Talán valaki közületek érezte már ezt. Volt már, hogy az unokatesóddal, akivel felnőttél, érzel egyfajta vibrálást? Azt mondod, nagyon jól néz ki. Aztán felnősz, és azt hiszed, hogy túltetted magad rajta, de… Előfordulhat, hogy mégsem? Egyiptomban voltam az unokahúgom esküvőjén, és rájöttem, hogy féltékeny vagyok a pasira, akihez hozzáment. Ki kellett mondanom: >>Bakker! Végig szerelmes voltam az unokahúgomba?<< Szerintetek ez bizarr? Csak akkor az, ha nincs egy szexi unokatesótok. Ha azt hiszed, hogy bizarr, akkor ronda a családod. Bocsi. Nem sértésnek szánom, csak ha van egy szexi unokatesód, akkor nagyon gyorsan ledől az a fal. >>Ő anyám bátyjának a…?<< Olyan távolinak érzed. Miért nem lehetünk az unokatesónkkal? Van bárkinek valós indoka rá? Valós indok? Mi? Genetika? Genetikai katasztrófa? Az csak propaganda. Komolyan. Utánanéztem. Tényleg. Duplázódik az arány. 1,4 százalékról 2,8 százalékra nő az esély, hogy valami gond lesz. Mikor akadályozott meg minket 2,8 százalék bármiben is? Nem is beszélve a szerelemről. Tudom, hétmilliárd ember van a Földön, és egy rakás app, de… szerintetek hogy jutottunk ide? Ez mind unokatesókra épült. Mióta világ a világ, ez az egész… Genetikailag a következő van: ha az unokatesódtól gyereked lesz, és ő is az unokatesóval kavar, az gond. De amíg nem dupla-unokatesóztok, abszolúte nincs baj. Tudom, hogy most ezen gondolkodtok, de nincs rá szükség. Átmosták az agyunkat. Amerikában kezdődött. Azt mondták, az unokatesódtól retardált gyereked lesz, mert nem akarták, hogy a bevándorlók szaporodjanak. Hát nem téboly? Nem akarták. Ez rasszizmus. Ezért nem idegesít a muszlim beutazási tilalom. Még mindig az unokatesó-tilalmon rugózok. A saját népünktől választottak el. És ez totál kiábrándító, mert azok közé tartozom, akik feleszméltek. Én bárkiért kiállok. A meleg és a transz közösségért. Ők nem azonosulnak a testtel, amibe születtek. Ezt megértem, mert én meg nem azonosulok azzal, hogy az unokatesója vagyok. A „nem” egy konstruktum. A „család” is. Ez az egész az, aminek mondjuk. Mind olyan magányosak vagyunk, és csak annyit mondok, a szerelem közelebb lehet, mint gondolnád. Hálaadáskor nézzetek körül az asztalnál! Annyi mindenért lehettek hálásak. Majd azt mondjátok: >>Úristen, te végig itt voltál?<< Olyan egyszerű. Olyan nincs, hogy idegen, csak olyan, hogy idebenn.
A fenti idézet Ramy Youssef, a fiatal amerikai muszlim komikus stand up estjéből, az Érzésekből származik. Mivel a stand up célja, hogy megnevettesse az embereket, nyilván teli van túlzásokkal és szándékos provokációval, de arra kétségtelenül jó, hogy elgondolkodjunk rajta: ha az emberiség jó része hosszú évszázadokon át semmi kivetnivalót nem látott az unokatestvérek közti kapcsolatban, sőt a házasságban sem, ráadásul Európában a nemesség köreiben többször előfordult, hogy a tiszta vérvonal megőrzése érdekében az unokatestvérek egymással házasodtak, mi vezetett ahhoz, hogy ma már tabuként tekintsünk az ennyire közeli rokonok közti kapcsolatra?
Jerry Lee Lewis és alig tizenöt éves unokatestvére Myra Williams 1958-ban, a londoni Westbury Hotelben (Fotó: Getty Images)
A magyar törvények szerint
A legújabb PTK-ban első blikkre kicsit homályosan szabályozzák az unokatestvérek közti házasodást:
4:12. § [Rokoni, hozzátartozói kapcsolat]
(1) Érvénytelen
a) az egyenesági rokonok házassága;
b) a testvérek egymással kötött házassága;
c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága; és
d) az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt kötött házassága.
(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző e házassági akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt felmentést ad. Felmentés akkor adható, ha a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti.
