Családi pótlék megduplázása

• A szakemberek szerint még mindig 50-100 ezer gyerek éhezik Magyarországon.
• A mi magyar gyermekszegénységi mutatóink még mindig a legrosszabbak közt szerepelnek az Európai Unióban.
• A koronavírus-járvány miatt még inkább jellemző lett az országban a szegénység, a minőségi és a mennyiségi éhezés a gyermekek körében is.
• A családi pótlék összege az utóbbi 12 évben nem emelkedett, az eleve alacsony összegek vásárlóereje viszont időközben jelentősen leértékelődött.
• Nem kell ahhoz kifejezetten a szegénységi küszöbön vagy alatta élni, a középosztálybeli családokban is bőven lenne helye a gyerekekre költve a megemelt, dupla családi pótléknak. 
• A Lengyelországban bevezetett, gyermekenként nagyjából 37 ezer forintnak megfelelő családi pótlék komoly fellendülést hozott az ország és a lengyel családok életébe.
• A családi pótlék megduplázásáért indított petíciót már 24 ezren aláírták

„Nyílt titok, hogy ahol mi is lakunk, a nógrádi, szabolcsi, borsodi régióban, rengeteg család él borzasztó körülmények között, és küzd folyamatosan megélhetési problémákkal. Még azok is, ahol csak egy, kettő, vagy legfeljebb három gyerek van, és tudom, hogy legalább az egyik szülő dolgozik. Így hiába bővítik a családi adókedvezményeket, emelik az összegeket és támogatják például 2 és fél millióval a nagycsaládosok autóvásárlását, mindez sokat nem segít azokon a helyeken, ahol az emberek nem dúskálnak a munkalehetőségekben és a minimálbérnél magasabb fizetésekben sem” – mondja az nlc.-nek Bogdánné Timi. A helyi közösségszervezőként dolgozó anyuka is azon civilek egyike, aki a különböző szegénységellenes mozgalmak résztvevőjeként nem véletlenül lobbizik régóta a családi pótlék emeléséért.

Még mindig 50-100 ezer gyerek éhezik Magyarországon (Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images)

Timit, mint mondja, egyrészt mélységesen felháborítja, hogy a szegény magyar családokat milyen régóta teljesen magukra hagyták a problémáikkal, másrészt családilag ők is ugyanúgy érintettek a kérdésben. Két immunhiányos, asztmás, súlyosan allergiás, és sok más betegségben szenvedő gyermek édesanyjaként ő egy hónapban 23.300 forintot kap az államtól gyermekenként: ennyi jár tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság esetén. Ez Timi bevallása szerint náluk a gyerekek havi gyógyszeradagjára nem elég. Egyszer előfordult az is, hogy a kisfiának egy itthon akkor még nem forgalmazott, kvázi életmentő, drága speciális oltásra volt szüksége, amit csak Németországból lehetett megrendelni. Ám az anyuka akkor még gyesen volt, a férje pedig épp munkanélkülivé vált, miután végkielégítés nélkül bocsátotta el a becsődölt Salgótarjáni Öblösüveggyár.

„Orvosi papírt kaptunk a kezelőorvostól, amiben kérte az önkormányzatot, hogy segítsenek nekünk, mert nagyon fontos az oltás a gyereknek. Hiába vittük a papírokat, a különböző bankszámla kivonatokat, látták, hogy a férjem munkanélküli segélyen van. Soha nem fogom elfelejteni, amikor a szociális osztályon az ügyintéző azt mondta nekem, hogy csak 2 ezer forintot tud adni, egyébként meg küldjem el a férjemet dolgozni” – osztotta meg velünk Timi a történetet. Végül az OTP segített nekik annyival, hogy hitelt, és egy egyéni, kedvező részletfizetési lehetőséget ajánlottak nekik. Az oltás így megérkezett Németországból, a kisfiú megkapta, édesanyja pedig levonva a konklúziót azt mondja, még mindig nem ők azok, akik ma Magyarországon a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

„Viccek ezek az összegek”

„Nem szeretek panaszkodni, mert mi a magyar átlaghoz képest jól, jobban, nem hónapról-hónapra, vagy épp napról-napra élünk, az adott keretek közt megvan mindenünk, ugyanakkor egy emelt összegű családi pótléknak a mi házi költségvetésünkben is lenne bőven helye. Ezt az összeget bőven tudnánk a gyerekekre értelmesen költeni, akik három, nyolc és tíz évesek” – árulta el az nlc.-nek egy másik anyuka, az ügyet szintén támogató Csilla. Ahol a három gyermekes házaspár kénytelen meghúzni a határokat, azok jellemzően az általuk plusz dolgoknak nevezett kiadások, mint például a gyerekek oktatása, a nekik szóló élmények, programok finanszírozása, és összességében a család egészsége, jólléte.

„Bár a Covid hatására az utóbbi időben igencsak elszabadultak az árak, nálunk szerencsére továbbra sem az a kérdés a hó végén, hogy jut-e még étel, hús vagy gyümölcs az asztalra. Inkább arról megy a nagy gondolkodás, hogy hova engedhetjük el a gyerekeket. Legyen az egy rendszeres sport, egy nyári tábor, vagy bármilyen fejlesztő foglalkozás: ezek manapság iszonyú sokba kerülnek. Ahogy azt is sokszor meggondoljuk, hogy bejelentkezünk-e a magánrendelésre, amiért kifizetünk tízezreket, vagy hónapokat várunk egy központi szemészeti vagy egy bőrgyógyászati rendelésre” – tudjuk meg Csillától a családi dilemmákat. Ahogy azt a felvetését is mélyen átérezzük, hogy mennyivel jobb a családnak attól is, ha a közös kasszából a gyerekeken túl anya időnként vagy épp rendszeresen tud magára, a saját feltöltődésére is költeni.

A személyes érintettség mellett az elkeseredettség és az általános felháborodás ugyanúgy motiválja Csillát is. Azért is vállal szerepet az ügyben, írta alá többek között a családi pótlék emelését kérő petíciót, mert ez az egyedüli családtámogatási forma, amit a tankötelezettséghez kötötten ma minden magyar gyerek ugyanúgy megkap. „Amúgy viccek ezek az összegek, amit családi pótlék címen adnak. Mivel a családi adókedvezményeket a szülő fizetése után számolják, ettől csak nőnek a szakadékok, egyre nyílik a társadalmi olló. Egy gyerek viszont csak gyerek, nem tehet róla, hogy hova születik. Mégis ezen múlik, hogy mennyi pluszt kaphat az államtól, mert a legtöbb mostani családtámogatás leginkább azoknak a zsebét tömi, ahol nincsenek akkora anyagi problémák. Egy gyerek boldogulása ma Magyarországon nagyrészt tényleg attól függ, hogy a szülei mennyit keresnek?” – sorolja az anyuka a családi pótlék duplázása mellett szóló érveket.

A nyomor egészen új arcai

Tény, hogy rászorultsági alapon az ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés bevezetésével, amire bőkezűen költ az állam, itthon összességében sokat javult a helyzet az utóbbi években. Ám ettől függetlenül a szakemberek még mindig 50-100 ezerre becsülik az éhező magyar gyerekek számát. Ebbe beleértve a konkrétan, mennyiségi értelemben éhező gyerekeket, akik többnyire csak az óvodában, az iskolában esznek, és a minőségi éhezőket, akiknek az étrendje kényszerből, a szegénység miatt egyoldalú és egészségtelen. Azon túl, hogy ezt teljességgel tarthatatlannak gondolják, a nyomornak egészen új arcai jelentek a tavaszi időszakban: például szintet lépett a hazai gyermekéhezés, és számtalan olyan településen is drámai szintre emelkedett a szegénység, ahol ez korábban nem volt jellemző – mindezt már Jász Krisztina, a családi pótlék megduplázásának ügyét szakmai oldalról képviselő Méltó Megélhetés Munkacsoport munkatársa állítja.

Képünk illusztráció – MTI Fotó: Balázs Attila

A Krisztinához hasonló szociológusokból, szakértőkből, illetve érintettekből álló civil szervezet az elmúlt évtizedben nem először tűzi zászlajára a családi pótlék megduplázásának ügyét. „Mi igenis hiszünk abban, hogy a szociális juttatásoknak feladata a gyermekszegénység csökkentése. A Covid ráadásul csak még inkább megerősítette az elképzelésünk, a célunk létjogosultságát, hogy mennyire fontos lenne egy kevésbé bonyolult adminisztrációval járó, könnyen eljuttatható, alapjövedelemszerű forrás az embereknek. Pláne a mélyszegény társadalmi csoportokhoz tartozóknak és a szegénységi küszöbön billegőknek. A családi pótlék tipikusan ilyen. Ráadásul egy mindenki által ismert, régóta bejáratott, költségvetési szinten könnyen kiszámolható tételről van szó. Arról nem is beszélve, hogy a családi pótlék összege idestova 12 éve változatlan, a vásárlóértéke viszont ennyi idő alatt jelentősen csökkent” – magyarázza Krisztina.

