Ha a szülési szabadság lejárta után a biztosított nő a terhesség vagy a szülés következtében munkaképtelenné válik, fizetése 100 százalékára jogosult, melyet 52 hétig kaphat. A gyermek születésekor az apát két nap fizetett szabadság illeti meg.
Családtámogatásra a Hollandiában állandó lakóhellyel rendelkező személyek és munkavállalók jogosultak. Ide tartozik a tizenhat éven aluli saját gyermek, mostohagyermek és adoptált gyermek, ha a gyermek(ek)et a jogosult személy tartja el. A tizenhat évnél idősebbek után akkor jár támogatás, ha a jogosult személy háztartásában él(nek) eltartottként.
A családi pótlék alanyi jogon jár mindenkinek, összege a gyermek életkorától függ, amit minden negyedév első napján határoznak meg, és minden negyedév végén fizetnek ki. A gyerek 18 éves koráig jár, de ha tanulói jogviszonyban van, tanévenként 213 tanórán való részvétel szükséges a támogatásra jogosultsághoz.
„Mivel állami bölcsőde nincs, a bölcsődei díjba a jövedelem mértékétől függően beszáll az állam is – magyarázza Kata. – Nagyon szimpatikus, hogy Hollandiában sokkal gyakoribb és elfogadottabb, ha egy anya részmunkaidőben, heti három-négy napban dolgozik. De nem ritka, hogy az apa is csak heti négy napot tölt a munkahelyén, hogy maradjon elég ideje a családjára is.
Emellett a szülők a gyerekek nyolcéves koráig tíz hónap fizetés nélküli szabadságot is kivehetnek, általában elosztva.”
Anglia: egyedülálló anyáknak is van segítség
Niki 2005-ben költözött egy itthoni kisvárosból Londonba. Szociális munkásként speciálisan rászoruló felnőttekkel, többek között autistákkal, Down-szindrómásokkal dolgozik. Nyolcéves kisfiával, akit egyedül nevel, London külvárosában bérelnek egy tágas lakást.
„Az itteni családtámogatást jövedelemarányosan kapja mindenki, kivéve a családi pótlékot (child benefit), ami alanyi jogon jár annak, akinek hivatalos tartózkodási helye az Egyesült Királyság. Ennek az összege egy gyerek után havi 82 font – meséli Niki. – Azon gyerekek után jár, akik tizenhat éven aluliak, tizenkilenc éven aluli tanulók vagy 16-17 év közötti regisztrált munkakeresők. Ezenkívül én egyedülálló anyaként lakhatási támogatást (housing benefit) kapok, az állam a lakbérem felét állja, a munkavállalók pedig dolgozói (working tax credit), vagy gyermekeik után járó (child tax credit) kedvezményekben részesülhetnek. Én összesen heti 100 font adójóváírást kapok.
A working tax creditben az is benne van, hogy amikor a munkahelyemen későn végzek, és nem érek oda a kisfiamért négyre az iskolába, a hatig tartó családi napközi díjából, ami alkalmanként 12 font, kilencet visszatérít az állam. Az is nagy könnyebbség, hogy 12 éves korig a tömegközlekedés ingyenes, a gyereknek az orvos által receptre felírt gyógyszerekért sem kell fizetni, sőt adójóváírásra jogosultként a helyi edzőterembe 45 font helyett 29 fontért válthatok bérletet. Aki viszont most költözik az Egyesült Királyságba, az már teljesen más rendszerben igényelheti a gyerekek után járó anyagi segítséget. Ők összesített támogatást, universal creditet kaphatnak, ami magában foglal a családi pótléktól az adójóváírásig mindent, megkönnyítve az igénylés menetét.”