Magyarul: ma Magyarországon jegyzői engedéllyel összeházasodhat két unokatestvér. De mi kell a jegyzői engedélyhez? Egy illetékmentes kérelem benyújtása a jegyzőnek – személyesen ajánlott – , amihez csatolni kell egy orvosi igazolást arról, hogy a kapcsolatuk a születendő gyermek/gyermekek egészségére nem jelent majd veszélyt. Ezt ma már genetikai vizsgálatokkal kiválóan fel lehet előzetesen térképezni.
A jegyzőnek a kérelem és az orvosi vizsgálat kézbe vétele után 30 napja van a döntésre, és amennyiben nem úgy dönt, ahogy a pár szeretné, lehetőség van felülbírálási kérelem benyújtására is, ami már 5000 forintba kerül. Költségszinten tehát az egyetlen komolyabb tételt a genetikai vizsgálat jelenti.
A genetikai vizsgálat – a szakértő elmagyarázza
Az unokatestvérek közötti házasság veszélye az, hogy a családban potenciálisan rejtetten jelen lévő úgynevezett autoszomális recesszív betegségek (tehát amelyek akkor alakulnak ki, ha mindkét öröklött gén hibás) hibás génjei könnyen találkozhatnak az utódban kialakítva az adott betegséget (vagy betegségeket). Ez a típusú veszélyhordozóság szűrés vizsgálattal vizsgálható, mely például a Czeizel Intézetben 250.000 Ft-ért kérhető. Ez a genetikai teszt több mint 400 gént vizsgál, köztük a leggyakoribb betegség-okozó géneket, tehát igen nagy mértékben csökkenteni tudja a potenciális kockázatot. Tipikus esetben, ha veszély igazolódik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pár nem vállalhat gyereket (sőt tipikus esetben nem jelenti azt), mert mindkét szülő által hordozott azonos autoszomális recesszív betegség kockázata esetén is csak 25% a beteg utód születésének esélye, és ez a kockázat prenatális vizsgálattal csökkenthető, kizárható.
Veszélyeztetett pár esetén végzett prenatális vizsgálat magát a magzati DNS-t vizsgálja a korábban megállapított veszély vonatkozásában, és ha a magzat betegsége várható ezen vizsgálat alapján (tehát mindkét hibás gént örökölte) genetikai indikációval terhességmegszakítás kérhető. Ha valaki vallási vagy más okból nem szeretne terhességmegszakítást, a terhesség PGD (prenatális genetikai diagnosztika) módszerrel is létrejöhet, mely során mesterséges megtermékenyítés során történik meg a teherbe esés és még a beültetés előtt megvizsgálják az embriót az adott betegség vonatkozásában. Tehát csak egészséges embrió beültetése történik meg. A hordozóság szűrés vizsgálat számos szakmai szervezett által ajánlott (bár még nem terjedt el), de ez rokonházasság potenciális lehetősége esetén különösen igaz (ezt nem lehet mindig egyértelműen tudni). Orvosi szempontból tehát vannak a potenciális veszély csökkentésére elérhető eszközeink. Ha tehát valamilyen genetikai igazolásra szükség lehet, akkor ez az.
Megemlítendő ugyanakkor, hogy teljes egészében egy ilyen panel sem zárja ki autoszomális recesszív betegségben szenvedő utód születésének lehetőségét, mivel ezek a vizsgálatok általában csak a leggyakoribb pár száz lehetséges betegséget vizsgálják, de összesen több mint 8000 ritka betegség van. Ezek többsége azonban extrém ritka, ezért a hordozóság szűrés egy elegendően jó módszer a kockázat csökkentésére.
Dr. Fekete András Bálint
Klinikai genetikus
Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete
Semmelweis Egyetem, Budapest
A XIX. század volt a fordulópont
A világon ma nagyjából minden tizedik gyerek születik családon belüli kapcsolatból. Ez persze nem jelenti azt, hogy ilyen sokan vállalják az ezzel járó szociális stigmákat, hanem csak annak a jele, hogy léteznek közösségek – nagyrészt a közel-keleten és Ázsia déli részén –, ahol az efféle kapcsolatok teljesen elfogadottnak és tradicionálisnak számítanak. Bár a katolikus egyház már nagyon régóta tiltja az unokatestvérek közötti házasságot (a nemesség az egyháznak nyújtott jókora adományokkal bújhatott ki e tilalom alól, amivel sokszor éltek is), világszerte leginkább a XIX. század végétől kezdett igazán tabuvá válni, amikor a kezdeti genetikai kutatások kimutatták, hogy két első unokatestvér gyereke nagyobb eséllyel születik valamilyen rendellenességgel, mint az olyan emberek gyerekei, akik semmilyen rokoni kapcsolatban nem állnak egymással. A visszaszoruláshoz az is hozzájárult, hogy a családok kisebbé váltak, kevesebb gyerek született, így kevesebb unokatestvér állt rendelkezésre, valamint a nők is mobilabbá váltak, szélesebb körben ismerkedhettek, mint azelőtt.
