Család
Szponzorált tartalom

Már az eszemet sem tudom… – demencia, Alzheimer-kór vagy egyszerű memóriazavar?

Demencia. Félünk a szótól, de sajnos előfordulhat, hogy akár mi, akár egy idősebb szerettünk érintetté válik. Úgyhogy a legjobb az, ha szorongás helyett megpróbáljuk megérteni a folyamatot.
Demencia vagy felejtés?

Szüleink, nagyszüleink az öregedéssel változnak – nem csak fizikailag. Ezt könnyebben elfogadjuk, ám a gondolkodás- és személyiségbeli módosulásokat nehezebben értjük meg. Pedig egyszer mi is odakerülünk: az idő mindenkin nyomot hagy. Hajlamosak vagyunk megijedni emiatt, pedig bizonyos szintig az élet természetes velejárója.

Az viszont fontos, hogy a normálisnak tekinthető folyamatoktól elkülönítsük, ha nagyobb a probléma. A kóros időskori mentális módosulások közé tartozik például az Alzheimer-kór vagy a demencia. Ezek már súlyosabb állapotok. Ugyanakkor nem szabad megijedni tőlük, inkább az a fontos, hogy megértsük a működésüket, és próbáljunk meg tenni azért, hogy szerettünk állapota ne romoljon, és neki is, nekünk is könnyebb legyen együtt élni a megváltozott helyzettel.  

Tegyünk különbséget!

Lássuk először is, pontosan melyik fogalom mit jelent, és főként: hogyan tudjuk megkülönböztetni egymástól ezeket az amúgy elég hasonló állapotokat!

Sok ötven-hatvan év feletti ember megijed attól, ha nem emlékszik pontosan egy régi iskolatársa nevére vagy egy évvel korábbi beszélgetésre. Ha néha elfelejt egy-egy lebeszélt időpontot, esetleg keresgéli a szavakat. Bár családja általában megnyugtatja, hogy ilyesmi mindenkivel előfordul, ő gyakran kétségbeesik azt gondolván, hogy ez már az idő-okozta leépülés része. Nos, szerencsére téved. Amennyiben az emlékezetkiesések csak időnként fordulnak elő, és távolabbi dolgokra vonatkoznak, azzal semmi baj nincsen. Még fiatalokkal is előfordul.

Néhány tipp a természetes öregedési folyamattal együtt járó memóriaváltozások hatásainak kivédésére a felejtek.hu weboldalról:

  • Építsen be minél több rutint a mindennapokba!
  • Rögzítse naptárban a fontos információkat, eseményeket, feladatokat!
  • Minden tárgynak legyen meg a maga helye!
  • Ismételje meg az információkat, például az új ismerősök nevét!
  • Ismételje el az abc-t fejben, akár naponta többször!
  • Az új információkat társítsa már ismert dolgokhoz!
  • Erős vizuális képességek esetén éljen képtársítással!
  • Segítsen másoknak a tanulásban, vagy meséljen történeteket nekik!
  • Próbáljon sokat pihenni, aludni!

A demencia kezdetét azonban kicsit más dolgok jelzik. Ilyen például az, amikor valaki egy fél órával korábbi beszélgetés részleteit sem tudja felidézni. Amikor közeli családtagok neve nem jut eszébe, vagy nem ismeri fel őket. Amikor már rendszeresen megfeledkezik korábban lefixált dolgokról, és szinte mindig keresgéli a szavakat. Jellemző még az, hogy paradox módon ő maga nem érzékeli a megváltozott helyzetet, inkább a környezetében élők kezdenek aggódni miatta.

De mi is ez a demencia? Kóros állapot? Betegség? Leginkább azt mondhatjuk, hogy tünetegyüttes, amit agyi elváltozások okoznak. Több összetevője van, ilyen a már említett emlékezetkiesés vagy a nyelvi készségek leépülése. A tünetek általában olyan fokúak, hogy erősen befolyásolják az érintett mindennapjait. Ráadásul a kedélyállapot is romolhat, a viselkedés is megváltozhat.

Vagyis igen: sajnos azt kell mondanunk, ez egy betegség, méghozzá progresszív. A tünetek fokozatosan válnak egyre súlyosabbá, ahogyan egyre több agysejt károsodik vagy pusztul el. Az egész folyamatot általában valamilyen alapbetegség okozza, ez lehet például stroke, érelmeszesedés, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór – hogy csak az ismertebbeket említsük. A végkimenetel bizony nagyon hasonló. És bár gyógyszerekkel lassítható, sajnos visszafordíthatatlan.