A lengyel iskola

A szakember szerint, aki még tíz éve, az ismert szociológus, Ferge Zsuzsa által 2004-ben alapított Magyar Szegénységellenes Hálózatnál kezdett a szegénység és kirekesztődés mérsékléséért fellépni, a lengyel kormány legújabb családpolitikai lépése is őket igazolja. A lengyel kormány ugyanis 2016-ban indította útjára az 500 plusz nevű programot, amelynek lényege, hogy minden második, harmadik és többedik 18. év alatti gyermek után plusz 500 zloty (kb 37 ezer forint) családi pótlékot kapnak a családok. A családtámogatási intézkedést tavaly ilyenkor, még az ottani őszi választások előtt kibővítették. Így ma már anyagi helyzettől függetlenül az összes elsőszülött és egyke után is ugyanúgy havonta folyósítja a lengyel állam az 500 złotys családi kedvezményt.

“A lengyel iskola abszolút pozitív példát mutat, és máris látjuk az intézkedés eredményeit. Egyfelől több gyerek születik Lengyelországban, miközben radikálisan csökkent a gyermekszegénység is. 2016-ban a lengyelek a tizenegyedik legrosszabb mutatóval bírtak az Unióban, ekkor Magyarország hátulról a negyedik volt. 2019-re Lengyelország már a hatodik legkedvezőbb gyermekszegénységi rátával bíró tagállammá vált, míg hazánkban még mindig minden negyedik gyermek szegénységgel és kirekesztődéssel veszélyeztetett”– állítja Krisztina. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a lengyel minta követése terén a remények vegyesek lehetnek, mert a hazai ellenzék pártjai már többször is próbálták elérni a családi pótlék összegének duplázását, vagy legalább némi emelését, ám a kormánypárti többségű országgyűlés eddig következetesen leszavazta az intézkedést.

Az viszont bizakodásra adhat okot, hogy a magyar kormány bevallottan nagy figyelemmel kíséri a Lengyelországban bevezetett “500 plusz” családtámogatási programot: ezt maga Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár nyilatkozta még 2016-ban. A családi pótlék hazai megduplázásának ügyét az Esély Labor Egyesület Méltó Méltó Megélhetés Munkacsoportja semmiképp sem szeretné politikai síkra terelni: ők mindezt sokkal inkább égető, sokakat érintő kérdésként kezelik. Ettől függetlenül a döntéshozók figyelmét igyekeznek felkelteni. Például ennek egyik eszköze a petíció, amit mára eddig több mint 24 ezren írtak alá a családi pótlék megduplázásáért. Ezzel párhuzamosan Krisztináék nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz, Kásler Miklóshoz, Novák Katalinhoz és Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárhoz, hogy a mostani helyzetben gondolják át, vegyék még komolyabban a családi pótlék megduplázását.

„Ez persze most csupán tűzoltás, mert azt látjuk, hogy jelenleg pénzre van szükségük az embereknek” – fogalmaz Krisztina, aki munkatársaival alapvetően a rendszerszintű változások és beavatkozások erejében hisz. A szakember meggyőződése, hogy előbb-utóbb sokkal igazságosabb alapokra helyezve a teljes családtámogatási rendszert újra kell építeni, úgy, hogy olyan állami beavatkozások szülessenek, amelyek komplex segítséget nyújtanak a legkiszolgáltatottabb, a leginkább rászoruló rétegek számára is. Ahogy Krisztina azt is biztosnak tartja, hogy jól célzott, a valós szükségletekre reflektáló források bevetésével, nagyon rövid időn belül a szociális szolgáltatások színvonalát is jelentősen meg kellene emelni. Így Krisztináék most leginkább ott tartanak, hogy meggyőzzék a társadalom, a közvélemény jelentős részét arról, hogy a szegény magyar családok támogatása nem az ingyen pénzről szól.

A történet előzményei – így szabadult el az éhezés a vírushelyzetben: 

• „A koronavírus helyett az éhezés fog megölni bennünket” – küszöbön a globális éhségválság
• Rekord pénzösszeget kapnak a legszegényebb magyarok a koronavírus-válság alatt: a magyaroktól
• Rekord pénzadományt kapott a Magyar Vöröskereszt a koronavírus elleni küzdelemhez