Ettől a korszaktól kezdve társult súlyos stigma is ezekhez a kapcsolatokhoz, melynek köszönhetően a XX. századra elérték, hogy a nyugati társadalmakban elenyésző mértékűvé váljon az unokatestvérek közti házasságkötések száma. Persze ehhez kellett az is, hogy bizonyos országokban egyenesen be is tiltották azt. Az Egyesült Államokban például 24 államban tilos frigyre lépni az unokatestvérrel. De nemcsak nyugaton, hanem a távol-keleten is szigorú törvények tiltják: Kínában, Észak- és Dél-Koreában és Taiwanon is érvényben van a tiltás.
Talán nem is annyira veszélyes
A XX. század nyugati társadalmaiban nagyjából egységesen elfogadott volt, hogy a genetikai veszélyek miatt felelőtlen és erkölcstelen az ennyire közeli rokonok kapcsolata és házassága. A témában a New York Times 2002-ben megjelent cikke hozott fordulatot. A cikk egy kutatás eredményét tette közzé, ami azt mutatta ki, hogy valójában nincs túl nagy esélye, hogy két első unokatestvér gyereke valamilyen genetikai rendellenességgel szülessen. Tény, hogy kis mértékben növeli a kockázatot, de csak nagyjából annyira, mintha egy negyvenen túli nő vállalna gyereket. És mivel a negyvenen túli nők gyerekvállalását semmilyen módon nem tiltják a törvények, a kutatás kapcsán megjelent a vélemény, hogy erre hivatkozva az unokatestvérek házasságának tiltása puszta diszkrimináció, és teljesen feleslegesen tabusítjuk a társadalmunkban.
Albert Einstein és felesége (egyben unokatestvére) Elsa, Washingtonban, 1921-ben (Fotó: GHI/Universal History Archive via Getty Images)
Persze azt hozzá kell tenni, hogy a kutatás az egyszeri eseteket vizsgálta. Ha egy közösségben az első- és másodunokatestvérek közötti házasodás megszokottá és gyakorivá válik, ezzel jócskán megnövelik a kockázatokat is. Az arab országokban az unokatestvérek közötti házasság egyre gyakoribb, jelenleg nagyjából 54 százalékos az arányuk az összes házasságkötésen belül – ezek egy része elrendezett vagy épp kényszerházasság. A Dubai-központú Centre for Arabic Genomic Studies 2009-es kutatása szerint az arab közösségben a legnagyobb a genetikai eredetű betegségek száma a világon, ami nagyrészt ennek a szokásnak köszönhető.
Hírességek, akik a családban kerestek maguknak házaspárt
Greta Scacchi
A színésznő sokáig Vincent D’Onofrioval élt házasságban, de vele nem voltak rokonok. Másodjára azonban a kuzinjával, Carlo Mantegazza-val házasodott össze, és született is egy gyerekük.
Jerry Lee Lewis
A rock and roll legendája az első unokatestvérét, Myra Williams-t vette feleségül, amikor a lány még csak 13 éves volt. A házasságból botrány lett, és nem is tartott négy évnél tovább.
Szaddám Huszein
Az iraki diktátor többször házasodott, de először az első unokatestvérét, Sajida Talfahot vette el feleségül. Ez egy elrendezett házasság volt, amiről a szüleik még gyerekkorukban állapodtak meg.
Rudy Giuliani
A volt New York-i főpolgármester, és Donald Trump egyik fő tanácsadója még 1968-ban vette feleségül másodunokatestvérét, Regina Peruggit. A házasságuk 14 évig tartott.
Charles Darwin
Az evolúcióelmélet úttörője az első unokatestvérét, Emma Edgewoodot vette feleségül, akivel tíz közös gyermekük született. Közülük csak heten élték meg legalább a tízéves kort.
Orvosi helyett morális aggályok
A fent említett New York Times cikk szerint annak esélye, hogy egy gyerek valamilyen nagyobb genetikai rendellenességgel szülessen, nagyjából 3-4 százalék. Ezt az értéket kell megnövelni további 1,7 – 2,8 százalékkal unokatestvérek esetében. Ez persze összeadva akár soknak is tűnhet, de például egy 40 év fölött gyereket vállaló anyuka esetében ez nem szokta elriasztani az embereket. Ráadásul ma már a korszerű vizsgálatoknak és szűrési technológiáknak köszönhetően az ilyen megbetegedések jó része időben kimutatható, tehát pusztán orvosi szempontból egyre kevesebb indokunk van tiltani az unokatestvérek házasságra lépését és gyerekvállalását.