A világon mintegy 45 millióan szenvednek Alzheimer-kórban, és 150 millió a demens beteg. Az idősebbek körében valamivel több nő érintett, mint férfi. Demenciánál az átlagos várható túlélés nyolc, 90 éves kor felett pedig három év. Magyarországon mintegy 200.000 ebben szenvedő beteg él.

Ugyanez igaz magára az Alzheimer-kórra is, ami miatt beszűkül a gondolkodás és romlik a memória. Ahogyan a demencia, úgy ez sem természetes része az öregedésnek. Sajnos az élet minden területére kihat: a gondolkodásra, a cselekvésre és az érzelmekre is – sok nehézséget okozva a hozzátartozóknak, és nagy türelmet igényelve tőlük.

Lássunk néhány jellemző jelet!

· Az illetőnek nehezére esik döntést hozni, egyszerű tevékenységeket végrehajtani vagy követni egy beszélgetést. Előfordulhat, hogy eltéved, zavartan viselkedik.

· Már semmi nem hozza lázba, olyan hobbik sem, amiket korábban szeretett. Zárkózottá, csendessé válik.

· Szavakat, cselekvéseket ismételgethet, esetenként nyugtalan lesz vagy éppen dühös.

· Zavart szenvednek nála a koordinációs készségek, a mozgás.

A hozzátartozóknak természetesen nagyon nehéz megtapasztalni, hogy szerettük ennyire kiszámíthatatlanná válik, hogy „eltűnik” a régi énje, és ez az új szinte idegen. Nehéz türelmesnek lenni azzal, aki alig emlékszik valamire, egyszerű helyzetekben sem lehet egyedül hagyni, és ami sokaknak a legnagyobb kihívás: esetleg nem ismeri meg a családtagokat.

Tévhitek a témában

Ilyenkor sokan attól kezdenek félni, hogy velük is ez történik majd. Azt gondolják, ha valakinek a felmenői demenciában szenvednek, akkor ők maguk is demensek lesznek életük utolsó szakaszában. Annyi alapja lehet a dolognak, hogy ezen állapot kialakulásában valóban szerepet játszanak genetikai tényezők is. Azonban az esetek legnagyobb részében nem találtak közvetlen összefüggést, ezért emiatt nem szabad aggódni.

Az is elterjedt nézet, hogy a demencia csak az időseket érintheti. Tény, hogy többségük valóban a hetvenes-nyolcvanas éveiben jár, azért előfordul, hogy már néhány évtizeddel korábban elindul a folyamat – akár a negyvenes években. Ám biztasson mindenkit a gondolat, hogy a többségnél épphogy soha nem alakul ki demencia.

Az emlékezetkieséstől is mindenki megretten, ez érthető. Ám orvoshoz fordulni csak akkor szükséges, ha ez rendszeressé és nagy fokúvá válik. Akkor viszont mindenképp ajánlott! De ugyanígy hasznos lehet a kivizsgálás, ha ilyesmit nem tapasztalunk, viszont viselkedésbeli vagy tartós hangulatváltozást igen.

Sokan kérdezik, amikor a témáról hallanak: rendben, akkor mit tegyek, hogy velem ez ne fordulhasson elő? Mozogjak sokat? Táplálkozzam másképpen? Sajnos ebben nem tudunk igazán jót mondani: sem a demencia, sem az Alzheimer-kór nem megelőzhető. Ugyanakkor a demenciának vannak olyan formái, ahol a kockázat valamelyest csökkenthető egészséges életmóddal: ezek főként azok, amelyek hátterében szív-érrendszeri problémák állnak. Sajnos időről-időre előfordul, hogy az interneten különféle vitaminokat és memóriajavítókat árulnak, ám ezek valóban kóros állapotban hatástalanok.

Sok hozzátartozó attól fél, hogy az élete egy ilyen diagnózis után teljesen felborul, ahogy idős hozzátartozójáé is. És bár ez sokszor valóban megtörténik, azért sok az olyan demens páciens, aki még igen sokáig tud a korábbi életéhez hasonlóan, aktívan élni.

Ugyanígy nem kell félnünk attól, hogy az illető feltétlen agresszívvá válik, ami szintén gyakori szorongása a rokonoknak. Tudnunk kell, hogy a tünetcsoport mindenkinél más és más formában jelentkezik. Ugyanakkor sokaknál megjelenik a düh, néha épp azért, mert valamit, ami korábban ment, már nem tudnak elvégezni. Ezért mindennél fontosabb, hogy a beteg számára nyugodt, kiszámítható környezetet teremtsünk.

Forrás: felejtek.hu

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése