Nagyon durva szankciókat vezetne be a kormány az iskolai erőszak ellen

Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu. Az intézkedés célja eredetileg az iskolai erőszak visszaszorítása, de a lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a rendszernek nem lenne visszatartó ereje, viszont megfélemlítené és elbizonytalanítaná az intézményekben dolgozókat.

Photo by kyo azuma on Unsplash

A közelmúlt esetei, a győri késelés, a nagykátai tanárbántalmazás után sejthető volt, hogy előbb-utóbb a kormány is lép az ügyben, ám úgy tűnik, a megelőzés helyett most is a szankciókra és a visszatartó erőre helyezik a hangsúlyt: az érintett és erre igényt tartó oktatási intézményekben iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezik. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint a pedagógusbántalmazások zömét 12-14 éves korú fiatalok követik el, fontolóra kell venni a büntethetőségi korhatár leszállítását is.

Bár egyelőre nem készült törvényjavaslat, a minisztérium elgondolása szerint az iskolarendészek nem biztonsági őrök lennének, hanem olyan „kívülálló személyek”, akik nem végeznek nevelői munkát, viszont fegyelmezhetnék a gyerekeket, ha arra van szükség, sőt még a családi pótlékot is elvehetnék az érintett családoktól. De ez még nem minden: ha a parlament törvénnyel szabályozna, akkor nincs adatvédelmi akadálya a megfigyelő kamerák bevezetésének, és a szülők sem állhatnak ellen.

Ha a törvényjavaslat elkészül, és az Országgyűlés meg is szavazza, az még mindig nem lenne kötelező jellegű, hanem az iskolák maguk dönthetnék el, hogy alkalmazzák-e. 

A lap által megkérdezett szakemberek szerint a valós megoldást az olyan  pedagógiai módszerek elterjesztése és a feltételrendszer kialakítása jelentené, amelyekre találni példát már itthon is: ilyenek például az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány módszerei, vagy a hejőkeresztúri iskola példája, ahol a tanulók nyolcvan százaléka roma származású, mégis mindenki továbbtanul, és a tanároknak sincsenek fegyelmezési problémáik.