Ám társadalmi és morális szempontból egész más a helyzet, és hosszú évekre, évtizedekre lenne szükség ahhoz, hogy az ilyen kapcsolatok tabu jellege megszűnjön az emberek szemében. Ha valaki még be is vállalja az ezzel együtt járó megpróbáltatásokat, azt is tudnia kell, hogy jó eséllyel a gyereke is egész életében viseli ezt a stigmát. Ez elől általában kétféleképpen próbálnak meg kitérni a párok: vagy elköltöznek arról a környékről, ahol ismerik őket, és egy olyan környéken kezdenek új életet, ahol senki sem tud a rokoni kapcsolatukról, vagy drasztikus döntésre jutnak, és elvetetik a gyereket. Esetleg eltitkolják, ki a gyerek valódi apja, mint ahogy az a nő is, aki a Quora-n osztotta meg a történetét, amelynek minden sorából érződik a szégyen, amit a történtek miatt érez:
Egy teljesen egészséges gyerekem van az első unokatestvéremtől. Amikor még kicsik voltunk, már kedveltük egymást, de nem sokszor találkoztunk. Apám a seregben szolgált, nagyon ritkán láttuk csak a rokonokat. Felnőttként néha összefutottunk, de olyan volt nekem, mint egy idegen. Mindig vonzódtam hozzá, az okát nem tudom megmondani, de senkinek sem beszéltem róla. Ugorjunk a harmincas éveimre. Problémáink adódtak a lányom apjával, éppen szétköltöztünk. Néhány Facebook üzenetváltással később már együtt lógtam a nevezett unokatestvérrel. Egyáltalán nem olyan volt, mintha egy családtaggal lógtam volna, nem úgy éreztem magam, ahogy a bátyám társaságában szoktam. Idővel belezúgtam. Megpróbáltuk együtt kitalálni, hová menekülhetnénk mi ketten, ahol senki nem ismer minket, amikor kiderült, hogy teherbe estem. Teljesen bepánikoltam. Ez már nemcsak arról szólt, mit akarok én, vagy hogyan fog ez hatni rám. Ez már arról a piciről szólt, aki meg fog születni, és idővel megtudja majd, hogy a szülei unokatestvérek. Ezt nem tehettem meg vele. Talán akadnak országok, ahol az rendben van, de itt Amerikában sok államban illegális, és az emberek gusztustalannak, rossznak és immorálisnak tartják. A fiamnak az egész életét szégyenben kellene leélnie az én hibámból. Egyetlen dolgot tehettem – elmenekültem a szituációból, amibe kerültem. Visszamentem a lányom apjához, elmondtam neki az igazságot, ő pedig elfogadta. Szóba került az abortusz is, de két másodperc alatt elvetettük a gondolatot, mert egyikünk sem hisz benne, és úgy döntöttünk, megtartjuk. A sajátjaként neveli a fiút. Még mindig lelkifurdalásom van amiatt, hogy beleszerettem az unokatestvérembe, és a fiamra nézve mindig az ő arcát látom magam előtt. Tudom, hogy nem érdemelt meg engem, ahogy azt is, hogy a fiunk így kiesett az életéből, de így volt a legjobb a gyerekünknek.
A társadalmi nyomás
Az unokatestvérek közti házasság tiltását az Egyesült Államokban sokan rasszistának tartják, lévén leginkább a keleti bevándorlókat érinti, az ő életükbe hoz csak drasztikus változást. Mégis egyre több ilyen eset fordul elő, ami elsősorban a megnövekedett bevándorlással áll összefüggésben.
Sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen morális határ átlépése ahhoz vezetne, hogy újabb és újabb morális gátakat lépjünk át, és az unokatesók közti házasságok után előbb-utóbb jönnének a testvérek közti házasságok is. Mondják ezt úgy, hogy ennek nincs komolyan számba vehető történelmi vagy kulturális alapja, ráadásul az együtt felnövő gyerekek között normális esetben nem alakul ki szexuális vonzódás. Sokkal nagyobb problémát jelent, hogy mind a párnak, mind a gyereküknek olyan társadalmi elítéltséggel, esetleg családon belüli kiközösítéssel kell szembenéznie, ami jelentősen megnehezíti a boldog élet esélyét. A nagyobb külső nyomás pedig sok házasságot kikezdhet, de itt a válás nem jelent feltétlenül menekvést: a házasság ugyan véget ér, de az unokatestvéri kapcsolat továbbra is megmarad.
